válság;Portugália;Nemzetközi Valutaalap;megszorítások;Európai Központi Bank;Cavaco Silva;

2015-07-04 07:34:00

Portugália lehet a következő dominó?

Lisszabont eddig a vártnál jóval kevésbé rázta meg a görög válság, noha még Athénban is szívesen utalnak arra, hogy a dominóeffektus az eurózóna második leggyengébb láncszemét, Portugáliát fenyegeti leginkább. Az Ibériai-félsziget kisebbik állama azonban egyelőre pozitív példa: a portugálok átvészelték a kemény megszorításokat, több mint egy éve sikeresen lezárták mentőprogramjukat, kikerültek a trojka gyámkodása alól. Igaz, jónéhány gazdasági mutató jelentős kockázatokról árulkodik.

Portugália vezetése mindenesetre bizakodó, legalábbis igyekszik optimistának mutatni magát. „A portugál növekedést nem befolyásolja számottevően a görög incidens” – fogalmazott Aníbal Cavaco Silva köztársasági elnök. Az államfő szerint az eurózónának már rengeteg megfelelő mechanizmus áll rendelkezésére ahhoz, hogy a válság tovaterjedését megakadályozzák.

„Portugália helyzete hasonló, mint Írországé, Spanyolországé és Olaszországé, semmivel sem fenyegeti nagyobb kockázat, mint a másik három államot” – mondta Cavaco Silva, aki egyike volt azoknak, akik a görög Sziriza párti kormányt a hitelezőkkel való tárgyalások folytatására ösztönözték.

„Ha valami rossz történik is Görögországgal, nem Portugália lesz a következő” – jelentette ki magabiztosan Pedro Passos Coelho kormányfő is, jelezve: országa „elvégezte a házi feladatát”, s elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy folyó kiadásait és adósságtörlesztését fedezni tudja az év végéig.

A portugálok 2011-ben kényszerültek – Görögország és Írország után harmadikként – 78 milliárd eurós mentőcsomagot kérni az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Központi Banktól (ECB). Míg Görögország egyre mélyebben csúszott a válságba, Portugália tavaly májusban sikeresen lezárta segélyprogramját, követve Írországot, amely már 2013 decemberében megünnepelhette a nehéz időszak lezárását.

Lisszabon már két alkalommal is idő előtt fizette ki az esedékes törlesztőrészletet az IMF-nek. Eddig 8,4 milliárd eurót, a tartozásuk mintegy 30 százalékát fizették vissza a Valutaalapnak. S noha a hitelminősítők, a Fitch, a Moody’s, illetve a Standard & Poors továbbra is a beruházásra ajánlott szint alá rangsorolja Portugáliát, a gazdaság jelenlegi helyzetét össze sem lehet hasonlítani a 2010-es időszakéval.

A portugál gazdaság kilábalt a recesszióból, noha továbbra is meglehetősen alacsony a növekedés. Az idei évre alig 1,6, jövőre 1,9 százalékos emelkedést jósolnak, 2017-re pedig a 2,4 százalékot is elérheti a Bloomberg adatai szerint. A 2014-es 0,9 százalékos növekedést megelőzően három évig zsugorodott a gazdaság.

Az uniós prognózis valamivel alacsonyabb, jövőre is csak 1,8 százalékos növekedéssel számolnak. Portugália idén bőven teljesíti az uniós hiánycélt, a költségvetési deficit a GDP 2,7 százalékára tehető, vagyis alatta marad a három százalékos határnak.

Az Atlanti-óceán partján fekvő, 10 milliós lélekszámú ország ugyanakkor még mindig súlyos, megoldatlan problémákkal kénytelen szembenézni. Noha 17-ről 13 százalékra csökkent, továbbra is magas a munkanélküliség, különösen az ifjabb korosztályok körében. Nagyon sokan vándorolnak ki, elsősorban a magasan képzettek és a fiatalok próbálnak szerencsét külföldön. A megszorítások az egészségügyben jelentős lefaragásokhoz vezettek, emelkedtek az adók, megnyirbálták az oktatási és tudományos kiadásokat is.

