EU;államadósság;bírálatok;megszorítások;túlzottdeficit-eljárás;gyenge forint;

2014-07-03 07:26:00

Megszorítások jönnek

Véget ért Magyarország számára az a "kegyelmi állapot", amikor - az európai uniós választások bizonytalan kimenetelére való tekintettel - kevesebb bírálatot kapott Orbán Viktor egymást követő kormányainak gazdaságpolitikája Brüsszelből. Így is csak alig meglepő, hogy az Európai Bizottság keddi figyelmeztetése szerint 2015 tavaszán ismét túlzott deficit eljárás indulhat ellenünk. A kedvezőtlen hír hatására tegnap délután már 312 forintnál is többet adtak egy euróért.

Sorra kapja a bírálatokat a nemzetközi pénzügyi intézményektől a kormány. Előbb a Nemzetközi Valutaalap, majd a Fitch hitelminősítő fejezte ki kétségét arról, hogy 2015-ben is tarthatóak lesznek az idei kétségtelenül kedvező gazdasági kilátások. A kormány hajlamos az Európai Bizottság figyelmeztetését a Magyarország elleni nyomás részének tekinteni. Ahogy Eörsi Mátyás a Mandiner internetes portálon arra felhívta a figyelmet: Orbán Viktor kormányfő már most, előre akar megágyazni annak a politikának, hogy amikor a jövőben az Európai Bizottság kifogást emel antidemokratikus kormányzása miatt, akkor ő erre azt mondhatja, hogy "Jean-Claude Juncker bosszút áll a magyarokon azért, mert ő, Orbán Viktor a magyar nép érdekei mellett lépett fel." Hasonló véleményt fejtett ki tegnapi sajtótájékoztatóján Pápa Levente, az Együtt-PM gazdaságpolitikusa: a Fidesz szerint a brüsszeli jelentés újabb nyomásgyakorlás a kormányra, hogy a külföldi bankok és multik terheit csökkentse. A kormányfő fel is rótta a baloldalnak, hogy ehhez asszisztál. Az Együtt-PM véleménye az, hogy csak eddig tartott a látszólagos gazdasági csoda, és kezd kipukkadni a Fidesz propagandalufija. A kormánypárt szerint "a baloldal változatlanul és mániákusan ragaszkodik a megszorításokhoz, amelyekkel tönkretette az országot". Értelmezésük szerint "az ország a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt került kilenc évre túlzottdeficit-eljárás alá és az Orbán-kormány alatt került ki onnan. Magyarország költségvetése jelenleg stabil, a hiány a 2010-es kormányváltás óta 3 százalék alatt van, a gazdaság tartós növekedési pályán, "a baloldal által megduplázott államadósság" pedig csökkenő pályán van - fejtették ki.

A magyar kormány ragaszkodik azokhoz a lépésekhez, amelyek az elmúlt évben eredményre vezettek - mondta Varga Mihály és megerősítette, nem számít arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indítana az ország ellen - mondta egy tegnapi díjátadón.

Az Európai Bizottság keddi közleményében azt állapította meg, hogy Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szakértői ugyanakkor üdvözölték, hogy az utóbbi időben javult a magyar makrogazdasági helyzet. Az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az ország több évi egyhelyben toporgás után eljutott ugyanarra a pontra, ahonnan elindult, és az egyensúly tartásához újabb megszorítások kellenek - fejtette ki pártja véleményét Pápa Levente. A politikus kijelentette: nem történt meg a növekedési fordulat, az idei gazdasági bővülés csak egyszeri, az "állam által okozott gazdasági stimulusoknak" köszönhető. Ahogy ezek elmúlnak, újra vissza fog esni a növekedés és tartósan egy stagnáláshoz közeli, alacsony növekedési pálya tartható. Emellett nem csökken, hanem úgy látszik, hogy növekedni is fog az államadósság - folytatta az Együtt-PM gazdaságpolitikusa.

