Irány a rezsiszocializmus?

Bedobta a Tigáz is törülközőt, kiszáll a rezsicsökkentéssel mesterségesen veszteségessé tett lakossági földgázszolgáltatói piacról. A kormány elérte célját, ebben a szegmensben gyakorlatilag egyeduralkodó lett, de a hozomány több tízmilliárd forintos veszteség, amit áremeléssel, vagy az unióban tiltott burkolt állami támogatással tud csak ellensúlyozni. A kabinet levelet küldött Brüsszelbe, közölte, kész engedni a rezsiszorításon.

Kiszáll a Tigáz Zrt. is a hazai lakossági gázszolgáltatásból. Hivatalos kérelemmel fordult a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), hogy vonja vissza a egyetemes gázszolgáltatói engedélyét. A cég ügyfeleinek egyelőre semmi teendőjük nincs. A MEKH fogja meghatározni, hogy melyik egyetemes szolgáltatásra jogosult veheti át a Tigáz fogyasztóit. Nem kell sokat sakkoznia, egyedül a Főgáz jöhet szóba.

A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő szerint az olasz tulajdonosnak, a milánói székhelyű ENI-nek elege lett a magyar kormány kiszámíthatatlan, multiellenes politikájából. A szakértő közölte, a Tigáznak a rezsicsökkentés és az el nem számolható költségek, mint például a közműadó miatt, 16-17 milliárdos vesztesége származott. A ma még némi nyereséget hozó szabadpiaci ágazat és a hálózatműködtetés a veszteséget 14 milliárdra olvasztotta, de erre a nagy valószínűséggel a helyére lépő állami Főgáz már nem számíthat. A Tigáz ugyanis a nyereséges üzletágait megtartja.

A rezsiharc más frontokon is zajlik. A kormányzat levelet juttatott el az uniós energetikai biztosnak, amelyben jelezték, hogy az Orbán-kormány kész feladni a rezsicsökkentést - írta meg a hvg.hu. A dokumentumot május 8-i dátummal küldték el Brüsszelbe, létezését már elismerte mindkét fél. A folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban úgy tetszik a kormány engedni kényszerül, aminek a vége belátható időn belül gáz- és áramáremelés lehet. Emellett kénytelen lesz elismerni azokat a költségeket is, amelyeket a rezsiharc jegyében eddig le kellett nyelniük a szolgáltatóknak.

A GDF Suez Energia Magyarország Zrt., az E.On Hungária Zrt., és most a Tigáz éppen a több tízmilliárdos veszteségek miatt vonul ki a lakossági földgáz piacról, s helyükre az állami Főgáz nyomul be. A következő években, ha jelenlegi szabályozás marad, már az állami tulajdonú Főgáznál csapódik le a több tízmilliárdos veszteség. Ennek kezelése kulcskérdés, mert ha a költségvetésből, az adófizetőknek kell a számlát állniuk, az bujtatott állami támogatásnak minősülhet, s borítékolható az újabb kötelezettségszegési eljárás - jegyezte meg lapunknak a szakértő.

Nagy kérdés, mit kezd a Főgáz és a kormány a megörökölt több tízmilliárd forintos veszteséggel FOTÓ: NÉPSZAVA

A kormány nem enged a rezsicsökkentésből - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán kormányszóvivő. Szerinte valótlanságokat állítanak a sajtóban megjelent hírek a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, de nem cáfolta azokat. A kérdéseket azzal hárította el, hogy folyamatban lévő ügyről nem beszél. Annyit elismert, hogy a kabinet intenzíven egyeztet Brüsszellel a rendszerhasználati díjról.

A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő szerint két megoldási módja is lehetséges a rendszerhasználati díjrendszer átalakításának. Az egyik, hogy egyfajta rezsicsökkentéssel a szabadpiaci árakat mérséklik, a másik, hogy a lakossági díjakat emelik. A kormány ugyan korábban meglebegtette a szabadpiaci "rezsicsökkentést" is, de erre kevés az esély, mert a vállalati szférában polgárjogi szerződések alapján állapították meg ezeket a díjakat, s ebbe az állam - elvileg - nem nyúlhat bele. Sokkal életszerűbb, hogy a lakossági díjakat emelik. További engedmény lehet, hogy a közműadót is elszámolhatják a szolgáltatók. Csak ez az extra teher évente több tízmilliárd forinttal növeli a szolgáltatók veszteségeit.

Az Orbán kormány gyakorlatát ismerve, szakértőnk nem zárta ki, hogy a Tigáz lépése miatt a kormány már belátható időn belül - Brüsszelre mutogatva - emeli a rezsidíjakat a piacról kiebrudalt multik átvett veszteségei miatt, majd a 2018-as választások elé időzítve "szabadságharcosan" ismét csökkenti.

A nagy kérdés, hogy az emberekkel ismét el lehet-e hitetni, hogy akár a világpiaci árak alatt is lehetnek a földgáz, az áram árak. Az is benne van a pakliban, hogy az óriási veszteségek, majd az áremelések után újra privatizálják az energia szolgáltatókat. Szakértőnk szerint erre már külföldi befektetőt nemigen fognak találni, így maradnak a "megbízható" hazaiak, akik talán a "baráti" állami bankoktól elegendő hitelhez is juthatnak.

Felfelé kúsznak az energiaárak

Rezsicsökkentésre szükség van - mondta lapunknak Pogátsa Zoltán. A Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint azonban differenciálni kell a támogatottak között. Csak azoknak szabad mérsékelni a közműdíjait, akik erre szociálpolitikai okokból rászorulnak. Ilyenre számos példa akad más országokban is. Energetikai szakemberek szerint az Orbán-kormánynak szerencséje volt, ugyanis akkor csökkentette a tarifákat, amikor az energiaköltségek világszerte mérséklődtek. Ugyanakkor - és ezt kevesen tudják - a díjak csökkentése nálunk nem érte el azt a szintet, amit az energiahordozók világpiaci ára indokolttá tett volna, vagyis maradtak még tartalékok. Most viszont feltehetően ezek a világpiaci árak elérték a mélypontjukat, és stagnálásra vagy enyhe áremelésre lehet számítani, ahogy ezt a benzinnél és a gázolajnál az utóbbi hónapokban már megtapasztalhattuk. Ehhez természetesen hozzájárul a forint tartós gyengélkedése az amerikai dollárral szemben. Ezt bizonyítja az is, hogy bruttó 8 forinttal emeli a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik. A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi öt hónapban ugyanakkor fokozatosan 70 forinttal emelkedett. Azzal, hogy az üzemanyagok ára ilyen ütemben emelkedhet is, nem számolt idén januárban a Fidesz rezsibiztosa. Németh Szilárd akkor ezt mondta: a megyei útdíj-matricák mellé nem kellenek kedvezmények, mert az autósokat kárpótolja az olcsó benzin. Ebben is tévedett.