Újabb lépés előre a mesterséges élet felé

A kaliforniai Scripps Research Institute /kutatóinak sikerült létrehozni egy mesterséges DNS-t, amelyet probléma nélkül reprodukáltattak az Escherichia Coli baktériumban. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg az orvostudomány és más területek előtt.

A DNS természetes állapotában két rostból áll, amelyek mindig azonos módon kapcsolódnak össze a bázisuknál. Ha az egyik rostban adenin van,a másik rost azonos pontján timin található, ha citozin, akkor a másikban guanin és ezek a párok / négy kombinációja : AT,TA,CG,GC/ vagy nukleobázisok, amelyek részei a nukleinsavaknak ‚ ismétlődhetnek akár milliárdszor is egyformán minden dupla rostban.

Ezek a rostpárok a “betűk”, amelyek az élet instrukcióit tartalmazzák. A sejt lemásolja ezeknek az instrukcióknak az egyes részeit és elszállítja a “ proteingyárakba.” A pároknak a lemásolása vagy újraalkotása képezi a létezést.

A kutatók most először a tudomány történetében egy új párt tettek hozzájuk. Ennek a neve bonyolultabb, mint a már meglévőké: d5SSICS és DNAM. Ezt sikerült a kutatóknak beilleszteni a baktérium DNS-ébe anélkül, hogy károsítaná annak mechanizmusát.

“A földi életet minden sokféleségével együtt, a DNS két bázispárja kodifikálja. Mi hozzáadtunk egy mesterséges párt. Ez azt mutatja, hogy más megoldások is lehetségesek és közelebb visz bennünket a fejlődő DNS-biológiához. Sok gyakorlati alkalmazása válik lehetségessé az új gyógyszerektől a nanotechnológia új típusainak bevezetésén át. Elvileg kodifikálni tudunk majd új proteineket és mesterséges aminosavakat”- magyarázta Floyd E. Romesberg, a kutatás vezetője.

A beépítés siker,mert bizonyított, hogy nem károsítja a meglévő párokat, de egyelőre az új pár a DNS kevésbé fontos részeibe van beillesztve. A kutatók feladata a továbbiakban bevezetésük azokba a részekbe is, amelyeket a sejt, mint útmutatást használ új proteinek létrehozására.

“Ez mindenesetre az életnek egy teljesen más típusa, amely eddig nem létezett. Forradalmi tett, amennyiben annak bizonyítása, hogy az élet különbözhet attól, amely a kezdetektől, 4 milliárd évtől volt.”- nyilatkozta a La Repubblicának Edoardo Boncinelli, a milánói Vita e Salute egyetem genetikusa.