Elemzők szerint a portugál gazdaság sérülékenységére leginkább az államadósság magas, szakértők szerint „fenntarthatatlannak” ítélt aránya utal. Az Európai Bizottság számításai szerint ez tavaly érte el a csúcspontot, a GDP 130,2 százalékával, idén viszont várhatóan valamelyest már visszaesik, 124,4 százalékra. Ez még mindig magasabb lehet, mint 2011-ben, amikor 111,1 százalékos szinten állt.

Az Eurostat adatai szerint 1990 és 2014 között a GDP-hez viszonyítva az adósság átlagban 70,62 százalékot tett ki, 2000-ben rekordalacsony volt, 48,5 százalék. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya azért fontos, mert a hitelezők ennek alapján ítélik meg, hogy egy adott ország képes lesz-e törleszteni adósságát. Ez pedig alapvetően megszabja, hogy milyen áron juthat új hitelekhez, s milyen áron kelnek el államkötvényei.

Szívesen példálóznak Portugáliával az uniós vezetők, mondván: a megszorító program, ha fegyelmezetten végrehajtják, meghozza gyümölcsét. Christine Lagarde, az IMF igazgatója is Lisszabont és Dublint állította példaképpen Athén elé. „Remélem, hogy a görög politikai pártok is okulnak a portugál és az ír mentőprogram sikeréből” – nyilatkozta Lagarde. Az EU, az IMF és az ECB vezetői állítják, a Görögországnak tett ajánlatok jóval gálánsabbak volt, mint amilyen megszorításokat a portugáloknak teljesíteniük kellett.

Nem utolsó sorban azért lehetett sikeresebb a mentőprogram, mivel a három nagy párt egyaránt támogatta a szigorú megszorító intézkedések bevezetését, s a pragmatikus portugálok, ahogy egy elemző fogalmazott, tudomásul vették, hogy „valamit tenni kell”. Eredetileg még a José Sócrates vezette szocialista kormány kényszerült rá, hogy mentőcsomagért folyamodjon Brüsszelhez. Igaz, bele is bukott a kabinet, s a terv végrehajtása már a két jobboldali párt koalíciójára, illetve az új miniszterelnökre, Pedro Passos Coelhóra maradt.

Nagy különbség, hogy itt nem alakult ki a görög Szirizához, vagy a spanyol Podemoshoz hasonló, a megszorítások ellen radikális baloldali programmal fellépő tömörülés. Ennek egyik fő okát abban látják, hogy a portugálok kiábrándultak a politikából, a portugál pártstruktúra pedig nemigen változott, noha megjelentek új csoportosulások, például a Rui Tavares által alakított, szocialista-zöld LIVRE.

Idén ősszel, várhatóan szeptemberben vagy októberben parlamenti választások lesznek Portugáliában. Az ellenzéki Szocialista Párt 2012 óta feljövőben van, egyes felmérések szerint hajszállal vezet a jobboldali liberális Szociáldemokrata párt (PDS), illetve a konzervatív Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP) alkotta koalícióval szemben.

Más közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatták, hogy a kormányzó koalíció 38 százalékon áll, míg a volt lisszaboni polgármester, António Costa vezette szocialisták 37 százalékra számíthatnak. Jelenleg csak az látszik biztosnak, hogy egyik nagy politikai erő sem lesz képes megszerezni az abszolút többséget. A szocialisták a kampányban azt ígérik, véget vetnek a megszorításoknak, ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni a hitelezőket, hogy Portugália egy esetleges kormányváltás esetén is pontosan teljesíti majd nemzetközi fizetési kötelezettségeit.

