Nem túl vonzó a bírói pálya

A bírósági eljárás a próbaköve annak, hogy a törvényhozás által létrehozott jog összeilleszthető-e a való élet kihívásaival, képes-e rendet, rendszert vinni a hétköznapokba - jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Zalaegerszegen.

Handó Tünde a zalai összbírói értekezlet kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a bíró az, aki "a jog elvont normaszövegét és a valóságot egymáshoz igazítja, megpróbálja az összhangot megtalálnia az igazság és a jog között".

A bíróság a fékek és egyensúlyok rendszerében tölt be meghatározó szerepet, ugyanakkor "a jogállam hajtóereje, motorja", mert az eljárásokban szerzett tapasztalatok segítik a törvényhozást.
Példaként említette, hogy a szabálysértési ügyek szabályozása miatt 2012-ben ügydömping volt a bíróságokon, majd a jogszabályok változása után a korábbi havi átlag 36 ezer szabálysértési tárgyalás száma mára két-három ezerre csökkent.

Az OBH elnöke Deák Ferenc egyik kijelentését idézve úgy vélekedett: a bíróságoknak nemcsak a jogot kell alkalmaznia, de a társadalmi felelősséget is magáévá kell tennie. A bírósági szervezetben tevékenykedő mintegy 11 ezer dolgozónak a társadalmat kell szolgálnia, segítenie, és ebbe a törekvésbe illeszkedik a tanúgondozás, a mediáció vagy a nyitott bíróságok kezdeményezése és terjedő gyakorlata.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Magyar Bírói Egyesület elnöke a tájékoztatón arról beszélt, hogy a magyarországi bíróságok európai viszonylatban leterheltek, s bár munkájuk megítélése jó, a magyar bírók bére európai uniós összehasonlításban az utolsó helyen áll. Az elmúlt években csökkent a bírói hivatás iránti érdeklődés is, ezért is van szükség olyan életpályamodell kialakítására, ami vonzóvá és kiszámíthatóvá teszi ezt a hivatást.

Felidézte, hogy az OBH, az Országos Bírói Tanács, valamint a bírói egyesület és érdekképviselet elnöke a múlt héten írt alá egy együttműködési megállapodást, amely szerint közös előterjesztést kívánnak tenni a kormány felé a bírói életpálya megvalósítása érdekében. Az MTI kérdésére hozzátette: a törekvésük az, hogy minél hamarabb, lehetőség szerint már a jövő évben elinduljon ez az életpályamodell, egy kormányhatározat tervezete szerint viszont későbbi időpontban vezethetik be a bírói és ügyészi életpályamodellt.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszéket tavaly július óta megbízottként irányító elnök a zalai bíróságok munkáját értékelve elmondta: az utóbbi három évet vizsgálva - az országos statisztikákhoz hasonlóan - csökkenő ügyérkezés tapasztalható a megyében. Ügyviteli változások miatt csaknem a felére esett az új peres ügyek száma, de ennek megfelelően növekedett a nem peres eljárások száma.

Három év után az elmúlt esztendő volt az első, amikor Zalában több ügyet fejeztek be a bíróságok, mint ahány új eljárást iktattak, s ezzel együtt a még folyamatban lévő ügyek száma is csökkent. Tavaly a zalai bíróságokon maradt a legkevesebb ügy folyamatban 2013-hoz képest, s szintén országosan elsők a zalai bírók a másodfokú büntetőeljárások befejezésében és a folyamatban lévő ügyek mérséklődésében - tette hozzá Sorok Norbert.

A Zalaegerszegi Törvényszék elnöke egyebek közt jelezte azt is, hogy az ügyfélbarátabb, szolgáltatóbb jelleget tovább erősítve idén minden zalai bíróságon információkat sugárzó tévéket helyeznek el, nyílt wifi-hozzáférést szeretnének biztosítani, illetve a telefonos és elektronikus bejelentkezéseket is meg kívánják könnyíteni. Zalaegerszegen ügyfélcentrumot is létrehoznak, továbbá olyan helyiséget alakítanak ki, ahol az ügyfelek kulturált körülmények között tudnak iratokat tanulmányozni.