Nagy-Britannia;USA;kémkedés;Törökország;

2014-09-01 20:18:00

Amerikai és brit kémek Törökországban - Bekérették az ügyvivőt

Bekérette az amerikai követség ügyvivőjét a török külügyminisztérium hétfőn azok miatt a lapértesülések miatt, melyek szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kémtevékenységet végzett Törökországban. A Der Spiegel című német hetilap és a The Intercept című amerikai online hírportál a hét végén, Edward Snowden amerikai informatikus által kiszivárogtatott dokumentumok alapján közzétette, hogy az amerikai és brit titkosszolgálatok számára Törökország elsődleges hírszerzési célpontot jelentett.

A török külügyminisztérium közölte, elfogadhatatlannak, és a két ország közötti szövetséggel és barátsággal ellentétesnek tartaná, amennyiben igaznak bizonyulnának a jelentésben foglaltak. Ankara kijelentette, ebben az esetben azonnal le kellene állítani a kémtevékenységet.

A német hetilap vasárnap az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik munkatársának jelentését idézve arról számolt be, hogy az amerikai titkosszolgálatok már 2006-ban megfigyelték a török vezetés számítógépeit. Emellett a washingtoni török diplomáciai képviseletet és a New York-i török ENSZ-nagykövetség munkáját is figyelték, például kémprogramokat telepítettek informatikai rendszerükre.

A Der Spiegel arról is hírt adott, hogy az NSA brit partnerszervezete, a GCHQ nem csupán a török politikai szereplők, hanem az ország energiaszektora iránt is érdeklődést mutatott: a brit kémek már 2008 októberében olyan megbízást kaptak, hogy javítsák hozzáférésüket a török energiaügyi minisztérium, valamint három vállalat adataihoz.
Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes hétfőn közölte, hogy az amerikai követségi ügyvivő és török tisztségviselők a hétfői nap folyamán megvitatták a beszámolót.

Török sajtóértesülések szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök nem tulajdonított nagy jelentőséget a dokumentumnak. Az államfő annyit fűzött hozzá a beszámolóhoz, hogy minden nagyobb ország végez kémtevékenységet. Ugyanakkor azt mondta, felveti a kérdést a csütörtökön Walesben megrendezendő NATO-csúcson.