közbeszerzés;tender;nyilvánosság;átláthatóság;uniós pályázatok;

2015-05-20 07:22:00

Legalizált korrupció

A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, és bárkit könnyen ki lehet zárni a tenderezésből. A Brüsszel kérésére módosított közbeszerzési törvény tervezetét már elfogadta a kormány. Az ellenzéki pártoknak sem ez nem tetszik, sem az, hogy Orbán Viktor kormányfő lényegében egy személyben dönt a nagy értékű, uniós pályázatok sorsa felett.

Brüsszel 2013 vége óta szolgalmazza, az uniós pályázatok elbírálását átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni. Az ajánlás azóta él, mióta az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget beolvasztották a Lázár János által vezetett Miniszterelnökségbe, és az uniós pályáztatás új módszerét szerint történik. A kancelláriaminiszter ezt meg is ígérte, ám most egy olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés plénuma elé, amely gyakorlatilag legalizálja a korrupciót - mondta lapunknak Varju László. A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független képviselő többek között nem érti, pontosabban sejti, hogy mi az oka annak, hogy a meghívásos pályázatok összeghatárát miért emelték többszörösére. Az egyszerűbb közbeszerzéseknél eddigi 25 millió forintról 60 millió forintra nőtt a határ, az építési-szerelési munkálatoknál pedig 150 millió forintról 500 millió forintra.

Varjú szerint így még inkább a kormányzati körökhöz közelálló vállalkozók lehetnek a nyertesek, mint eddig. A DK azt javasolja, hogy ahelyett, hogy emelték volna a kötelező, nyílt pályáztatás összeghatárát, inkább a töredékére kellett volna azokat leszállítani. Indítványozzák továbbá azt is, hogy a jelenlegi papíralapú pályáztatást a korszerűbb, elektronikus úton lebonyolítandóra cseréljék, csökkentve ezzel a csalás lehetőségét. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az úgynevezett gyorsított eljárás révén nyerték el például a Közgép és társai az M4-es autópálya most megkifogásolt szakaszának beruházási pályázatát. A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, illetve indoklás és bírósági végzés nélkül lényegében bárkit ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból – hívta fel a figyelmet Varju László.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a másik ellenzéki párt, az Együtt is. Juhász Péter szerint a kormánypártok úgy próbálják megváltoztatni a közbeszerzési törvényt, hogy a közbeszerzések minél bonyolultabbak és minél kevésbé átláthatóak legyenek, és egyre több kiskapu legyen a rendszerben. A párt alelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, az, hogy Orbán Viktor kormányfő gyakorlatilag személyesen dönt a közbeszerzésekről, illetve az Európai Unió által ideítélt források elosztásáról, ez "vérlázító". Németh Lászlóné, volt fejlesztési miniszter, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a kormány fejlesztési kabinetjében nem az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések kivitelezőiről, hanem a különböző projektek prioritásáról döntöttek. Juhász Péter erre úgy reagált, hogy nem hisz Németh Lászlónénak, sokkal inkább a volt amerikai nagykövetnek, akinek szavait valójában Orbán Viktor is megerősítette.

Ezért is feltűnőek Lázár János tegnapi szavai. A kancelláriaminiszter szerint "a téma több komolyságot igényel annál, mintha egy volt amerikai nagykövet meglehetősen zavaros beszámolójára alapoznánk." Mindez egy azonnali kérdésre adott válaszban hangzott el. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: igaz-e, hogy Orbán Viktor személyesen dönt az EU-pályázatok sorsáról. A miniszter szerint "csak egy amerikai meseirodalom részt olvashatunk a volt nagykövet asszony keresetkiegészítő tevékenysége része képpen, amire nem alapoznék parlamenti vitát”.

Orbán Viktor kormányfő már a Normafáról szóló vasárnapi kerületi népszavazásakor egy kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: a beruházásokról transzparens módon történik minden döntés, a különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket a pályázatokról, amelyeket jóváhagyásra bevisznek a kormány elé.