Devizahitelek - Újabb halasztás

Október 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben. A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) is.

A felperes utalt arra, hogy a devizaperekben eljáró más bíróságok az Ab-hoz fordultak, amelynek az eredménye e per lefolyását is érintheti. Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot. A magyar állam képviselője rámutatott: nincs a jelen perben közvetlenül alkalmazandó vagy közvetlenül érvényesülő uniós jogszabály, a felperes fellebbezésében hivatkozott irányelvek nem lényegesek a jogvitában. A törvény a magyar bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel – tette hozzá. Annak vizsgálata, hogy a törvény uniós jogi aktusba ütközik-e nem lehet előzetes döntéshozatali eljárás tárgya, ezt a kérdést csak kötelezettségszegési eljárás keretében lehet vizsgálni – mutatott rá az alperes.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson a részérvénytelenséggel kapcsolatban megjegyezte: a józan ész és a logika felől közelítve a konkrét díj-, költség- vagy kamatemelés mindig kommunikált okok összessége alapján történt, ami a hitelező törvényi kötelezettsége. A fogyasztó számára hátrányos kamat- vagy díjváltozás bizonyos konkrét, egyedi okok összességének eredménye - mondta. Az értesítőből az adós mindig olyan helyzetben lesz, hogy vissza tudja ellenőrizni az okokat és az emelés nagyságát, emelte ki. Hozzátette: ugyanez az ellenőrzés a hatóságnak is a rendelkezésére áll. Tehát logikátlan az az alperesi állítás, hogy a tisztességtelenséget egészében kell elfogadni vagy elutasítani – mutatott rá a pénzintézet jogi képviselője.