Orbán 300 migránssal riogat

Húszezer menekült 1,79 százaléka, 307 ember jutna Magyarországra az Európai Bizottság terve szerint. Ha az uniós kormányokat összefogó Európai Tanács is rábólint a tervre, amelyet tegnap terjesztett elő az EB, már az idén életbe léphetne az ideiglenes kvótarendszer, 2015 végéig pedig az az automatikus mechanizmus, amely elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat a tagállamok között. Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában őrült ötletnek nevezte a kvótarendszert, amellyel csak jól járna Magyarország. Pedig még nemzeti konzultáció is lesz az ügyben.

Az április 19-i földközi-tengeri, több száz észak-afrikai menekült halálát követelő katasztrófa kellett ahhoz, hogy az Európai Unió vezetői belássák: a tagországoknak közösen kell fellépniük a migrációs katasztrófa megoldásáért. Ha az EU-s kormányokat összefogó Tanács is rábólint, már az idén életbe léphetne egy új elosztó mechanizmus, egyelőre ideiglenesen, 2015 végéig pedig megterveznének egy rendszert, amely automatikusan elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat az EU-s tagállamok között.

Az EB kvótajavaslata

Tagállamok Kvóta

Ausztria 2,62%

Belgium 2,91%

Bulgária 1,25%

Ciprus 0,39%

Csehország 2,98%

Észtország 1,76%

Finnország 1,72%

Franciaország 14,17%

Görögország 1,90%

Hollandia 4,35%

Horvátország 1,73%

Lengyelország 5,64%

Lettország 1,21%

Litvánia 1,16%

Luxemburg 0,85%

Magyarország 1,79%

Málta 0,69%

Németország 18,42%

Olaszország 11,84%

Portugália 3,89%

Románia 3,75%

Spanyolország 9,10%

Svédország 2,92%

Szlovákia 1,78%

Szlovénia 1,15%

Forrás: Európai Bizottság

Minden tagállamnak kötelező lenne részt venni benne, kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát, amelyek az EU-s alapszerződés korábbi felülvizsgálatánál feltételül szabták, hogy dönthessenek a bel- és igazságügyi együttműködés új elemeiben való részvételükről. Az elosztás figyelembe venné a nemzeti össztermék nagyságát, a lakosság számát, a munkanélküliséget, és hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt. A szerda délelőtt közzétett útmutatás alapján Magyarországnak a menekültek 1,79 százalékáról kellene gondoskodnia, Csehországnak 2,98 százalékáról, Németországnak 18,42 százalékáról. A rendszer felállásáig az EB arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy segítsék a bevándorlásnak leginkább kitett országokat. A jelenlegi szabályozás szerint az első olyan országban kell elbírálni a bevándorlók menedékkérelmét, ahol belépnek az Európai Unióba – például Magyarországon. A többi tagállamot – Németországot, Svédországot – semmi sem kötelezi arra, hogy átvállalja a menekültek letelepítését. Ez változna meg a kvótarendszer bevezetésével. Adott számú menekült letelepítése után a magyar kormány azt mondhatná: erre az évre betelt a keretünk, kérjük a gazdagabb országokat, hogy vállalják át a feladatot. Magyarországnak azonban inkább abból adódhatnak problémái, hogy egyáltalán föl tudja-e tölteni a saját kvótáját, hiszen a bevándorlók legnagyobb részét eddig sem sikerült maradásra bírnia. A nyugat-európai országok kedveltebb célpontnak számítanak.

Az EB azt is javasolja, hogy a következő két évben 20 ezer menekült áttelepülését segítsék az EU-n kívülről EU-s országokba. Ebből a nagyon óvatos, a rendszer kipróbálására szóló keretből 307 ember jutna Magyarországra.

Az EB 30 millió eurót fordítana fejlesztési programokra Észak-Afrikában és Szomália térségében. Még az év végéig létrehoznak – kísérleti jelleggel – egy menekültfogadó központot Nigerben. Itt halad keresztül a menedékkérők legnagyobb része, ezért esett a választás a nyugat-afrikai országra. A központba érkezők védelmet kapnának, és menedékkérelmet nyújthatnának be. Ugyanakkor a központ személyzetének az lenne a másik fontos feladata, hogy lebeszélje a kivándorolni vágyókat az utazásról. Akinek a kérelmét nem fogadják el, segítséget kapna a visszatéréshez. Az uniós végrehajtó testület abban bízik, hogy ilyen központok felállításával alternatívát kínálhat a kivándorlóknak a veszélyes földközi-tengeri útra.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a határőrizeti szervek együttműködését segítő Frontex és az Europol a bevándorlásnak leginkább kitett országokban saját személyzettel is segítene.

