RTL;TV2;L. Simon László;médiapiac;

2014-06-03 07:13:00

Az RTL-t tennék tönkre a reklámadóval

Nem csak a teljes magyar médiapiacot, de minden köztéri hirdetőt is sújtana a reklámadóval a kormány - az egy éve szivárgó pletykákból konkrét törvényjavaslat lett, tegnap ugyanis egyéni indítványként a fideszes L. Simon László benyújtotta az Országgyűlésnek a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. Ez a kormánypártnak azért könnyebbség, mert így nem kell róla társadalmi egyeztetést folytatni. 

A tervezet szerint az adót nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kell fizetnie: tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak egyaránt, és nem csak a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, hanem olyan más országokban bejegyzett cégeknek is, amelyek napi műsoridejének legalább felét magyar nyelvű adás teszi ki. A korábbi hírekkel szemben adóköteles lesz minden szabadtéri reklámhordozón, épületen és járművön megjelenő reklám, vagyis, még az olyan Fidesz-közelinek mondott cégnek is fizetnie kell, mint a Mahír, sőt, még a BKK-nak is.

"A reklámadót azért vetettük el, mert féltünk, hogy ez a közeg majd ellenünk fordul és akkor nem lesz korrekt velünk, nem azt fogja eljuttatni az emberekhez, ami a valóság, vagy amit mondunk" - egy éve Brüsszelben még így indokolta a kormányfő az akkor felmerült, de gyorsan el is vetett reklámadót. Az ötletet előzőleg maga Orbán Viktor dobta be arra hivatkozva, hogy minél gyorsabban le kell zárni a Magyarország elleni EU-s túlzottdeficit-eljárást. Valójában azonban arról is szó lehetett, hogy a reklámadóval szegjék kedvét a TV2-re esetlegesen bejelentkező külföldi cégeknek. Az elmúlt években többmilliárdos veszteséget termelő csatornára végül "le is csapott" a magyar vezérigazgató és gazdasági igazgató.

"Gazdasági előnye nem látszik a javaslatnak, a nyilvánosság fórumainak rombolása viszont nagyon is" - kommentálta lapunknak a reklámadó javaslatot az MSZP-s Braun Róbert, aki a Gazdasági Versenyhivatalnál már próbálta kivizsgáltatni a TV2 eladását, eddig sikertelenül. Amennyit ugyanis hozhatna a reklámadó, az a költségvetésnek "értékelhetetlen", még 10 milliárdnál is kevesebb lenne - az Együtt-PM számításai szerint alig 4 milliárd, így az adó szerintük semmi mást nem jelent, mint a sajtó korlátozását.

Sokkal valószínűbb azonban, mint arra piaci források is utaltak korábban, hogy az RTL Klub ellehetetlenítése a cél - ez az egyetlen médium, amelyet érint a 40 százalékos kulcs. A napi.hu számításai szerint összesen három cég fizeti majd a szerintük10 milliárdos adóbevétel bő 74 százalékát, és a legnagyobb elvonás elé az RTL-csoportot üzemeltető M-RTL Zrt. néz: 4,5 milliárdot fizethetnek, ami a remélt bevétel csaknem 50 százaléka. A TV2 üzemeltetője "csak" 1,9 milliárdot fizetne, míg a kábeltévés és internetes szolgáltatást nyújtó Chello Central Europe Zrt. a harmadik legnagyobb vesztes lehet.

Igaz ugyan, hogy a sarc a teljes magyar piacot érinti, ám - mint Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa utalt rá - a baráti médiát a kormánypárt minden bizonnyal kompenzálja majd állami hirdetéseken keresztül, és mint Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője is rámutatott: a TV2 a tulajdonosváltás után "nagyon komoly" segítségre szorulhat. "Teljesen világos, hogy a médiaadó fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása" - reagált lapunkhoz eljuttatott közleményében az RTL Group. Szerintük az adó nem is a gazdaságos működésüket veszélyezteti, hanem egyértelmű kísérlet arra, hogy a kormány tönkretegye őket.

Az, hogy az ötlet újra felmerült, váratlanul érte a társaságot, miközben tavaly nagyságrendileg ugyanannyi adót fizettek, mint a most tervezett médiaadó teljes szektort érintő összege. Holott a költségvetés meg sem érezné a reklámadó hiányát, ez a közmédia éves 78 milliárdos költségvetésének 11-12 százalékát jelenti - írták. A szakmát is váratlanul érte az újra előkerült adó; a Magyar Reklámszövetség érezhetően felháborodott a javaslaton, hiszen februárban Lázár János még egyeztetett velük az ügyben, most azonban a kormányzat semmi jelét nem adta, hogy újra napirendre vennék, nem is értesítette őket.

"Csak" 500 millió fölött
Az új adó alapja a reklámból befolyt nettó árbevétel, az adó kulcsa pedig sávosan változna, és egészen szűk csoportnak nem kellene csak fizetnie - azoknak a vállalatoknak, amelyeknek az éves adóalapja nem éri el az 500 millió forintot. Az éppen egy éve, tavaly májusban közzétett javaslat még egymilliárdban határozta meg ezt a limitet. A mostani tervezetben minden más változatlan: 500 milliótól 5 milliárd forintig 1 százalékot, 5 és 10 milliárd forint között a bevétel 10 százalékát, 10 és 15 milliárd közötti összegnél 20 százalékot, de 15 és 20 milliárd között már 30 százalékot, míg a 20 milliárdot meghaladó rész után már 40 százalékot kell adózniuk a hirdetőknek.

"A szakmai szövetségek egyöntetűen elutasítják az iparági párbeszéd nélkül benyújtott reklámadóra vonatkozó törvénytervezet tartalmát" - közölték. Miközben a szövetség szerint "jelenleg is számos adónem formájában" járulnak hozzá a cégek a közös teherviseléshez, nem volna meglepő, ha a magyar székhelyű társaságok külföldre költöznének, ami "természetesen még nagyobb" munkahely-csökkenéssel és bevételkieséssel járna.

A legutóbbi nyilvános, 2011-es pénzügyi beszámolók alapján az RTL 29,2 milliárd forintos bevétel mellett 2,6 milliárd forintos nyereséget ért el, míg a TV2 16,3 milliárdos bevétele 8,9 milliárd forintos veszteséggel párosult. A tervezet szerint a reklámadót már idén kivetnék, és augusztus 20-ig kellene bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni. A Demokratikus Koalíció már most felvetette, hogy az unió nem fogja hagyni a bevezetését, ugyanakkor "nem lehetnek nagy reményeink", mivel a szektorális különadókat eddig sem meszelték el.