Nem osztogatnak, fosztogatnak

A Fidesz az előző hét éves uniós pénzügyi időszakhoz képest jelentősen nagyobb agrártámogatásról beszél. A szakemberek szerint azonban a régi szovjet vicc a jereváni rádió poénja válhat be, vagyis nem hogy több, de inkább kevesebb pénz jut a gazdáknak. Ezt még az euróban számolt, s a gyenge forint miatt magasabbnak mutatkozó támogatási összegek sem pótolhatják.

A tavalyi támogatási összegekhez viszonyítva a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a 2014-2020 között a mezőgazdaság kevesebb pénzt kap, mint amennyit a kormány ígért. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke kifejtette, hogy számításaik szerint a kormány bejelentésével ellentétben, nem 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a mostani uniós költségvetési időszakban a magyar mezőgazdasági termelők, hanem éppen ellenkezőleg 238 milliárd forinttal csökkennek ezek a források. Ez a múlt évi összeghez képest évi 34 milliárd forintos csökkenéssel jár.
Nagy kijelentette: nemcsak a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is.

Tavaly 1318 millió euró (395 milliárd forint) volt például a közvetlen területalapú támogatás összege, míg az új 7 éves ciklusban évi 1270 millió euró (381 milliárd forint) jut ugyanerre a célra. A szövetség elnökének számításai szerint évi 14 milliárd forinttal kevesebbel számolhatnak a gazdák. A kormány adatai úgy jöhettek ki, hogy a két ciklust hasonlították össze, csakhogy az uniós csatlakozás időpontjában a magyar gazdák a régi tagállamok termelőinek járó támogatás 25 százalékát kapták, ami évente fokozatosan emelkedett, s 2013-ban érte utol a régi tagállamok támogatásának 100 százalékát. A MOSZ ezért vette alapul a tavalyi összeget.

A közvetlen területalapú támogatáson kívül a vidékfejlesztésre is kevesebbet szán Brüsszel. A tavalyi 3,9 milliárd euró helyett a jelenlegi pénzügyi ciklusban évi 3,45 milliárd euró használható fel ebből a borítékból. Ez a 7 év alatt 130 milliárd forintos mínuszt jelent. Az eddigi 25 százalékos nemzeti támogatás az új uniós pénzügyi ciklusban ez 15 százalékra zsugorodik. Ezzel a kormány évi 23 milliárd forintot "takarít meg", a ciklus egészében ez mintegy 160 milliárd forintra rúghat.

Nagy Tamás szerint tragikus, hogy a magyar kormány még be sem nyújtotta Brüsszelnek a vidékfejlesztési pályázatokat. A kiírás, a pályázati elbírálás elhúzódása miatt nem kizárt, hogy 2017 előtt ebből nem jutnak forráshoz a gazdák.
A MOSZ elnöke megemlítette, a kormány évi 30 milliárd forintos többlet támogatást ígért az állattenyésztőknek, csakhogy abból 8 milliárdot eddig is megkaptak a gazdák, uniós forrásból.

Az agrárkörnyezet-gazdálkodási program 2014. augusztus 31-ével véget ért. Ehhez képest a tárca semmilyen új pályázatot nem hirdetett. A gazdáknak kell most dönteni, folytatják-e saját kockázatukra a "zöld mezőgazdálkodást", vállalva, hogy esetleg nem térítik meg nekik a drágább önköltség és a kisebb termés, állattartás esetén gyarapodás, szaporodás okozta veszteségeket. Ha nem vállalják a többlet kiadást, elvesztegettek 5-10 évet.

Nagy Tamás lapunknak elmondta, nem kaptak választ arra a kérdésükre, hogy a kormány milyen elképzelés alapján számít az állattenyésztés bővülésére, illetve mivel ösztönöznék, hogy a viszonylag kis befektetést és elfogadható nyereséget hajtó növénytermesztésről az agrárvállalkozók térjenek át a rendkívül forrásigényes állattenyésztésre.

Sokat nyerhetnek a hortobágyi "új földesurak"

A kedvezőtlen adottságú területek után járó támogatás, mint például a hortobágyi legelőké, akkor vehető igénybe, ha valaki szeptember 1-jétől birtokon belül van. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus szerint ez magyarázhatja azt a sietséget, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak lezárulta előtt a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) a vitatott pályázatok nyerteseivel is megkötötte a földbérleti szerződést és miért kellett az évtizedek óta ott gazdálkodó gazdákat kitúrni a legelőikről. Ezért nem várták meg október 26-át, ami a legeltetési szezon hagyományos vége. A kisemmizett állattartóknak nincs hova vinniük a jószágot. Ha vágóhídra vinnék az állataikat, amire amúgy nincs is a térségben kapacitás, jelentős anyagi veszteség érné őket, hiszen a tenyészállatok értéke jóval meghaladja a vágóértéket.

Talán az sem közömbös, hogy a gyenge forint miatt az új bérlők forintban akár 10-15 százalékkal is többet kaphatnak a jelenlegi hektáronkénti 100 ezer forintnál. (Ebből 70 ezer a közvetlen területalapú, 30 ezer forint a kedvezőtlen területre járó támogatás.)
Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, a hortobágyi gazdák pertársaságot alakítva polgári pert indíthatnak a nemzeti park ellen az őket érő károk miatt.

Összeomlóban az uniós agrárpiac

Az árak összeomlását idézte elő, hogy az uniós szankciókra válaszul Moszkva egy évre kitiltotta a közösség országaiból származó mezőgazdasági termékeket. Az importstop elrendelése előtt az Európai Unió országai több mint 250 ezer tonna edami típusú sajtot szállítottak Oroszországba. Az alapanyagul szolgáló, fölöslegessé vált tej egy részét jobban tartósítható termékek, például tejpor és vaj gyártására irányították át - írta a portfólio.hu.

Az árak az embargó bejelentését követő egy hónap múltán összeomlottak: Franciaországban a zsírszegény tejpor tonnánkénti ára jelenleg 2400 euró, míg augusztus elején 2880 euró volt. A vaj ára 3600 euróról 3260 euróra esett.
A kistermelőket tömörítő Európai Tejtanács a termelés önkéntes csökkentését javasolja megoldásként. A Német Parasztszövetség (DBV) azt követeli a berlini kormánytól és az Európai Bizottságtól, hogy próbálja meg diverzifikálni az exportpiacokat.
Idén a jó termés átokká vált az embargó miatt a zöldség és a gyümölcstermelőknek is. A magyar termelőkhöz hasonlóan Európában az alma értékesítése okozza a legnagyobb kihívást.