Illúziógyilkos csúcstalálkozó

A nyilvánvaló ellentétek ellenére sikerült elfogadni egy közös nyilatkozatot az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján. A nagy áttörés elmaradt, a hat keleti államnak még várnia kell a vízummentességre.

Véget ért tegnap Rigában az Európai Unió negyedik keleti partnerségi csúcstalálkozója. A megbeszélések középpontjában, amint az várható is volt, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, az orosz szerepvállalás kérdése állt. Ám az is előrelátható volt, hogy az uniós államok nem kívánják tovább élezni az orosz –EU feszültséget, ezért nagy előrelépést nem várt senki a találkozótól. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön jelezte, nem szabad várni a rigai csúcsértekezlettől szenzációs eredményeket és a házigazda Dalia Grybauskaite litván elnök is úgy nyilatkozott, hogy a közös nyilatkozat csupán nyugtázni fogja a hat partnerország európai törekvéseit.

A társulási egyezményt még Vilniusban aláíró országok, Ukrajna, Moldova és Grúzia reménykedtek ugyan abban, hogy megkapják a vízummentességet, bár uniós tisztségviselők, köztük Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, előre jelezték, hogy erre egyelőre nincs lehetőség, Ukrajnának előbb végre kell hajtania a szükséges reformokat. Éppen ezért furcsa, hogy a tanácskozás végén Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ukránok vízum nélküli uniós beutazását nevezte rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó legfontosabb kérdésének, amelyet azonban nem sikerült megoldani. Úgy nyilatkozott, hogy a magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet.

A közös zárónyilatkozat elfogadását nehezítette az is, hogy a hat volt szovjet tagköztársaság viszonya az EU-hoz illetve Oroszországhoz más és más. A Moszkvával jó viszonyt ápoló és a Putyin által kezdeményezett Eurázsiai Unióba is belépett Fehéroroszország és Örményország előrebocsátotta, nem ír alá olyan dokumentumot, amely bírálja Oroszországot az ukrajnai és grúziai katonai beavatkozás miatt, vagy amely utalna a Krím "törvénytelen annektálására". Végül elfogadtak egy olyan változatot, amely a Krím Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban csak annyit szögez le, hogy meg kell védeni minden egyes ország területi egységét.

Donald Tusk elmondta, hogy az Unió szándékai nem változtak, szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat a hat országgal, de emlékeztetett, hogy senki sem ígérte azt, hogy a keleti partnerség automatikusan megnyitja az utat az EU tagság felé.

A rigai csúcsot figyelemmel követte Moszkva is. Az orosz külügyminiszter helyettes, Szergej Rjabkov felszólította az Uniót, ne próbálja arra kényszeríteni ezeket az országokat, hogy válasszanak a Nyugat és Oroszország között.

Ciprasz optimista

A Rigában jelen lévő nyugati vezetők kihasználták a lehetőséget arra, hogy más uniós problémákat is napirendre tűzzenek. A görög adósságválság kérdésében külön tárgyalt Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. Merkel újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy "nagyon, nagyon intenzív" munkára van szükség ahhoz, hogy megoldást találjanak a görög pénzügyi problémákra. Mindkét nyugati politikus felajánlotta személyes, illetve országaik segítségét is annak érdekében, hogy életképes és hosszú távú megoldást találjanak Görögország pénzügyi problémáira. Cipraz optimistán nyilatkozott. Állította, úgy gondolja, hogy hamarosan megköthetik a megállapodást.