Athén: hibahatáron belüli a „nemek” előnye

Már csak fél százalékkal vezetnek a nemek a vasárnapi görög referendum előtt, melyen arról szavaznak a választók, elfogadják-e a hitelezők programját. A bankrendszer helyzete egyre drámaibb, már csak 500 millió euróra tehető a pénzintézetek tartaléka.

Az Európai Unió már a vasárnapi görög népszavazás utáni időszakra készül. A referendumon az a kérdés, elfogadják-e a görögök a hitelezők által javasolt programot, vagy sem. Hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróvezet pénzügyminiszterei, ami különösen akkor válik érdekessé, ha többségbe kerülnek a nem szavazatok. Pierre Moscovici, euróért felelős uniós biztos azt közölte, abban az esetben is tárgyalniuk kell Görögországgal, ha a nemek győznek. Elismerte ugyanakkor, hogy ebben az esetben bonyolult helyzet állna elő. Valdis Dombrovskis gazdasági és pénzügyi bizottsági alelnök a nlmet Die Weltnek elmondta, nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a hitelmegállapodás elutasítása erősítené a görögök tárgyalási pozícióját. „Ennek éppen az ellenkezője igaz” – emelte ki. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Handelslbattnak elmondta, új választást kellene kiírni, ha az igenek kerülnek többségbe, s szakértői kormánynak kellene folytatnia a tárgyalásokat a hitelezőkkel.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője azzal fenyegette meg Athént, kizárják az euróövezetből, ha a nemek győznek. Előzőleg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy foglalt állást, akkor is az euróövezetben kell tartani az államot, ha elutasítják a hitelmegállapodást.

A referendum végeredménye megjósolhatatlan. A Macedonia Kutatóintézet által közölt felmérés szerint 43 százalék szavaz nemmel, 42,5 százalék igennel, a különbség tehát a 3 százalékos hibahatáron belüli. Múlt hétvégén, a referendum bejelentése után még 52-26,5 arányban voltak többségben a nemek. Arra a kérdésre, az euróövezetben kívánnak-e a maradni az emberek, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolt igennel. Nikosz Marancidisz politológus szerint a referendum nagyon megosztotta a társadalmat.

Kiderült a valódi oka annak, miért írt ki népszavazást a hitelezők által javasolt reformprogramról Alekszisz Ciprasz akkor, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint már mindössze 60 millió euró volt az álláspontok között. Euklid Cakalatosz, aki a görög tárgyalóküldöttséget vezette Brüsszelben, a SKAI tv-ben azt közölte, a görög miniszterelnök azt követően döntött a referendum kiírása mellett, hogy felmérte: a parlamentben nem menne át a hitelmegállapodásra vonatkozó előterjesztés. Cakalatosz később alapos fejmosást kaphatott, mert visszavonta kijelentését.

Ahogy közeledik a referendum napja, úgy nő napról lapra a hisztéria. Dimitrisz Papadimulisz, a Sziriza európai parlamenti képviselője úgy foglalt állást, hogy a magánkézben lévő média propagandája az igenek mellett őt „Észak-Koreára” emlékezteti.

Miközben a kormány illetékesei egyre élesebb kirohanásokat intéznek a hitelezők ellen, közeledik a teljes pénzügyi összeomlás. Mint a brit Telegraph közölte, a helyzet annyira rossz, hogy sok bankautomatából már az eddigi 60 euró helyett csak 50-et lehet felvenni egy bankkártyával. 20 eurós már szinte sehol sincsen. A benzinkutaknál és a kis üzletek többségében már nem lehet bankkártyával fizetni. Becslések szerint a jelenlegi pénzállomány még az 50 eurós limit mellett is jövő hétfőig elég. A PayPal internetes fizetési rendszer már nem működik Görögországban.

Konsztantin Mihalosz, a Görög Kereskedelmi Kamara vezetője azt közölte, az ország egyszerűen kifogy a pénzből. Mint mondta, a bankok pénzügyi tartaléka 500 millió euróra csökkent. „Álomba ringatja magát az, aki elhiszi azt, hogy jövő kedden kinyitnak a pénzintézetek” – közölte. Mint mondta, a görög cégek nem tudnak importálni, a gazdaság teljes leállása fenyeget.

Több cég próbál előre gondolkodni, s új utakat keresni, már amelyeknek megvan a lehetősége erre. Egy sor hajótulajdonos vizsgálja a lehetőségét annak, hogy érdemes-e Ciprusban leányvállalatot létrehozni. Mások a teljes üzletágat átvinnék a szigetre. A ciprusi kikötőkben lévő hajóállomány már negyven százaléka görögországi.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter kilátásba helyezte lemondását abban az esetben, ha a vasárnapi népszavazáson, amelyen a hitelezők „megalázó” reformprogramjáról szavaznak, az igenek győznek. Úgy foglalt állást, inkább „levágná a saját karját”, mintsem aláírjon egy adósság átütemezést nem tartalmazó egyezséget.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) üzenetet küldött az Európai Uniónak arra vonatkozóan, hogy az igenek győzelme esetén milyen intézkedéseket hozzon. Eszerint 52 milliárd eurónyi kölcsönt kellene adnia Athénnak, s át kell ütemeznie az adósságát. Yanisz Varufakisz görög pénzügyminiszter erre azt közölte, ez a megállapítás „zene füleinek”, mert bevallották, hogy fenntarthatatlan az adósság mértéke.

A görög pénzügyi tárcavezető egyébként továbbra sem következetességével tűnik ki. Az internetre felkerült egy május közepéről származó YouTube-videó, amelyen még azt mondta, ha valaha lesz is népszavazás Görögországban, az arról szólhat, maradjon-e a közös európai valuta az országban. Most azonban a kormányoldal éppen azt hangoztatja, hogy a vasárnapi referendum nem az euróról szól. De nem kell ennyire visszamenni az időben, hogy önellentmondásokra legyünk figyelmesek Varufakisz megnyilatkozásai kapcsán. Csütörtökön úgy fogalmazott, kedden kinyitnak a görög bankok. Pénteken ezzel szemben azt közölte, akkor nyitnak ki, ha lesz megállapodás.

A nemeket népszerűsítő reklám szövege

„Nem akarnak kompromisszumot, meg akarnak alázni minket, Nem akarnak megoldást, azt akarják, folytatódjék lassú halálunk. Le akarnak számolni a demokráciával. Megengedjük nekik? Nem! Görögország méltóságáért. Az európai demokráciáért.”

Az eurózóna mentőalapja egyelőre "megkegyelmezett" Görögországnak

Az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) pénteken úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését, miután Athén nem törlesztett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.

Az EFSF szerdán tudatta, hogy csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnek, azért a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.

Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 135 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.