A napokban megismert gazdasági mutatókról Katona Tamás lapunknak kifejtette: azok kedvezőbbek a tavalyinál, de a jobbak a jövő évre várhatóaknál is. A közgazdász egyetemi tanár álláspontja szerint az Orbán-kormány mindig a pillanatnyi helyzetre fókuszál, és nem tekint reálisan a jövőbe. A mostani eredmények egyszeriek (uniós források felhasználása, gépjárműexport-konjunktúra) és nem fenntarthatóak. Az Európai Bizottság észrevételei szakmai alapon nyugszanak, és kifejezetten jó szándékkal íródtak.

A forint tegnap tovább gyengült, hétfőn a devizahitelesek megmentéséről szóló törvénytervezet, tegnap pedig az Európai Bizottság közleménye ártott a nemzeti devizánk árfolyamának. Szerda délután egy euró árfolyama 312 forint körül járt. Miközben a kormány a devizahiteladósok megmentéséről beszél, addig kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt a terhek növekednek, a svájci frankért már 257 forintot is elkérnek a devizakereskedők a bankközi devizapiacon.

Pápa Levente a Népszavának reagált arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye arról ír: 2014 végén az adósságráta - a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásával és a 3 százalékos gazdasági növekedéssel - továbbra is csökkenő pályán marad. Ez a megállapítás szakmailag nem korrekt, ez "nem igaz megállapítás", ugyanis ez a forint árfolyamán is múlik, mert a magyar államadósság több negyven százaléka devizában van. Ha "elszáll" a forintárfolyam, akkor nem lesz igaz az, amit a kormány állít. Pápa Levente számításai szerint, ha egy százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, akkor az 0,8 százalékpontos GDP növekedésnek felel meg. Viszont, ha a tavaly év végi 296 forintos euróárfolyammal számolunk, akkor a mostani 312 forintos kurzus összességében 1,6 százalékponttal csökkenti a GDP-t. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szerint a bizottsági felvetés "nem néz ki jól, de valójában pozitív". Az elemzők szerint ugyanis a túlzottdeficit-eljárás fenyegetése a legerősebb ösztönző a magyar költségvetés rendben tartására. Saját becslésük szerint a magyar államadósság-ráta 2014-ben és 2015-ben is 81 százalékon stabilizálódik. Ebből az is következik, hogy a jelenlegi forintárfolyam - amelynek átlaga a cég számítása alapján az idei első negyedévben 309 forint/euró volt - túl gyenge az adósságteher csökkentéséhez.
Nem felel meg ugyanakkor a a valóságnak a kormánynak az az állítása, hogy a Paksnak nyújtott gigahitel nem terheli az államadósságot, mert azt a 100 százalékos állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. veszi fel. Ezzel szemben az igazság az - mondta Pápa Levente, hogy ez bizony a konszolidált államadósság része lesz.

                                 A stadionok vitték, az áfa hozta a pénzt
A KSH adatai alapján a kormányzati szektor 2014. első negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 256,6 milliárd forint volt, a GDP 3,6 százaléka. A 2013. első negyedévi hiányhoz képest ez 31,3 milliárd forinttal, GDP arányosan 0,4 százalékponttal alacsonyabb. A bázisidőszakinál alacsonyabb hiány a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb növekedéséből adódik. Az első három hónapban a kormányzati szektor bevétele 3416,5 milliárd forint, kiadása 3673,1 milliárd forint, hiánya 256,6 milliárd forint volt. A bevételek 9 százalékkal nőttek év/év alapon. Legnagyobb mértékben a termelési és importadók (9,9 százalék), ezen belül az áfabefizetések (14,7 százalék) nőttek. A társadalombiztosítási hozzájárulások (9,5 százalék), az egyéb bevételek (8,4 százalék), valamint a jövedelemadók (7,9 százalék) szintén emelkedtek. A kiadások 7,3 százalékkal bővültek a negyedévben az előző évhez képest. A felhalmozási kiadások 42,7 százalékkal emelkedtek, többek között a közúti és vasúti beruházásokkal, valamint a stadionépítésekkel összefüggésben. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a folyó termelőfelhasználás (14,8 százalék) és az egyéb kiadások (10,9 százalék). A munkavállalói jövedelem (6,1 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (1,6 százalék) szintén emelkedtek, míg a kamatok 0,9 százalékkal csökkentek.