Juhász Dániel;
szakképzés;
2015-04-29 07:08:00
A szakképzés és a gazdasági érdekek összehangolása egyenesen közérdek a köznevelésért felelős államtitkár szerint. Czunyiné Bertalan Judit a parlamentben tegnap elmondta, mi vár a jövőben azokra a fiatalokra, akik valamilyen szakmát tanulnának. Bár a kormányzati kommunikációban a terveket már megvalósításuk előtt sikerként könyvelik el, az elképzelések gyakorlati megvalósulásának lehetőségeiről továbbra sem hallani sokat, a közoktatás jövőjét a leginkább érintett pedagógusok és diákok szerint továbbra is homály fedi. Czunyiné elmondta: az egyik legfontosabb változás, hogy 2016 szeptemberére a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká, alakulnak, és érettségi mellett OKJ-s végzettséget is adnak. A jövőben a jelenlegi szakiskolák lesznek a szakközépiskolák, amelyek 3+2 évfolyammal működnek majd. Az államtitkár hangsúlyozta: az átnevezések mögött friss tartalom is megbúvik, az új rendszer pedig nagyobb átjárhatóságot teremt majd az intézmények között.
- És mégis hogyan? - tette fel a kérdést Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a köznevelési és szakképzési törvényt jelenlegi formájában nem lenne szabad elfogadni. Mendrey továbbra is sérelmezi, hogy a kormány nem folytat valódi egyeztetéseket, hiába nyilatkozzák, hogy "ahogy eddig is", nyitottak a tárgyalásokra. - Ahogy eddig is, úgy inkább ne tegyék, mert az a jelenlegi helyzethez, utcai megmozdulásokhoz, oktatási káoszhoz vezet. Egyeztetésnek álcázott figyelemelterelések helyett valódi párbeszédre lenne szükség, ennek azonban továbbra is híján vagyunk - mondta a PDSZ elnöke, aki szerint érthetetlen, hogy a minisztérium miért nem áll szóba azokkal, akik ellentétes véleményen vannak.
Az átalakításokról szóló parlamenti vitában Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak. A politikus kifogásolta, hogy a kormányzat drasztikusan csökkentette a közismereti órák számát a szakképzésben. Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka ugyanakkor kijelentette: az átalakítások nem a közismereti tárgyak rovására történnek majd. Mendrey szerint ez egyszerűen hazugság hiszen a kerettantervek egyértelműek: a szakiskolások heti egy közismereti tárggyal számolhatnak. - Így nincs reális lehetősége annak, hogy ezek a gyerekek majd érettségizni tudnak, hiszen az első három évben nem tanulnak tulajdonképpen semmit - erről már Szüdi János beszélt a Népszavának. Az oktatási szakértő úgy véli, hogy az új rendszer egyáltalán nem teszi majd jobbá a szakképzést, az iskolák közötti jobb átjárhatóság ígérete pedig szerinte egyenesen hazugság, szerinte az iskolák átalakítása és átnevezése is csak még nagyobb zavart okoz.
Hoffmann Rózsa ex-oktatási államtitkár tegnapi felszólalásában jelezte: az átnevezésekkel nincs semmi baj. A politikus szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a szakközépiskolák a 3+2 éves struktúrában hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra, s a "szakképzési centrumoknál" - vagyis azoknál a nagyobb szakképzési intézményeknél, melyek tagintézményeiként működik majd a többi iskola - szintén számos kérdés vetődik fel. - A szakképzési centrumok ötletét nem is értem. Az viszont világos, hogy ha a felsőoktatásba történő bekerülést is nyelvvizsgához kötik, a fiatalok oda csak a gimnáziumokból kerülhetnek majd be - mondta Szüdi János, hangsúlyozva: jobb helyeken a diákok a szakképzést is a felsőoktatásban fejezik be.