Készpénzt a dolgozónak?

Meghökkentő magyarázatát adta Varga Mihály annak, hogy miért emelnék meg a cafeteria adóterhét: azért, hogy inkább készpénzt adjanak a cégek a dolgozóknak. Az adótörvény ezen eleme kísértetiesen hasonlít az internetadóhoz - átgondolatlan, és többet árthat, mint használna. Ezt csak erősíti Rogán Antal tegnap délutáni bejelentése, miszerint a Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adózása.

Az embereknek nem utalványokat vagy jegyeket kell adni, "egy tisztességes országban, tisztességesen ledolgozott munkaidő után készpénzt adnak az embereknek" - fejtette ki Varga Mihály a HírTv műsorában. Ezzel még egyértelműbben tudtára adta a munkáltatóknak, munkavállalóknak és nem utolsó sorban a az effajta dolgozói juttatások haszonélvezőinek, főként az idegenforgalmi és vendéglátóhelyeknek, hogy belátható időn belül vége az utalványok világának. Szakértők eltérő módon értelmezték a miniszter azon kijelentését, hogy a SzÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt a tervezett adóemelés nem érinti, hiszen az a cél, hogy a belföldi turizmus élénküljön.

Nehezen értelmezhető, hogy hogyan lehetne a béren kívüli juttatás elemeit megkülönböztetni és eltérő módon adóztatni, inkább arról van szó, hogy a kártyákat és utalványokat kibocsátó trendszer változatlanul megmarad – válaszolt a Népszava kérdésére Puskelyné Király Ágnes a TopCafetéria ügyvezetője. A szakértő véleménye szerint is a kormány igyekszik a bérfizetés irányába tolni a kifizetéseket, csak azt nem vették figyelembe, hogy a legtöbb vállalatnál ez a juttatás nem csak, illetve nem elsősorban adózási kérdés, sokkal inkább a dolgozókról való gondoskodás egyik eleme. Az eddigi visszajelzések alapján a dolgozók húzhatják a „rövidebbet”, ugyanis a 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedő adóterhelést vállalkozások áthárítják a munkavállalókra. A 43 százalékos adótartalom-növekedést már nem tudják kigazdálkodni, ezért ugyanazért a bruttó összegért kevesebb szolgáltatásokra, étkezésre beváltható utalványt kapnak majd a dolgozók. A legtöbb munkáltató nem gondolkodik azon sem, hogy béresítse az eddig kedvezményesen adott juttatásokat – mondta Király Ágnes.

A Cafetériatrend.hu számítása szerint az eredeti javaslat szerint a közterhek növekedése miatt mintegy 20 százalékkal csökkenne 2015-tól a béren kívüli juttatások formájában kapható munkavállalói keret. Az elmúlt hat év alatt nulláról 51 százalékra nőttek a cafetériát sújtó adók. 2011-ben 19,04 százalék volt a juttatások közterhe, ez 2012-ben 30,94 százalékra emelkedett, tavaly és az idén a kedvezményes kulcs egyaránt 35,7 százalék volt. Az 51,16 százalékos új, egységes kulcs azt jelenti, hogy négy év alatt több mint két és félszeresére nőtt az a béren kívüli juttatások munkáltatók által fizetendő terhe – emlékeztet Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Népszabadságban megjelent írásában.

Egy gyakorlati példán bemutatva, idén a dolgozó számára adó- és járulékmentes 8000 forint fizetőértékű Erzsébet-utalvány 10 856 forintba került havonta a munkáltatónak, jövőre a változatlan értékű utalvány már 12 093 forintjába kerül a vállalkozásnak, ha vállalja a megnövekedett adóteher kifizetését. A legtöbb cég azonban fordítottan gondolkodik és inkább az utalványok fizetőértékét csökkenti majd. A munkáltatók meggyőződése, hogy a béren kívüli juttatások elsorvasztása a kormány célja.

A Fidesz-frakció tegnapi ülését követő tájékoztatón a cafetéria is szóba került és felpuhulni látszik a korábbi merev álláspont. Rogán Antal frakcióvezető elmondta: sávos módosítást kezdeményeznek, vagyis azt, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafetéria adóelőnye. A 200 ezer forint feletti résznél viszont csökkenthető ez az adóelőny, és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni - részletezte.