Tömeggyilkos terrorista áldozatait gyászolja Norvégia

Számos emlékművet ismerünk szerte a világon, amelyeket nagy nemzeti katasztrófák, népirtások, terrortámadások mementójaként emeltek. Norvégia lesz az az ország, ahol első ízben állítanak fel olyan szobrokat és installációkat, amelyek egyetlen tömeggyilkos terrorista áldozatait gyászolják.

2011. július 22 Norvégia történetének egyik legsötétebb napja volt. A szélsőjobboldali ámokfutó Anders Behring Breivik 77 embert, többségükben gyerekeket ölt meg Oslóban és Utoya szigetén. A norvég kormány tavaly nyáron pályázatot írt ki a tragédiára emlékeztető művek létrehozására. A feladatot végül 300 pályázó közül a svéd Jonas Dahlberg kapta meg, akinek tervei között szerepel a „Seb-emlékezet modellje”: ez az Utoyával szemben fekvő Sørbråten félszigetén készül, és a művész a földnyelv 3, 5 méter mélységben történő „kettéhasításával” jelképezi azt a sebet, amelyet a norvég nép a kegyetlen mészárlással lélekben is elszenvedett. A félsziget szikláiba vésik bele valamennyi áldozat, a Norvég Munkáspárt nyári táborában üdülő 69 tizenéves gyermek nevét. Az itt kivájt kövekből Oslo központjában készül egy másik emlékmű azon a helyen, ahol Breivik egy gépkocsiba rejtett pokolgéppel ölt meg nyolc embert.

A zsűri indoklása szerint Dahlberg tájformáló tervét „nagyon merésznek” találta, de ami pontosan visszaadja a tömeggyilkosság tragédiájának közvetlen fizikai valóságának gondolatát. A föld kettéhasítása pedig az elvesztett életeket és az élőkben keletkezett űrt szimbolizálja. A két emlékművet 2015. július 22-én, a tömeggyilkosság 4. évfordulóján avatják fel.

Breiviket a norvég törvények szerinti legsúlyosabb büntetésre, 21 évi börtönre ítélték, de 10 év után kétévenként felülvizsgálják a büntetés időtartamát, ami így gyakorlatilag életfogytiglant jelent majd számára. A tömeggyilkos, aki neonáci eszméit az interneten terjesztette, elítélése óta is gyakran hallat magáról, többször panaszkodott fogva tartásának körülményeire, még éhségsztrájkkal is fenyegetőzött, ha nem kapja meg a legmenőbb videó-játékokat.

Az egykor a tolerancia, a társadalmi nyugalom mintaképének tartott skandináv országokban azonban nem csitultak az indulatok a „norvég mészáros” bebörtönzése óta sem. Legutóbb vasárnap hajnalban Svédországban, Malmö városában egy nőnapi feminista tüntetésen baloldaliak és neonácik csaptak össze. Az incidens mögött, amelyben súlyosan négyen megsebesültek, vélhetően a Svédek Pártja nevű szélsőjobboldali csoport állt. Három embert gyilkosság vádjával vettek őrizetbe. Fredrik Reinfeld svéd kormányfő az ügy kapcsán figyelmeztetett: a náci és a rasszista incidensek beszennyezik mindazt, amit az emberek jónak gondolnak az országban. Morgan Johansson, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke pedig felszólította a svéd titkosszolgálatot, hogy indítson nyomozást a szélsőjobboldali csoportok ellen. Johansson szerint nem zárható ki, hogy e csoportokban rejtőzik „egy svéd Anders Breivik”. Az Aftonbladet című svéd napilap bűnügyi újságírója, Oisin Cantwell még tovább ment: úgy vélekedett, kapcsolat van az elmúlt hónapok európai szélsőjobboldali cselekményei és a svéd neonáci mozgalmak között. Cantwell felhívta például a figyelmet arra, hogy a malmöi tüntetés egyik résztvevője nemrégiben Ukrajnában járt és belekeveredett a kijevi zavargásokba is.