A Simicska-birodalom visszavág?

Napra pontosan négy hónappal ezelőtt üzent hadat Simicska Lajos a reklámadó módosításának terve nyomán a Népszavában annak az Orbán Viktornak, akivel néhány órával végérvényesen szakított is, miután "gecinek" nevezte. A Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetőinek lemondása után totális háborúvá fajult a csaknem egy éve fortyogó konfliktus. Azóta a Közgép sorra veszíti el a közbeszerzéseket, és a vállalkozó sajtóbirodalma is megsínyli a kialakult helyzetet. Simicska igazi "ellenütést" nem vitt be, egyelőre kivár - állítják forrásaink.

Bármennyire is igyekszik megtörni a kormány, Simicska Lajos nem hajlandó bezárni médiabirodalmát, s más gazdasági érdekeltségeit sem adja föl - állítják a vállalkozóhoz közeli forrásaink. A Fidesz egykori gazdasági háttérembere megpróbálja maga finanszírozni médiavállalkozásait, s úgy látja, erre megfelelő tőkével rendelkezik is. Ugyanakkor naponta kényszerül arra, hogy szembesüljön a hatalom bosszújával, így például az érdekeltségében lévő lapok példányszámának zuhanása mögött egyértelműen az áll, hogy az állami hirdetések megvonása után most már tömegével mondják le előfizetéseiket a kormányzati szervek.

Már a tavalyi parlamenti választás óta érezhető volt a feszültség a két régi harcostárs, Orbán Viktor és Simicska Lajos között, de a háború február 6-án robbant ki. Ezt a vállalkozónak a Népszavában megjelent nyilatkozata indította el. Az ellentétről persze nagyjából egy éve már mindenki tudott, a lapok többsége be is számolt róla - több ízben mi is írtunk a konfliktusról -, az érintettek azonban a nyilvánosság előtt tagadták, hogy bármilyen probléma lenne. Az utóbbi négy hónapban viszont az egykori kollégiumi szobatársak, a kormányfő és az oligarcha háborúja odáig fajult, hogy Simicskával és cégeivel nem lehet jóban semmilyen állami szervezet, háttérintézmény, de még az állami, illetve uniós tendereken induló gazdasági szereplők sem. Amiből következik az is, hogy a korábban éveken át szinte versenytárs nélkül taroló Közgép Zrt. például manapság annyira esélytelen a közbeszerzések elnyerésére, mint az állami hirdetési pénzekből duzzasztott Simicska-médiabirodalom bármilyen kormányzati reklámmegbízásra.

Bomba és ütések

Bár nem csupán a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc terve miatt, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok egyre kritikusabbak voltak a kormánnyal szemben. Aztán éppen lapunk németországi értesülései nyomán nyilvánosságra került, miféle háttérpaktumra készül a kormány az RTL Klubbal. A Népszava számolt ugyanis be elsőként arról, hogy Lázár János kancelláriaminiszter többször is tárgyalt az RTL Klub német tulajdonosaival arról, hogy a tavaly bevezetett, az RTL Klub számára előbb 40, majd 50 százalékosra emelt adó a jövőben 5 százalékra mérséklődik. Miután a reklámadó kiterjesztése minden hazai médiavállalkozást sújt, ám legjelentősebben a Simicska-médiabirodalomnak vág oda, erről szóló kérdésünkre február 5-én este a vállalkozó azt válaszolta: "ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót, totálissá válhat a médiaháború".

