Ciprasz nem hisz az aláírt megállapodásban

Ma este szavaz az athéni törvényhozás a görög kormány és a nemzetközi hitelezők közötti megállapodásról. Alekszis Ciprasz kormánya ezúttal is csak ellenzéki támogatással tudja átvinni a parlamenten az intézkedést. Az Európa-párti ellenzéki pártok igen voksaira számíthat, saját pártja és koalíciós partnere azonban megosztott a kérdésben.

Maga Ciprasz kedden este egy televíziós interjúban azt mondta, nem hisz a nemzetközi hitelezőkkel hétvégén aláírt megállapodásban, de hajlandó végrehajtani a reformintézkedéseket a nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében és vállalja érte a felelősséget.

A referendumról azt mondta, bízott benne, hogy a népszavazás majd hozzásegíti Görögországot egy jobb egyezséghez, és nem teszi kockára az ország euróövezeti tagságát. A referendum miatt a hitelezők azonban bosszúálló magatartást tanúsítottak.

Megszólalt a referendum után lemondott Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter is, aki azt hangsúlyozta, hogy a görögökre kényszerített mentőcsomag megállapodás „a posztmodern megszállás modern formája”, amely a görög szélsőjobboldalt fogja erősíteni.

Az Európai Bizottság javaslatot tett az áthidaló kölcsönre

Hivatalosan előterjesztette szerdán javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára az az Európai Bizottság, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.

Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.

Korábban írtuk: Kormányáért aggódik Ciprasz

Megszületett ugyan hétfőn a megállapodás a hitelezők és a görög kormány képviselői között, de még számos kérdés vár tisztázásra. Miután nemcsak a görög pénzintézeteknek, hanem a kormánynak, is mielőbb pénzre van szüksége, ezért az euróövezet pénzügyminiszterei arról egyeztetnek, hogyan lehetne áthidaló pénzügyi támogatást nyújtani Athénnak.

Az áthidaló támogatásra azért van szükség, mert Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport hétfőn újraválasztott vezetője szerint Athén körülbelül négy hét múlva kaphat először pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából. A pénzügyminisztereknek az áthidaló finanszírozással kapcsolatos elképzelései azonban egyelőre távol állnak egymástól.

Az EU egyik illetékese azt közölte, Athén csak akkor kaphat pénzt, ha útjára indítja a reformprogramot, s egyértelműen hitet tesz a megállapodások mellett. Míg Dijsselbloem azt közölte, egyhamar nem számít döntésre ebben a kérdésben, Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy az euróövezeti tárcavezetők szerdai telefonkonferenciájukon dönthetnek az áthidaló támogatásról.

Görögország már 2 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Június végéig körülbelül 1,6 milliárd eurót kellett volna visszafizetnie az IMF számára, hétfőn pedig további 456 millió eurós hitel törlesztése vált volna esedékessé. A fizetéskiesésnek egyelőre nincsenek következményei, ha július 30-ig az ország törleszti az adósságot, akkor nem minősítik fizetésképtelennek. Emiatt is van szüksége Athénnak mihamarabb pénzre. Adódhat azonban egy kiskapu. A következő hetekben ugyanis az IMF elnöksége hozhat olyan döntést, amelynek alapján további haladékot adhat Athénnak az elmaradás kiegyenlítésére.

Július 20-án újabb komoly fizetési határidő következik a görög kormány számára, ekkor jár le egy 3,5 milliárd eurós államkötvény, amit az Európai Központi Banknak (EKB) kell visszafizetni.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolta, hogy az adósságlevelekkel oldják meg a belföldi fizetéskiesést. Ez egy olyan értékpapír, amelynek kibocsátója, ez esetben a görög állam, az adott pénz és kamatainak egy bizonyos időpontban való visszafizetésére vállal garanciát. Ugyan ez a megoldás biztosan nem lenne elfogadható a görög kormány számára, de emlékezhetünk arra, hogy az adóslevelek ötletét már Janisz Varufakisz, múlt héten lemondott miniszterelnök is felvetette, röviddel távozását megelőzően.

Akkor olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az adósságlevelek ötlete már Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek is sok volt. Ez a megoldás azért lenne veszélyes, mert szakértők szerint az első lépés lenne az euróval párhuzamosan működő valuta bevezetése felé. Az adósságlevelekkel ugyanis csak a belső igényeket „fizetnék” ki, tehát a béreket, nyugdíjakat. A külső adósság kifizetésére nem használhatják fel.

A görög parlament ma szavaz a megszorításokról. A parlamenti vita már kedden megkezdődött. Nagy kérdés, hogyan élheti túl a voksolást a jelenlegi kormánykoalíció. A programot biztosan megszavazza a parlament, ám mindez csak az ellenzék voksaival válik lehetővé. Ez pedig nagyon kínos forgatókönyv lenne Ciprasz számára.

Az ADEDY szakszervezet mára 24 órás sztrájkot hirdetett. Helyi idő szerint este 7 órakor tüntetés kezdődik a Szintagma téren.