„Ne legyen félreértés: aki nem jogosult menekültstátuszra, akinek nincs szüksége védelemre, azt minél gyorsabban visszaküldjük – nyilatkozta a javaslatot előterjesztő Frans Timmermans, az EB első alelnöke. – Ehhez viszont az kell, hogy hatékonyan regisztráljuk a menedékkérőket.” Hatvanmillió eurós extra támogatást is kilátásba helyeznének azoknak az EU-s országoknak, amelyeknek az egészségügyi ellátórendszerére különösen nagy terhet ró a bevándorlók magas száma.

A javaslatcsomag egyebek közt tartalmazza azt, hogy a Triton és Poszeidón tengeri műveletekhez eredetileg rendelt kapacitást és eszközöket meg kell háromszorozni 2015-ben és 2016-ban. A idei évre az uniós költségvetés módosításával összesen 80 millió eurót szánnak ilyen célra. Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy most első alkalommal éljenek az EU működéséről szóló alapszerződésben megteremtett lehetőséggel, amely az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról szól azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek. E hónap végéig a brüsszeli bizottság a tagországok közötti átmeneti jellegű elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozik majd. Azt a javaslatot, amely a tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetben az áthelyezésre irányuló állandó jellegű uniós rendszerre vonatkozna, ezt követően fogják előterjeszteni. A tervek szerint május végéig olyan javaslatot nyújtanak be az unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi majd lehetővé a letelepedést. E program számára az unió idén és jövőre 50 millió euró kiegészítő támogatást biztosít.

Kilátásba helyezte az Európai Bizottság azt is, hogy jövőre esetleg felülvizsgálnák az úgynevezett dublini rendeletet, amelynek az az alaptétele, hogy minden menedékkérelmet abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az unió területére lépett.

A javaslatcsomaghoz minden egyes uniós tagországra lebontva finanszírozási mellékletet is csatoltak. Eszerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti középtávú uniós költségvetési időszakban az uniós belbiztonsági alapból - határvédelmi és vízumügyi célokra - 23 millió 713 ezer euró, a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból pedig 40 millió 829 ezer euró támogatáshoz jut.

Az EP néppárti frakciója nyilatkozatban üdvözölte a migrációs csomagot. "Az Európai Parlament és a bizottság megmutatta, hogy kész a cselekvésre. Most a tagállamokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek közös megoldást találni a migránsok tömeges beáramlására" - hangsúlyozta Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, a témakör néppárti koordinátora. Hohlmeier szerint a tagországok ígéreteit kétféleképpen teszik próbára. Először is meg kell állapodniuk a menekültek elosztásának tisztességes és kiegyensúlyozott kríziskezelő mechanizmusában, másodsorban pedig el kell látniuk a szükséges forrásokkal az EU határvédelmi támogató ügynökségét, az uniós országok rendőri együttműködési szervezetét, valamint a közös menekültügyi szervezetet.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője fontos lépésként értékelte a bizottsági javaslatcsomagot. Európa - hangsúlyozta - nem fordíthatja el a tekintetét a földközi-tengeri tragédiáktól. Cecilia Wikström, a témakör parlamenti liberális koordinátora ugyanakkor úgy vélekedett, hogy csomag nem teljesen kielégítő, mert szerinte az EU-ban olyan átfogó megközelítésre lenne szükség, amely egységes stratégia keretében igyekszik kezelni a menedékjogi politika és a migráció két, egyelőre különállónak tekintett kérdéskörét.

Magyar részről Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatban üdvözölte az akciótervet. Az EP szociáldemokrata frakciójához tartozó politikus szerint "Orbán Viktor ismét elszigetelődött Európában. Közös szolidaritást felrúgó politikája ellentétes az európai értékkel, idegenellenes retorikája csak a szélsőjobboldal számára elfogadható. A kormány az indulatok szításával pedig újabb hatalmas károkat okoz az országnak". Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a migránsok elosztásának általános elvéről az MTI-nek ezt mondta: Magyarországnak, az EU határországának akár érdekében is állhat, hogy ne maradjon magára a magyar határokon át érkező migránsok kérdésében. Minden országnak lehetnek persze saját szempontjai, de ezek a szempontok populista migrációellenes retorika mellett nem érvényesíthetőek az unióban - tette hozzá. Ujhelyi a nap folyamán sajtótájékoztatón jelentette be: a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit hivatalos kérdésként feltette Donald Tusknak, az Európai Tanács, valamint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, továbbá Navracsics Tibor magyar EU-biztosnak. A nemzeti konzultációról a szocialista képviselő azt mondta, hogy az "nem kérdez, nem felelősen tájékoztat, hanem goebbelsi módon tudatmódosít. Ez a nemzeti tudatmódosítás konzultációs kérdőíve, egymilliárd forintból."

A kormány a parlament elé terjeszti a brüsszeli javaslatot, és a Ház döntését képviselve utazik majd a júniusi uniós csúcsra.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!