elnökválasztás;Azerbajdzsán;Transparency International;Szovjetunió;Ilham Alijev;Alijev család;

2013-10-09 07:56:00

Az Alijev família családi vállalkozásaként működteti Azerbajdzsánt

Semmiféle meglepetés sem várható a mai azerbajdzsáni elnökválasztáson. Csak az a kérdés, mekkora fölénnyel nyer Ilham Alijev hivatalban lévő elnök. A Ray Monitoring Center közvéleménykutató intézet szerint 81,2 százalékra számíthat, így messze nem fenyegeti az a veszély, hogy második fordulóra kényszerülne.

Generációk nőhettek fel Azerbajdzsánban úgy, hogy az Alijev család valamely tagja volt hatalmon. Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev Azerbajdzsán egykori erős embere, a KGB azeri szárnyának egykori vezetője 1982-1987 között első miniszterelnökhelyettes volt a Szovjetunióban.

A peresztrojka, a glasznoszty azonban szembement az ő keményvonalas elképzeléseivel, ezért Mihail Gorbacsov felkérte arra, vonuljon nyugdíjba. A Szovjetunió szétesése után azonban ismét eljött az idősebbik Alijev ideje: 1993 júniusától egészen 2003 októberének végéig állt a kaukázusi állam élén. Ekkor már súlyos betegség gyötörte, decemberben meghalt.

Fia követte az elnöki székben, aki a 2003. október 15-i választáson - hivatalos közlések szerint - a szavazatok 76,84 százalékát szerezte meg. A voksolás nem volt sem szabad, sem demokratikus. A Wikileaks 2010-ben kiszivárogtatott dokumentumaiban a az Egyesült Államok baki diplomatái Alijevet maffiavezérhez hasonlították.

A Transparency International pedig 2012-es jelentésében a világ egyik legkorruptabb országának nevezte Azerbajdzsánt. Az Alijev família saját családi vállalkozásaként működteti az országot - állapította meg a korrupcióellenes szervezet.

A politikában esélye sincs az ellenzéknek a kibontakozásra. 2008-ban Alijevet 87 százalékkal választották újra, a 2010-es parlamenti választás során kizárólag kormánypárti képviselők kerülhettek a parlamentbe. 2011-ben tüntetések voltak a demokráciáért, amit a rendőrség erőszakkal vert le.

A gazdag nyersanyagkészletnek köszönhetően ugyanakkor rohamtempóban nőtt az ország gazdasága, 2007 első negyedévében például 41 százalékkal. Eleinte úgy tűnt, a válság sem rázza meg az azeri gazdaságot: 2009-ben még 9,3 százalékos volt a GDP növekedése, 2011-ben viszont már csak 1 százalék. Igaz, tavaly az infláció is alig haladta meg az egy százalékot.