Görögország;euróövezet;népszavazás;káosz;Varufakisz;

2015-07-06 10:49:00

Drachmatikus jövő előtt Görögország

Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. Szakértők szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy bár technikailag az euróövezetben marad az ország, a mindennapi fizetőeszköz az országban a drachma lesz.

A nem szavazatok győzelmét ünneplők közül sokan az ország euróövezetből való kilépését szorgalmazták. Álmuk hamarosan valóra válhat.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament drasztikus lépéseket tehetnek azért, hogy kitessékeljék az országot az euróövezetből. Ugyan egy országot nem lehet kizárni az eurózónából, de ha például kifogy az euróból, akkor nincs más megoldás számára. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ma telefonon egyeztet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti csoport vezetőjével. Kedden este pedig rendkívüli csúcsértekezletet tartanak az euróövezet állam- és kormányfői a kialakult helyzetről. Előtte az euróövezeti pénzügyminiszterek tárgyalnak.

Bár Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is a nemek mellett kampányolt, a tárcavezető a reggeli órákban bejelentette lemondását. Indoklásában arra utalt, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök könnyebben állapodhat meg nélküle a hitelezőkkel. „Ezért elhagyom a pénzügyminisztériumot” – írta. Hozzátette, továbbra is támogatja a kormányfőt, bárkit válaszon is új pénzügyminiszternek.

Varufakisz az elmúlt napokban egy sor olyan kijelentést tett, amelyet könnyen a fejére lehetett olvasni. Bár hétvégén azt közölte, egy nap alatt megállapodnak a hitelezőkkel, ha a nemek nyernek, az euróövezeti pénzügyminiszterek jelezték, nem kívánnak hétfőn rendkívüli találkozót tartani. Varufakisz lemondása mögött az is állhat, hogy a bankrendszer teljesen kilátástalan helyzetbe került. A görög tárcavezetők még vasárnap késő este tanácskozást tartottak a magánbankokkal és a görög jegybank elnökével, Jannisz Szturnarasszal a kialakult helyzetről. Luka Kaceli, a Hellén Bankszövetség elnöke még múlt héten figyelmeztetett arra, pénzügyi armageddon fenyeget a nemek győzelme esetén, hiszen a bankautomaták órák alatt kifogyhatnak a pénzből.

Angela Merkel kancellár az esti órákban tárgyal a hogyan továbbról Francois Hollande francia elnökkel. Kettejük véleménye egyre kevésbé egyezik a kialakult helyzetről. Utóbbi azt közölte, minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az országot az eurózónában tartsa. A német politikai életben viszont általánossá vált a vélemény arról: a nem szavazatok győzelme után el kell engedni Görögország kezét, s hagyni kell, hogy kiessen az eurózónából. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, a szociáldemokraták elnöke, aki eddig jóval kevésbé beszélt radikálisan Görögországról, mint a kereszténydemokrata politikusok, szintén nagyon keményen értékelte a helyzetet. Mint fogalmazott, Ciprasz kormányfő a referendummal „az utolsó hidakat is felégette”. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy reális forgatókönyv lett az euró megalkotóinak rémálma, nevezetesen az, hogy egy ország kieshet az eurózónából. Christian Lindner, a liberális FDP elnöke, amely korábban a CDU koalíciós partnere volt, úgy foglalt állást, Angela Merkel kancellárnak meg kell tennie az első lépéseket a Grexit felé. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke úgy foglalt állást, hogy Európanem teljesítheti Ciprasz kormányfő elvárásait. Jens Weidmann, a német jegybank elnöke felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), ne emelje tovább Görögország számára a sürgősségi likviditási alapot, ami azt jelentené, hogy az ország teljesen kifogy a pénzből.

Keményen állásfoglalást tett Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője. Mint írta, ha a népszavazás után nemcsak egy új hitelmegállapodásra nincs esély, arra sem marad lehetőség, hogy az ország az euróövezetben maradjon. Azt is közölte, hogy a kialakult helyzetről július 7-én, kedden tárgyalnak az euróövezet illetékesei.Dijsselbloem a vaasárnapi népszavazást nagyon sajnálatosnak nevezte Görögország jövője szempontjából.

