katonák;kerítés;jutalom;5 ezer ft;

2015-08-11 07:00:00

Napi öt "ropi" jutalom kerítés építésért

Napi bruttó 5000 forint jutalmat ígér a határzár építésében résztvevő katonáknak a honvédelmi miniszter - derült ki abból a levélből, amelyet a Vastagbőr közölt. Eközben a korábbinál kevesebben lépik át Szerbia felől a zöldhatárt, többen ugyanis inkább elmennek a készülő vasfüggönyig és annak tövében, a szerb oldalon, de már magyar területen várják meg a rendőröket, akiknek a menedékkérőket aztán be kell engedni az országba.

Komoly összeggel motiválja Hende Csaba a kerítésépítő katonákat. A Vastagbőr birtokába került körlevél szerint legalábbis a honvédelmi miniszter a jogszabályok alapján járó illetményen és járandóságon felül további napi bruttó 5000 forintos jutalmat helyezett kilátásba mindenkinek, aki a határzáron dolgozik, részt vesz az építésében vagy azt a helyszínen biztosítja.

Egyébként a vasfüggöny nemcsak az építése vitatható körülményei, hanem céltalansága miatt is téma. A kerítésről ugyanis már a múlt héten kiderült, hogy a legelszántabbaknak nem jelent akadályt, hiszen Ásotthalomnál 18 menekültnek sikerült azonnal átvágni. A Blikk munkatársai ezen felbuzdulva a maguk által beszerzett szögesdróton is kipróbálták, milyen eszközzel, mennyi idő alatt lehet átvágni a gyorstelepítésű drótakadálynak nevezett kerítést. Egy bicskából kihajtható fémreszelővel három-négy perc alatt meg lehetett bontani a drótakadályt. A csípő-, illetve harapófogóval az újságírók szerint gyerekjáték volt dolgozni, két percbe sem telt, hogy a fémet puszta kézzel szét lehessen törni.

Korábban lapunk többször is megkérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, mi lesz, ha a "migránsok" elmennek majd az ő megállításukra szolgáló kerítésig, és ott kérnek menekültstátuszt. Így át sem kell törniük a vasfüggönyt ahhoz, hogy Magyarországra jöhessenek. Lázár János akkor kitérő választ adott. A Délmagyar.hu újságírója vasárnap pirkadattól figyelte Ásotthalom és Mórahalom térségében a kerítéshez érkezőket. Látta, hogy többen leültek annak tövében, a szerb oldalon, de már magyar területen és ott várták meg a rendőröket, akik átengedték őket a kisajtón, majd megkezdték a menekültügyi eljárást. Ugyanakkor a mórahalmi próbakerítés mellett a lap munkatársa két őzikét is látott. Egyikük azonnal átfért a 3 soros határzáron, a másik először beszorult, de mire a rendőrök odaértek a pengés dróthoz, hogy segítsenek, a kis állat kiszabadult.

Plakátrongálás: felmentés és büntetés
Megszüntették az eljárást az Y-GEN aktivistái ellen a plakáttépési ügyben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kimondta, hogy a kormány által kihelyezett, bevándorló ellenes, uszító és gyűlöletkeltő plakátok leszaggatása politikai véleménynyilvánítás, az aktivisták tette nem volt veszélyes a társadalomra, és senki más alapjogait nem korlátozta, így a szabálysértés tényállása nem valósult meg - tudatta szerkesztőségünkkel az Együtt társult ifjúsági szervezete. Eközben Heindl Péter civil aktivistát viszont hat nap elzárással vagy harmincezer forintos pénzbírsággal büntetnék, amiért megrongálta a kormány egyik pécsi menekültellenes plakátját.

A rendőrségi adatok szerint az utóbbi napokban csökkent az illegális határátlépők száma, de a hozzánk érkező menekülteké nem, ami mutatja, hogy a szerb-magyar határon épülő 175 kilométer hosszú NATO-kerítésnek nincs igazi haszna. Száztízezerre nőtt a menedékkérők száma, - számolt be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth Rádióban. Az illegális határátlépők többsége menedékkérelmet nyújt be, bár sokan azt hiszik, ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni. A főigazgató elismerte, hogy a migránsok többsége még a menekültügyi eljárás idején elhagyja az országot, így a befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500-an vannak, ami duplája a meglévő helyeknek.

Tíz napon belül számoljon el a kormány, mire fordította azt a pénzt, amelyet az európai uniós intézmények a bevándorlási helyzet kezelésére adtak Magyarországnak 2015-ben. Erre pártja nevében a DK-s Niedermüller Péter szólította fel tegnap a kabinetet. Az EP-képviselő közölte, az EU - több forrásból - körülbelül 3 milliárd 546 millió forint támogatást adott a probléma kezelésére idén, a magyar költségvetési hozzájárulás viszont csak 481 millió forint volt. A növekvő migráció miatt Magyarország különböző extrafinanszírozásokhoz is hozzájut, ennek keretein belül február végén az Európai Bizottság 1,2 millió euró támogatást adott, augusztus végén pedig 4,5 millió euró érkezik majd. Niedermüller bejelentette, amennyiben Orbán Viktorék nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor az ügyben Európai Bizottsághoz fordul. Miközben a Magyarországra érkező menekültek ellátását döntő többségében az Unió finanszírozza, a magyar-szerb határon épülő kerítést magyar költségvetési forrásból kell majd kifizetni - hívta fel a figyelmet a DK alelnöke.

Gyurcsány Ferenc és társai egyértelművé tették, ha rajtuk múlna, akkor szélesre nyitnák Magyarország kapuit és tárt karokkal várnák a törvénysértő bevándorlók százezreit - reagált a Fidesz Niedermüller szavaira. A kormánypárt szerint ez a baloldali politika vezetett oda, hogy Európát ma elözönlik az illegális bevándorlók, és soha nem látott társadalmi, gazdasági, kulturális, biztonsági konfliktus fenyegeti az európai országokat. Ebben a helyzetben a baloldal csak Magyarország hátba támadására képes, mivel Brüsszelben feljelentették az országot a déli határon épülő határzár miatt.

Azt, hogy pontosan mennyi pénzébe kerül majd az adófizetőknek az elsősorban a Fidesz népszerűségének növelését szolgáló vasfüggöny, ma nem lehet tudni. A kormány kezdetben 22 milliárd forintról beszélt, majd hivatalosan mintegy 6,6 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetés tartalékából, ám nem titkolták, ha kell, többet is szánnak erre. Csongrád megyében tegnap kezdték kifizetni a kerítés vonalában fekvő területekért az egyszeri kártalanítást a gazdáknak. Ez 25,3 millió forintjába kerül most az államnak. A határzár építésére 256 millió forint költségvetésű közfoglalkoztatási mintaprogram is indult, ebből összesen 318 embert szeretnének dolgoztatni, ám eddig még százat sem találtak.

Gulyás Európa európaiságáról
Arra kell törekedni, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson - mondta az InfoRádióban az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. Gulyás Gergely szerint meg kell tartani Európa európaiságát. A fideszes politikus kifejtette: azon kell elgondolkozni, hogy a sokszínű, nemzetekből álló Európa hány menekültet tud integrálni, és kik azok, akiket egyáltalán lehet. A menekültek nem szívesen látásáról szólva Gulyás kifejtette: "azt sem tartom egy pozitív folyamatnak, ha valaki úgy gondolja, hogy az életét egy másik országban éli le. Szerintem ez is egy negatívum. Szerintem az a helyes, ha valamennyi államban - így Magyarországon is - képesek vagyunk azt biztosítani, hogy mindenki a szülőföldjén élhesse le az életét, és ott boldogulhasson".