szakképzés;Swietelsky Vasúttechnika Kft;versenyképes tudás;Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara;Bihall Tamás;Dudás István;

2013-11-11 06:15:00

Használható tudás kell

Egyre gyorsabban változó igényekhez kell igazodnia a hazai szakképzésnek. A piaci szereplők ezért igyekeznek minél inkább bekapcsolódni a szakemberek képzésébe is, hogy a fiatalok használható, versenyképes tudással indulhassanak a munka világába. Az MKIK felmérései azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben növekedett a szakmunkások presztízse is, főleg a jól fizető szakmákban.

- A legfontosabb szempont, hogy a tanulók piacképes tudással kerüljenek ki az oktatási intézményekből. Ezért is fontos a világ számos országában bevett, úgynevezett duális, más néven vállalati képzés hazai támogatása - mondta a Népszavának Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) oktatási alelnöke, aki maga is egy vállalkozás vezetője.

Ennek a képzésnek a lényege, hogy a fiatalok a szakmai tudást a vállalati gyakorlat során szerzik meg. Bihall szerint minden általa ismert megoldás közül ez a legéletképesebb és a leghatékonyabb.

A korábbi időszakban éppen az volt a pici szereplők leggyakoribb kifogása a szakképzéssel szemben, hogy túlságosan is az elméleti képzésre helyezte a hangsúlyt.

Az MKIK felmérései azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben növekedett a szakmunkások presztízse is, főleg a jól fizető szakmákban. Ezt tanulmányi versenyekkel, tudatos pályaorientációs tevékenységgel, a piaci kereslet-kínálat figyelembevételével lehet elérni.

Adódnak azonban hiányszakmák, elsősorban a fizikai munkát igénylő ágazatokban, mint az építő-szerelő iparban. A gépiparban a forgácsolók, a hegesztők, a szerszámkészítők és az elektronikai szakmunkások a legkeresettebbek, és nő az igény egy viszonylag új területen, a mechatronikában jártas szakemberek iránt is.

Bihall rendkívül fontosnak nevezte, hogy sok nagy cég kapcsolódott be a hazai szakképzésbe, például olyan - Magyarországon is jelenlévő - autóipari nagyvállalatok, mint a Mercedes, az Audi, illetve ezek beszállítói, például a BOSCH.

A nagyvállalatok rájöttek, ha a számukra megfelelő, jó szakembereket akarnak, akkor nekik is szerepet kell vállalniuk a szakképzésben, így tudnak gondoskodni a tervszerű utánpótlásról.

A német mintájú duális szakképzést és duális főiskolai képzést a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezette be Magyarországon elsőként - együttműködve többek között a helyi szakiskolákkal (Gáspár András és a Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola) és a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karával (GAMF).

A három-, illetve három és fél éves szakmai képzéseket a cég utánpótlás-igényéhez igazodva dolgozták ki, mely szerint a tanulók az elméleti ismereteket a szakképzésért felelős oktatási intézményben, a gyakorlati tudást viszont már a valódi gyártással azonos oktatási és gyártási körülmények között sajátíthatják el. Ez teszi lehetővé, hogy folyamatosan és magas szinten tudják tartani a szakképzés rendszerét.

A szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosításával mára a régió Magyarország egyik legfontosabb iparvidékévé vált, autóipari súlyponttal. A képzés Kecskeméten ugyanolyan színvonalú, mint a német telephelyeken, hiszen az itt készülő járművek minősége sem lehet alacsonyabb a Németországban gyártott autók minőségénél.

A duális szakképzés 2011-ben indult gépjárműmechatronikus, mechatronikai karbantartó és gépjármű-előkészítő felületbevonó szakokon. Új szakmaként tavaly elindult a szerszámkészítő szakmunkástanulók képzése is.

Dudás István, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. projektvezetője maga is részt vesz az egyetemi képzésben, s ez biztosítja a folyamatos kapcsolattartást.

Az egyetemi hallgatók naprakész információt kapnak az építőipar, ezen belül is a vasútépítési technológiák, vasútépítési piac pillanatnyi helyzetéről, illetve lehetséges fejlődési irányairól - nyilatkozta lapunknak a szakember.

- Az egyetemi képzés alapjait jelentő elmélet mellett az oktatás során a gyakorlati kérdésekre helyezem a hangsúlyt, és ez sok hallgató érdeklődését felkelti a vasútépítés iránt. A legelszántabbaknak nyári gyakorlatot szervezünk, itt testközelből is láthatják a munkánk mindennapjait, illetve mi is jobban megismerhetjük azokat, akik később a kollégáinkká válhatnak.

Mint mondta: tekinthető ez egy kölcsönös ismerkedésnek is: így kisebb az esélye annak, hogy később bármelyik felet csalódás érje. - Az elmúlt években több kolléga is jött a céghez a leírt utat bejárva.

Mindemellett azonban még fontosabbnak tartom, hogy nem csak a vasútépítést sikerül sok hallgatóval megszerettetni, hanem magát a vasutat is, ezért egyre többen választják maguknak ezt a hivatást nem csak a kivitelezés, hanem a tervezés és üzemeltetés területein is - mondta Dudás István.

Ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a jövő szakembereinek oktatására, képzésére és folyamatos fejlesztésére a győri Audi Hungaria Motor Kft.

A vállalat a duális szakképzéssel azt a célt szolgálja, hogy a diákok az alapfokú oktatástól a középiskolán és szakiskolán át az egyetemig a legmodernebb feltételek mellett tanulhassanak és képezhessék magukat, ezáltal biztosítva a járműipar regionális sajátosságokat figyelembe vevő szakemberigényét.

"A vállalatnál már 2001-ben elindítottunk egy olyan képzést, amely hasonló volt a duális szakképzéshez. Ezt sikerült aztán 2011-ben átalakítanunk egy olyan szakképzési koncepcióvá, amelyet már Németországból is ismertünk. Ebben sok segítséget és támogatást nyújtott a magyar kormány. Az azóta eltelt időben több mint 1 400 szakmunkástanuló sajátította el szakmáját és kezdte meg ezt követően szakmai pályafutását az Audi Hungariánál" - nyilatkozta kérdésünkre Patrick Waldbuesser, az Audi Hungaria személyzet- és szervezetfejlesztésének vezetője.

"Itt sajátíthatják el a szakmunkástanulók a 2013/14-es tanévben a 13 ipari szakma egyikét, amelyek között megtalálható a mechatronikai technikus, az automatikai technikus, a járműfényező vagy éppen a karosszérialakatos. Ezáltal több mint 250 szakmunkástanulónak kínálunk lehetőséget arra, hogy szakmailag kimagaslóan értékes, a jövő szempontjából biztos szakképzettséget szerezzen, és hogy a képzést követően az Audi Hungariánál kezdje meg szakmai pályafutását" - folytatta Waldbuesser.

A Széchenyi István Egyetemmel együttműködve 2013 júliusában alapította a vállalat a negyedik tanszékét az egyetemen. Az új tanszék mellett a Széchenyi István Egyetem Műszaki Karán az Audi Hungariának három további tanszéke működik: az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Belsőégésű Motorok Tanszék és a Járműgyártási Tanszék.

A hallgatók ezen az új tanszéken is az ipari szakemberekkel közvetlen kapcsolatban bővítik tudásukat. Megismerik a legkorszerűbb járműfejlesztés elméleti és gyakorlati eszköztárát és módszereit. A képzés keretében kiemelt hangsúlyt fektetnek a német és angol nyelv fejlesztésére, valamint a projektmenedzsment ismeretek elsajátítására.