Kritikája volt Baka András főbíró veszte

Megsértette a 2011 végén menesztett főbíró véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát, illetve a jogorvoslathoz való jogát, így a tisztességes eljárást követelményét a magyar állam - mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az egyhangú ítélettel igazolást nyert, hogy Baka Andrást azért váltották le a Legfelsőbb Bíróság éléről, mert bírálta a kormányoldal törvényeit. Strasbourg most a kormány és Baka kártérítésről való egyezkedésére vár, ám a kabinet várhatóan ebben a kérdésben sem lesz kompromisszumkész.

Magyarország megsértette Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, de a volt főbírót emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - az idevágó jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították posztjáról. Több mint két év után megállapította tehát a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy jogellenesen távolította el a független igazságszolgáltatás vezetőjét az Orbán-kormány 2011 végén.

Az azóta átkeresztelt LB utolsó elnöke menesztését követően fordult a strasbourgi fórumhoz, hiszen Magyarországon semmiféle jogorvoslatot nem remélhetett.

Bakát 2009-ben választották meg az LB elnökévé, hat évre. Mandátumának tehát még a felét sem tudta kitölteni, mikor őt és helyettesét a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva eltávolította az Orbán-kormány. Az LB-t ugyanis 2012 januárjától Kúriára keresztelték át, és noha mindenben az LB jogutódja lett, így valamennyi bíró szolgálati viszonya folyamatos maradt - sőt Baka ma is kúriai tanácselnök -, az elnököt és helyettesét egy később alaptörvénybe iktatott "átmeneti rendelkezéssel" menesztették.

Tegnapi döntésében erre is utalt az EJEB, mely bizonyítottnak látta: Baka megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésre jogorvoslat. Az strasbourgi bíróság kimondta azt is, hogy Baka megbízatását valójában az egyes jogalkotási lépéseket kritizáló véleménye miatt szüntették meg.

Emlékezetes, a volt főbíró több alkalommal nyilvánosan kifejtette az Orbán-kormány törvényalkotásával, elsősorban az igazságszolgáltatást érintő átalakításokkal kapcsolatos, erősen negatív véleményét. Baka többször tiltakozott a semmisségi törvény és a bírói kényszernyugdíjazás ellen, a bírósági rendszert érintő törvények parlamenti vitájában pedig minden korábbinál keményebb kritikákat fogalmazott meg.

Ezek után a Fidesz-KDNP 2011. december 30-án elfogadta az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, melyben kimondták, hogy az LB elnöke és annak helyettese az új alkotmány életbe lépésével távozik posztjáról. Ugyanakkor Baka személye már korábban is zavarhatta a kormányfőt. Már csak azért is, mert Sólyom László volt köztársasági elnök javaslatára, harmadszori nekifutásra sikerült megválasztani főbíróvá, az pedig sosem derült ki, mitől gondolta meg magát a Fidesz, amelynek szavazatai nélkül nem lett volna sikeres a választás.

Egyes források szerint csak valamiféle államfői nyomás hatására támogatta Bakát a későbbi kormánypárt, ami zavarhatta Orbánt.

Akárhogy is, az biztos, hogy Baka még mandátuma felét sem tudta kitölteni, és erről a miniszterelnök döntött. A strasbourgi bíróság épp ezért kárpótolni fogja a volt főbírót, aki több mint hétszázezer euró kártérítést - 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kárpótlást, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat - kért. A bíróság azonban egyelőre az összegről nem döntött, csak felszólította a feleket, hogy három hónapon belül ismertessék az álláspontjukat, és közöljék, ha esetleg sikerülne peren kívül megegyezniük.

A kormány a kézhezvétel után áttanulmányozza a strasbourgi ítéletet, majd ezt követően hoz döntést, ha szükséges - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő.

A kormány tehát érdemben nem reagált az igazságszolgáltatás függetlenségét is érintő ítéletre, ellenben az Eötvös Károly Intézet, a Helsinki Bizottság és a TASZ igazolva látja többször kifejtett aggályait. A jogvédők megismételték: Baka megbízatásának megszüntetése jellemző példája a 2010 óta zajló, a jogállamiságot és az alapjogokat sértő, a független intézményeket gyengítő jogalkotásnak. Az LMP szerint pedig az ítélet erkölcsi elégtétel, és "a jogbiztonságon ejtett sebek begyógyításának" elengedhetetlen feltétele lenne, hogy "a kétharmados többség egyszer és mindenkorra fejezze be az alkotmányos intézmények hatalmi céloknak történő alárendelését". A zöldpárt szerint az Országgyűlésnek meg kell találnia a módját, hogy Bakát visszahelyezzék pozíciójába.

"Erkölcsi elégtétel"

Erkölcsi elégtételt jelent Baka András volt legfelsőbb bírósági elnök számára a strasbourgi bíróság döntése. Baka András a döntés után az MTI-nek elmondta, még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni az ítéletet, de úgy látja, hogy igazat adtak neki az egész magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben, ezért ez a döntés elégtétel lehet minden magyar bírónak is. Hozzátette: visszahelyezését nem kérte, ezért erről nem is dönthetett a strasbourgi bíróság, az anyagi kompenzációról pedig egyelőre nem foglaltak állást.

Szemben Európával

Tényleges életfogytiglan: Embertelen és a megalázó büntetés tilalmába ütközik a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés magyarországi szabályozása, azaz sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét - mondta ki két hete a strasbourgi bíróság. Orbán Viktor azonban közölte, szerinte az ítéletből nem következik, hogy meg kellene változtatni a magyar jogszabályt, magyarán nem áll szándékában eleget tenni az ítéletnek, inkább fizet milliós kártérítéseket jogerősen elítélt bűnözőknek az adófizetők pénzéből.
Egyházügy: Sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát a magyar egyházügyi törvény - mondták ki áprilisban Strasbourgban. A törvényt korábban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, erre válaszul az Országgyűlés beleírta az alaptörvénybe az alkotmányellenes szabályokat. A nemzetközi ítéletre azonban érdemben nem is reagált a kabinet.
Vörös csillag: Már több strasbourgi ítélet is elmarasztalta hazánkat a vörös csillag használatának tilalmáért, az Orbán-kormány azonban sosem volt hajlandó eleget tenni az ítéleteknek, és késve fizette meg a kártérítéseket is. Tavaly ráadásul új tényállásban, lényegében továbbra is egyezményellenesen ismét megtiltotta az önkényuralmi jelképek viselését.
Adatvédelmi ombudsman: Az Európai Bíróság (tehát a luxemburgi, nem pedig a strasbourgi bíróság - a szerk.) három hete mondta ki, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény és Jóri András megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az Európai Unió jogrendjét. A volt ombudsmant is vissza kellene helyezni posztjára, a kormány viszont nem is reagált az uniós ítéletre.