Másnap nemcsak ez robbant bombaként, hanem az is: "lelkiismereti okokra hivatkozva" lemondott a Simicska-médiabirodalom szakmai vezetőségének több tagja. Ezután az üzletember - aki korábban a Fidesz legnagyobb gazdasági háttérembereként, Orbán jó barátjaként volt ismert - számtalan, rettentő indulatos nyilatkozatot tett, többször is keményen kiosztotta az őt "megpuccsolókat": "kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni" - mondta például az Indexnek adott interjúban, amelyben többször "gecinek" nevezte a kormányfőt, csakúgy, mint a Hír24-nek nyilatkozva. De nemcsak indulatból, még a lemondások előtt is keményen fogalmazott, amikor az Origónak azt mondta, ez a háború mégsem a pénzről, hanem az elvekről szól. Orbán Viktornak szerinte csak a lojális média kell, a kritikai hangút és az ellenségest ezért ellehetetleníti. Ezt viszont ő nem hagyja - mondta, s többször utalt arra is: nem hátrál meg, majd meglátják, ki bírja tovább.

Alig néhány héttel később Simicska megpróbált egy ütést bevinni a kormányfőnek, amikor Orbán esetleges ügynökmúltjáról és orosz elkötelezettségéről nyilatkozott a Mandinernek. Noha az interjú nagy botrányt kavart, s hetekre tematizálta a közbeszédet, valódi "kárt" nem okozott. Akkor merült ugyanakkor föl először, hogy az oligarcha rendelkezik-e valódi munícióval Orbán ellen. Simicska körei állították: van információ a tarsolyában. Most ugyanezek a források állítják: a vállalkozó jelenleg nem kívánja folytatni a háborúskodást, főleg azért, mert megtapasztalta, hogy Orbán Viktornak még mindig számtalan eszköze van a bosszúállásra. Ugyanakkor környezete szerint Simicska természetéből fakad, hogy ha a kormányfő és körei túl mélyre ütnek, mégis elszakad a cérna a vállalkozónál, s - mivel hajlamos rá - akár önpusztító módon boríthatja majd a bilit. Márpedig Simicska érdekeltségei az utóbbi négy hónapban elég sok, néhol súlyos ütést kaptak.

Bojkottált médiumok

A februárban nyílt színivé vált jobboldali médiaháború következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia. Már az első negyedévben megkezdődött az állami hirdetések átcsoportosítása a Simicska-érdekeltségektől a Napi Gazdasághoz; az egy évvel korábbi 205 millióval szemben az idei első negyedévben (listaáron) mindössze 63,6 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek a Magyar Nemzetben. A mintegy 70 százalékos visszaesés ráadásul jó eséllyel még korántsem a lejtő vége, hiszen a végső szakítás csak februárban történt.

Mindeközben a Magyar Nemzet korábbi vezetése által április közepén átvett Napi Gazdaság egyre több megrendelést kap állami intézményektől. A kiadónak csaknem 30 millió forintot fizettek különböző állami hirdetők az első negyedévben, ami az egy esztendővel korábbihoz képest ugyan csak durván 15 százalékos növekedést jelent, de így is a teljes reklámbevétel 34 százaléka (tavaly ez az arány 27 százalék volt). Pedig a Napinál az üzlet igazán csak azután indult meg, hogy a Simicskával látványosan szakító új tulajdonosi kör (Liszkay Gábor vezetésével) néhány hete megvásárolta az újságot. Április közepén Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. néven megalapították azt a céget, amely az új kormányközeli médiabirodalom alapja, egyúttal a Simicska Lajos elleni háború fő bázisa kíván lenni. A holdingcég 50-50 százalékos tulajdonosai Habony Árpád és Győri Tibor.

Ugyanakkor a tavalyi évet még kiemelkedő nyereséggel zárta a Simicska-médiabirodalom - derül ki a napokban közzétett 2014-es mérlegadatokból. A média- és reklámcégek tavaly megtartották a 2013-as eredményeiket, több mint 30 milliárd forintos árbevétel mellett összességében nyolcmilliárdos adózás előtti nyereséget produkáltak. Csakhogy az idén februártól nemcsak a dolgozóik jelentős részét vesztették el, hanem sok olvasót és nézőt is. A Népszabadság írta a napokban, hogy több mint tíz százalékkal csökkent a Magyar Nemzet példányszáma, esett a Hír TV nézettsége. Noha Simicska köreiből mindezt cáfolni igyekeztek, azt mindenki elismeri: az állami szervektől visszamondott előfizetések, s elsősorban a kormányzati hirdetések megvonása valóban érezteti a hatását.