Emmaniel Macron gazdasági miniszter ezzel szemben a hitelezőket is hibáztatta a kialakult helyzetért. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig azt közölte, újra tárgyalni kell egymással, s „ezt senki sem tudja jobban Angela Merkelnél” – fogalmazott.

Michael Fuchs, a német CDU elnökségi tagja azt közölte, nincs esély arra, hogy a következő 48 órában megállapodás szülessen a görögökkel. Másszóval ez azt jelenti, nincs esély arra sem, hogy kinyissanak a görög pénzintézetek.

A nemek győzelmével érdekes koalíció alakul Európában a jobb- és a baloldali radikálisok között. Marine Le Pen, a francia jobboldali radikális, euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) elnöke lelkesen üdvözölte a hitelmegállapodás elutasítását, a demokrácia győzelmének nevezte azt. Hasonlóan lelkesen nyilatkozott Nigel Farage, a brit euroszkeptikus UKIP elnöke. „Az Európa-projekt haldoklik. Fantasztikus látni a görög nép bátorságát, hogy szembeszálltak Brüsszel politikai és gazdasági zsarolásával” – közölte. Sajátos az is, hogy a kampányban a neonáci Arany Hajnal is a nemeket támogatta.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap esti televíziós beszédében engedményeket követelt a hitelezőktől a nemek győzelme kapcsán. Elmondta, továbbra is hajlandó hazája a reformokra,de azonnali szükség van befektetésekre, valamint az adósság átütemezésére. Kifejtette, az a mandátum, amit a választóktól kapott, nem az Európával való szakításra hatalmazza fel, hanem nagyobb lehetőségeket a tárgyalások során. Panosz Kammenosz védelmi miniszter, a Független Görögök nevű párt elnöke azt közölte, a görög nép a nemek győzelmével azt bizonyította, hogy „nem hagyja zsarolni magát”.

Euklid Cakalatosz, aki görög részről a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat vezette, a Telegraphnak elmondta, a hitelezők „erkölcsileg védhetetlen” helyzetbe kerülnek ha nem veszik figyelembe a görög nép akaratát, különösen azután, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten megállapította, nem lehet visszafizetni a jelenlegi görög adóssághalmot.

A görög kormány drasztikus lépésekre szánhatja el magát, hogy pénzre tegyen szert. A brit Telegraph közlése szerint ráteheti a kezét a 8000 euró feletti bankbetétekre. A Sziriza radikálisai Jannisz Szturnarasz jegybankelnök fejét követelik, aki többször figyelmeztetett a jelenlegi kormány politikájának veszélyeire. (Szturnaraszt még az előző, a hotelmegállapodást támogató kormányzat idején nevezték ki.) A Sziriza szélsőségesei szerint egy új csapatot kell kinevezni a jegybank élére, amely hajlandó lesz felszabadítani a jegybanki tartalékokat. „Az első lépés, hogy el kell vennünk hivatalának kulcsait. Helyre kell állítanunk a stabilitást az Európai Központi Bank segítségével, vagy anélkül” – hangoztatják hozzátéve, hogy pénzt kell nyomtatni, köztük 20 eurósokat, amelyek már fogytán vannak az országban.

Megosztottak a szakértők annak kapcsán, milyen következményei lennének a görögök euróövezetből való kilépésének. Clemens Fuest, a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ szakértője szerint Görögország a jelenlegi kormányzattal, s a gazdasági nehézségeivel jobban járna, ha elhagyná az eurózónát. Amennyiben a politika megváltozna, visszatérhetne – vélekedett. Kai Konrad, a Max-Planck Intézet pénzügyi szakértője pedig úgy foglalt állást, hogy Németország jobb fejlődését szolgálná, ha Athén lemondana az euróról.

Más szakértők viszont a Grexit veszélyeire figyelmeztettek. Barry Eichengreen, a Berkeley Egyetem pénzügyi szakértője szerint egy ilyen fejlemény nyomán még gyorsabban zsugorodna a gazdaság, s jelentősen megnőne az infláció. „A káosz még hosszú ideig, feltehetően évekig tartana” – vélekedett. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a Grexit nem lenne jó megoldás. Mint mondta, Németország és Európa számára is ez lenne a legrosszabb forgatókönyv.

A referendumnak következményei lettek a görög belpolitikában. Bejelentette lemondását a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia elnöke, Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, aki az igenek mellett kampányolt.