Intő görög példa Spanyolországnak
Mariano Rajoy spanyol kormányfő azok közé tartozik, akik ellenzik a Görögországgal szembeni engedékenységet. Tény, hogy Spanyolországot is súlyosan megviselte a válság, de végül egy 40 milliárd eurós bankmentő csomaggal, a bajba jutott hitelezők megsegítésével átvészelték a legnehezebb időszakot. Rajoy ugyanakkor aggasztó precedensnek tartaná, ha Görögország kikerülne az eurózónából.
„Negatív üzenete lenne, azt jelezné, hogy a tagság az eurócsoportban visszafordítható” – figyelmeztetett a konzervatív madridi politikus, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a döntés a görög választók kezében van. Az év vége felé esedékes parlamenti választások előtt a spanyol kormányfő legfontosabb aduja a gazdasági helyzet javulása.
A gazdasági mutatók szerint Madrid már túljutott a mélyponton, s megindult a fellendülés. Rajoy épp e héten jelentette be, hogy felfelé módosítják a növekedési kilátásokat, az eddigi 3 százalékról 3,3 százalékra. Ez az egyik leggyorsabb tempó az Európai Unióban, s a miniszterelnök jövőre is 3 százalékos növekedésre számít.
Bár nagy ütemben csökken a munkanélküliség, júniusban például majd százezerrel lett kevesebb az állástalanok száma, ez változatlanul az egyik legsúlyosabb probléma: Görögország után Spanyolországban a legmagasabb, 24 százalékos a munkanélküliek aránya. A spanyol konzervatív kormány 2012-ben jelentős munkaügyi reformot vezetett be, rugalmasabbá téve a munkaerőpiacot.
Az állások száma elsősorban a szezonális, illetve csökkentett munkaidejű állások terén nőtt, a teljes munkaidőben, nyitott végű munkaszerződéssel, fix helyen dolgozók száma ugyanakkor visszaesett.Rajoy legújabb bejelentése egyben azt jelzi, hogy már meg is indult a kampány. A spanyol kormányfő csütörtökön közölte, hogy az év elejei csökkentés után másodszor is visszavágják a személyi jövedelemadót.
Eredetileg két ütemben, két évre elhúzva vették tervbe az szja csökkentését, s a második ütem csupán 2016. január 1-től lett volna esedékes, de – nyilvánvalóan választási megfontolásokból – fél évvel előrehozták, így az intézkedés már július 1-től kezdve életbe lépett. Számítások szerint havonta 15-30 euróval marad több az emberek zsebében.
Mivel a szakértők arra számítanak, hogy a néppárti kormány kitölti hivatali idejét, s nem hozza előre a parlamenti voksolás időpontját, az elkövetkező hónapokban hasonló – hangulatjavító – intézkedések sorozatára lehet számítani. A madridi El País napilap szerint „ígéretek karavánja” következhet a november végén, december elején esedékes voksolásig. Még a választások előtt el akarja fogadtatni Rajoy a következő költségvetést. Az ellenzéki szocialisták attól tartanak, hogy a költséges kampányígéretek nagyban megkötik majd a következő kormány kezét.
„Az ígérethalmaz Rajoy kétségbeeséséről árulkodik, nem Spanyolország érdekeit veszi tekintetbe” – vélekedett Jordi Sevilla, a PSOE választási programjának szerzője.Rajoy dolgát ugyanakkor nagymértékben megkönnyítik a Görögországban zajló drámai fordulatok. A miniszterelnök azzal érvelhet, hogy a Hellászban történtekhez hasonlók következnének be Spanyolországban is, ha a választók a megszorításellenes Podemos pártot állítanák a kormányrúdhoz.
Friss felmérések szerint az egykor Madrid főterén sátorozott „felháborodottak” mozgalmából kinőtt radikális baloldali párt népszerűségét valóban megtépázták az athéni fejlemények. A La Razón című lapban közölt friss felmérés szerint a Podemos tavasszal még 20 százalék feletti támogatottsága mostanra 12,5 százalékra esett vissza. A szocialisták a voksok 24,4 százalékára számíthatnának, a konzervatív Néppárt viszont vezet, s napjainkban 31,2 százalékon áll.