Ez azért fájhatott...

Április közepén derült ki, hogy Simicska Lajos cégei és Demján Sándor neve is kikerült a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatói közül. Míg korábban a Közgép, a HírTV és a Pro-Aurum Zrt. neve is olvasható volt a szponzorokat felsoroló listán, addig ma már mindegyik lekerült onnan. Közismert, hogy a Közgép az eddig bőven túlárazott megbízásokból nemcsak a céget bővítette, milliárdos osztalékhoz juttatta a tulajdonosokat, de a búsás haszonból csurrant-cseppent például az Orbánnak annyira kedves sportok támogatására is.

Kosárlabdában a bajnoki címvédő Szolnoki Olaj első embere a Közgép-elnök Nyerges Zsolt. Vízilabdába a bajnokot Szolnoki Dózsa-Közgép VCS-nek hívják. Kézilabdában az MKB-Veszprém a bajnok, a klub társelnöke Fonyó Károly, Simicska üzlettársa és barátja. Jégkorongban a Közgép vezérigazgatója, Németh Miklós örülhetett a feljutásunknak az elitvilágbajnokságba, igaz, ő éppen nemrégiben váratlanul lemondott.

Úttalan utak

Nem olyan egyszerű viszont Simicskát kiszorítani a gazdasági hatalomból. Az állami és önkormányzati megrendelések teljesítésének átfutási ideje miatt a 2014-es számokon még amúgy sem látszódhatnak igazán a mögöttes folyamatok. A Figyelő írta meg, a Simicska-Nyerges-Fonyó birodalom teljesítménye tavaly minden rekordot megdöntött, elsősorban a Közgépnek köszönhetően. A birodalom ékköve, a Közgép valóban elképesztő évet zárt: 113 milliárdos forgalom, 13 milliárdos profit, 11 milliárdos osztalék. A teljes Simicska-Nyerges-Fonyó érdekeltségei a Figyelő számításai szerint hozzávetőleg 18 milliárdos nettó osztalékot termeltek.

Csakhogy az idén már nem voltak - lehettek - ilyen "szerencsések", hiszen Simicska cége legutóbb három hónapja, februárban nyert nagy összegű közbeszerzést, 2,96 milliárdért a Tokaj Konzorcium tagjaként, egy bodrogkeresztúri szeméttelep építésére. Előzőleg szinte minden hónapra jutott legalább egy olyan tender, amit a Közgép - egyedül, vagy egy konzorcium tagjaként - megnyert, ám februártól májusig semmit. Aztán május elején a korábbi gigamegbízások helyett egy tízmilliós munkát mégis megkaptak. Az Etyek - Gyúró - Tordas - Martonvásár - Ráckeresztúr - Ercsi kerékpárút fejlesztéséhez kapcsolódó híd építésére nettó 9,77 millió forintot nyert a Közgép - írta az Origo. Ez az eredetileg becsült 7,1 milliós összegnél 2,67 millióval több, de még így is a legolcsóbb ajánlat volt, hiszen érkezett 25 milliós is.

Ugyanakkor Simicska is próbálkozik, hiszen - mint a Figyelő fölidézte néhány hete - már tavaly novemberben a Közgép és a Strabag konzorciuma az eredetileg becsült 2,9 milliárd helyett 2,5 milliárdért vállalt burkolaterősítő munkát a 68-as számú főúton, ezzel lenyomta az új tenderlovagot, a Duna Aszfaltot. Simicska cége februárban a mérnökárnak mindössze feléért, egymilliárdért vállalta az M0-son zajvédők átépítését. Az "aláígéréses" technikának is köze lehet tehát ahhoz, hogy az új közbeszerzési törvényben már lehetőség lesz arra, hogy ne feltétlenül a legalacsonyabb árat kínáló céget válasszák. Az uniós fejlesztési pénzeket ugyanis el kell költeni, Orbán minden városban ígér új utat, munka tehát lesz bőven, s ha a legjobb ajánlattevőt kellene megbízni, az ismét kenyérhez juttathatná Simicskát.

