Írország;népszavazás;melegházasság;

2015-05-22 07:34:00

Írország dönt a melegházasságról

Népszavazást tartanak ma Írországban: arról szavaznak, támogatják-e a melegházasságot. Ez az első alkalom a világon, hogy egy állam – méghozzá egy erősen katolikus ország – referendumon kéri ki a polgárok véleményét arról, egybekelhetnek-e az azonos nemű párok. Az előzetes felmérések szerint akár a 60 százalékot is elérheti az igenek aránya, de sok a bizonytalansági tényező.

Az Irish Times című lapban közzétett legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 58 százaléka igennel készül szavazni, 25 százalék nemmel, s a voksolás előtt 17 százalék még bizonytalan volt, vagy nem tudta, elmegy-e egyáltalán voksolni. A referendum napjának közeledtével visszaesett az igenek aránya, tavaly decemberben még a megkérdezettek mintegy 80 százaléka nyilatkozott támogatólag.

Hány éves az államfő?

A melegházasság engedélyezése mellett ma a köztársasági elnöki posztra pályázók életkoráról is szavaznak, alkotmányba iktatnák, hogy akár 21 éves jelöltet is lehet indítani az államfői tisztségért.

Eddig 35 év volt az alsó korhatár. Több másik alkotmánymódosítást viszont végül nem tettek fel szavazásra, ezek között lett volna a választói korhatár leszállítása 18-ról 16 évre.

Különösen nagy kérdés, hogy elmennek-e voksolni a fiatalok: az ő körükben magasabb a melegházasság támogatottsága, viszont hagyományosan alacsonyabb a szavazási hajlandóság. A közvélemény-kutatók dolgát ugyanakkor nehezítette, hogy sokan megtartották maguknak a véleményüket, s a jelzettnél nagyobb lehet a rejtőzködő szavazók aránya, akik a kérdezőbiztosoknak igent mondtak, de valójában a nemet akarják beikszelni.

Az idősebbek, a vidéken élők véleményét eleve nehezebb volt felmérni. A külföldön élő írek nem szavazhatnak, sokan ezért a közösségi média oldalain kérik honfitársaikat, hogy helyettük igennel voksoljanak. A Twitteren „BeMyYes” címmel erre

külön kampányt indítottak. A hagyományosan igen konzervatív Írország társadalma jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Bár az írek majd 85 százaléka katolikusnak vallja magát, a modern Írország világibb, liberálisabb, nyitottabb, mint egykor volt.

Míg az 1970-es években az írek még nagy többségben templomjárók voltak, s a lakosság 70 százaléka legalább egyszer egy héten misére ment, ma már csupán 35 százalék vesz részt a vasárnapi misén. A fiatalok körében még ennél is alacsonyabb a vallásukat gyakorlók aránya.

Kevesen tudják talán, hogy a zöld szigeten egészen 1993-ig illegálisnak minősült a homoszexualitás, mindaddig egy 1861-ben elfogadott brit törvény volt érvényben. Ahhoz pedig két népszavazást kellett kiírni, hogy 1995-ben az írek törvényessé nyilvánítsák a válás intézményét. Dublin csupán 1980-ban engedélyezte a fogamzásgátlást, 1983-ban ugyanakkor alkotmányba iktatták a terhesség-megszakítás tilalmát, amelyet csak 2013-ban enyhítettek.

Dublin 2011 januárja óta elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos nemű párok között. Aktivisták számításai szerint ugyanakkor mintegy 160 különbség van a házasság és az élettársi kapcsolat révén megszerezhető jogosítványok között, főképp az adózás, gyermekvállalás és örökbefogadás terén. Idén április 6-án viszont az új családjogi törvény keretében már rendezték a meleg párok adoptálási jogának kérdését.

Mind a négy nagy párt – Fine Gael, Labour, Fianna Fáil és a Sinn Féin - támogatja a melegházasság engedélyezését, s az igen mellett kampányolt maga Enda Kenny kormányfő is. A társadalmi kérdésekben konzervatív két tömörülés – Fine Gael és Fianna Fáil – is felülvizsgálta álláspontját. A miniszterelnök nem is olyan régen még úgy nyilatkozott, nem hagyja, hogy nyomás alá helyezzék e kérdésben.

Ehhez képest tavaly decemberben ő lett az első kormányfő, aki részt vett pártja LGBT (leszbikus, meleg, bi- és transzszexuális) tagjainak karácsonyi partiján egy melegbárban. Több parlamenti képviselő, sőt még a jelenlegi egészségügyi miniszter, Leo Varadkar is közzétette, hogy meleg.

A melegházasságról kiírt referendum előestéjén lépett a nyilvánosság elé Írország egyik legismertebb újságírója, Ursula Halligan is, aki bevallotta, el volt szánva arra, hogy ezt a titkot magával viszi a sírba, de a népszavazás közeledtével végül – 54 éves korában – mégis a „coming out” mellett döntött. Az ír hármas csatorna politikai adásainak főszerkesztője visszaemlékezett rá, mekkora szenvedés volt számára, amikor 17 évesen szerelmes lett egy lányba, de titkolnia kellett, mivel belenevelték, hogy a homoszexualitás „gonoszság és perverzió”.

Az Irish Times számára írt cikkében leírtakhoz hasonló vívódáson eshettek át mindazok, akik az 1970-es évek szigorú korlátozásai közepette nőttek fel. „Az én életemből kimaradt az első csók, az eljegyzés és a házasság is. Mindezidáig reményem sem lehetett, hogy egybekelhetek azzal, akit szeretek” – írta a kereskedelmi csatorna népszerű újságírója.

Hónapokig tétovázott, hogy bevallja-e másságát, végül akkor határozott, amikor rábukkant 1977-ben vezetett naplójára, s újra végigolvasta azt. Ezután úgy érezte, elő kell állnia, hogy a jövőben egyetlen tizenéves fiúnak vagy lánynak se kelljen rejtőzködnie, elnyomnia az érzéseit, s szorongások közepette megélni saját szexualitását.

Egyre több országban legális

Világszerte már 19 országban legális az azonos nemű párok házasodása. A Wikipedia internetes lexikon összesítése szerint ezek a következők: Argentína, Belgium, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, Franciaország, Finnország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxembourg, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, Új-Zéland és Uruguay. Mexikó egyes részein engedélyezett a melegek egybekelése. Izraelben formálisan nem törvényesítették, de elismerik.

Az Egyesült Államok 38 szövetségi államában, a fővárosban, Washington DC-ben, illetve 22 indián törzsi területen legalizálták a homoszexuálisok és leszbikusok frigyét, ám ezek közül három államban megkötések vannak érvényben: Missouri elismeri a más szövetségi államokban kötött melegházasságokat, de az államon belül egyedül St. Louis városa engedélyezi azonos neműek összeadását.

Kansasban többnyire kiadják az esketésre az engedélyt, de az állam hivatalosan nem ismeri el az így kötött házasságokat. Alabamában három hétig engedélyezték, majd felfüggesztették az esküvőket. Az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanakkor jelenleg is tárgyalja a kérdést, hogy egy-egy szövetségi államnak jogában áll-e elutasítani az azonos neműek házasodását, illetve megkérdőjelezni más államokban között házasságok érvényességét. A kilenc tagú taláros testület várhatóan június végén nyilatkozik az ügyben.