Idevág az is, hogy bár információink szerint a Közgépet máig nem kereste meg a kormány, hogy vegyen részt az M4-es autóútként való "mégis-megépítésében", mára bebizonyosodott, hogy a projektet az Orbán-Simicska-háborúskodás részeként állíthatta le a kabinet. Noha Orbánék az EU-ra hárították a felelősséget, valójában a mintegy 110 milliárd forint összértékű beruházás "újraosztása" lehetett a szándék, hiszen az Európai Bizottság közölte: a tendereztetést nem kérdőjelezték meg. Ugyanakkor Simicska szinte biztosan nem esik majd ki teljesen az üzletből, hiszen azt a kormány is beismeri, hogy a felmondott kivitelezői szerződések "felei" érdemben nem változhatnak, hiszen Magyarországon csakis ezek az útépítéssel foglalkozó cégek képesek megvalósítani egy ilyen projektet.

Tizenöt Margit-sziget

"A mezőgazdaság nyolcvan százalékának kisgazdaalapokon kell állnia. A nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág konfliktusáról van szó" - magyarázta néhány hete Orbán Viktor az Echo Tv-ben Bayer Zsoltnak, miként kívánják átalakítani a mezőgazdaságot. A magyarázkodásra azért lehetett szükség, mert kiderült: 2010 óta Simicska cégei pályáztatás nélkül szerezték meg terebélyes állami földek bérleti jogát, és amikor lejárt a szerződés, a földalapkezelő szinte automatikusan újított - legalábbis így volt ez azelőtt. 2014-ben 1440 hektárnyival bővült Simicska Lajos birodalma, ám az októberben lejárt szerződéseket ezúttal már nem hosszabbították meg. A Blikk által a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) kiperelt adatok tanúsága szerint legalábbis a 2014-ben elnyert 1440 hektárnyi - mintegy 15 Margit szigetnyi - föld bérleti jogának lejárta után nem hosszabbították meg Simicska szerződéseit. Az érintett cégeknek nincs érvényes szerződésük 2015-re a földalapkezelővel. A földek elvesztése mintegy 100 millió forint veszteséget okozhatott az üzletembernek.

A Jobbik-szál

Nagyon is elképzelhető, hogy Simicska Lajos, miután ráébredt, nem tud a Fidesz jelenlegi politikusi körében olyan mélyreható ellenállást szervezni, amely a kormánypárti törésvonalak mentén kihívást jelenthet Orbán hatalmára, más politikai erők támogatásával kíván visszavágni egykori szövetségesének, s hosszútávon visszaigyekezni a gazdasági hatalomba. Csakhogy Simicska jelenleg nem tud "saját csapatot" szervezni, állítják a források, amelyek abban látják a legnagyobb veszélyt, hogy valóban nem tudni, hogy a ma potenciális Fidesz-kihívóként tetszelgő, "elcukisodott" Jobbikhoz miként áll a vállalkozó.

Emlékezetes: a Fidesz frakcióvezetője április végén arról beszélt, "csak a vak nem látja", hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz. Rogán Antal arra a kérdésre, hogy egy "Simicska-Jobbik-tengely" kialakulásáról beszél-e, úgy reagált: "hogy kialakul-e, azt majd meglátjuk, de hogy van a dolgoknak egy természetes gravitációja ebbe az irányba, az egyre jobban látszik". Hogy konkrétan mire célzott, nem árulta el. Ekkor közölte ugyanakkor azt is: a kormánypárt korábban úgy döntött, sajtóosztályuk többé nem szervez kötelező programot fideszes politikusoknak ezekbe a médiumokba.