Orbán Európát is megmenti

Késő este zárult kétnapos uniós csúcstalálkozót tartottak szerda-csütörtökön a máltai Vallettában. A téma a migránskérdés volt, amelyről az első napon az afrikai és a közel-keleti országokkal közösen tárgyaltak, míg csütörtökön a 28 uniós tagállam vezetői nem hivatalos megbeszélést tartottak. Az Európai Unió készen áll, hogy a 28 állam-, illetve kormányfő rendkívüli csúcstalálkozót tartson Törökországgal Brüsszelben - jelentette be a találkozó után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Szervezési okokból nem tudott pontos időpontot mondani, de biztos volt benne, hogy még a hónap vége előtt sikerül tető alá hozni a tárgyalást. Tusk elmondta, biztos abban, hogy sikerül Ankarával kölcsönösen előnyös megállapodást kötni a migrációs válság kezeléséről. "Az óra ketyeg, nagy a nyomás, és gyorsan kell cselekedni" - hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke. "Ne legyenek kétségeink, a schengeni övezet jövője forog kockán, és fogy az idő. Hetente születnek döntések Európában, amelyek arról tanúskodnak, milyen súlyos a helyzet; a határellenőrzés visszaállítása és "műszaki akadályok" építése a határokon világosan bizonyítja, milyen fontos, hogy visszanyerjük az ellenőrzést külső határaink fölött" - húzta alá. A politikus megerősítette: regisztráció nélkül nem illetik meg jogok a migránsokat és nem választhatják meg, hogy az Európai Unióban hol szeretnének menedéket kapni". A politikus külön üdvözölte, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország összesen 225 fővel járul hozzá az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az EASO állományához. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy egyáltalán nem elégedett a menekültek szétosztásának ütemével. Mint mondta: eddig mintegy 130 embert sikerült áttelepíteni a 160 ezerből. Juncker arra is kitért, hogy még az év vége előtt ismertetni fogja javaslatát a közös uniós parti őrség görög létrehozására.

A 28-as csúcs előtt Juncker, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában. Sajtójelentések szerint a résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban, amelyek között szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészet bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, valamint a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is.

Az EU-Afrika-csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: fájdalmas, de be kell ismerni, hogy "néhány görög komphajókapitány a migráció elleni küzdelemben hatékonyabb, mint a 28 - uniós - miniszterelnök többszöri találkozó után". Kiderült: amint a görög hajós kapitányok úgy döntöttek, nem szállítják át a migránsokat a szigetekről a szárazföldre, rögtön megszakadt a migrációs hullám. (A görög komphajók legénysége sztrájkolt a múlt héten, csütörtökön pedig általános sztrájk volt a Ciprasz-kormány megszorításai ellen - a szerk.) "Az akarat hiányzik ma az unióból, hogy megállítsa ezt az áramlást" - mondta.

FOTÓ: Getty Images, Jeff Mitchell

A magyar kormányfő interjút adott a Die Weltwoche című svájci konzervatív hetilapnak is. Mint mondta, Németországnak kulcsszerepe van a migránsválságban, ugyanis, ha Angela Merkel kijelentené, hogy az ország megtelt, akkor alábbhagyna a menekültáradat. Orbán szerint ma az európai elit csak felületesen, másodlagos jelentőségű ügyekről beszél, azonban olyan alapvető témákról, mint a szabadság, a kereszténység, a nemzet vagy a büszkeség, nem esik szó. Az európai nyilvánosság előtt ma elsősorban "liberális blabla zajlik szép, ám másodrangú témákról", a szabad és az őszinte véleménycsere egyre kevésbé része az európai politikai elit kultúrájának. Megismételte: minden körülmény és rendelkezésre álló tapasztalat azt mutatja, hogy a menekültek letelepedésük után túlnyomó többségben a baloldalra fognak szavazni. Kifejtette: Angela Merkel a legjelentősebb jobboldali politikus, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szociáldemokratákkal alakított közös kormányt, nélkülük nem lenne többsége, ezért komoly hatalmi játékról is szó van. Amennyiben meg akarjuk érteni, hogy a kancellár mit tesz, úgy a nagykoalíciót egészében kell figyelembe venni - mondta Orbán Viktor.

Renzi: csapda a szabadságnak

A keleti országoknak nem kellene erkölcsöt diktálniuk nekünk - ezzel a címmel közölt interjút Matteo Renzi olasz kormányfővel csütörtökön a Die Welt című konzervatív német lap. A baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa arra a kérdésre, tart-e attól, hogy széteshet az Európai Unió a jobboldali demagógok miatt, mire kialakul a migrációs válság hosszú távú kezelésének stratégiája, elmondta, hogy különösen az "új tagállamok" magatartása bántja. Ezek az országok sokat köszönhetnek az EU-nak, és egyes nyugat-európai országokban pártok és politikusok választásokat és pozíciójukat vesztették el, hogy "megvédjék Európa eszményét". A nyugat-európaiak megfizették a keleti bővítés politikai árát", és "nincs rendben, hogy most ezek az országok diktálják az erkölcsöt nekünk"- mondta. Arra, hogy miként akarja erről meggyőzni az olyan embereket, mint Orbán Viktor, mielőtt késő lesz, azt mondta, az ügy nem csak a magyar miniszterelnököt érinti, és nem jobboldali-baloldali megosztottságról van szó. Erről árulkodik, hogy a Csehországban és Szlovákiában a szocialisták ugyanazt az álláspontot képviselik, mint a magyar és a lengyel kormány.

Földrajzi, és nem politikai megosztottság mutatkozik, méghozzá azok között, akik "Európáról mint nagy ideálról gondolkodnak", meg akik "mindenekelőtt a gazdasági hasznot látják benne. Elkeserítő látni, hogy falakat emelnek, csapdát a szabadságnak" - tette hozzá Renzi. Ha valaha lehetne, talán az 1956 után kivégzetteket kellene megkérdezni arról, hogy ki mit kapott a Nyugattól. Így reagált Lázár Matteo Renzi szavaira.

Orbán szerint hiába egyezik több európai vezetőnek is a véleménye az övével, a nyilvánosság előtt ezt mégsem képviselik. „Ez nem a bátorság hiánya, nem képmutatás, nem intellektuális gyengeség. Ez egyszerűen azon múlik, hogy Európában a baloldal uralja az értelmezési monopóliumot. "Ha az ember az értékekről szóló vitában küzd, erősen kell fedeznie a hátát. Nem sok politikus bír olyan erős választói támogatással, mint én. Nem tartozott fiatalkori kívánságaim közé, hogy egyszer Európa fenegyereke legyek. Ha azonban az európai polgári, kereszténydemokrata tábor jelenlegi állapotát nézem, akkor nekem kell vállalnom ezt a feladatot, amit más nem tud elvégezni” . mondta. A miniszterelnök kitért az összeesküvés-elméletre hajazó „masterplan”-ra, vagyis a „mestertervre” is, mert ő ugyan nem akar senkit hibáztatni, és pontosan ő sem tudja, hogy mi történik, de szerinte a menekültválság, és a közeledésének elhallgatása nem lehet véletlen. “Nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt bizonyosságként beszéljek erről, óhatatlanul felvetődik azonban az, hogy e mögött egyfajta „masterplan” rejlik. Szerinte a masterplan kiötlőjének azonosításához előbb néhány baloldali tanulmányt kell azonosítani, amelyek az elmúlt években jelentek meg, és az Európai Unió jövőjével, a társadalommal és egy lehetséges európai szuperállammal foglalkoznak. „Éppen újraolvasom ezeket a cikkeket, esszéket, és ennek során tűnik fel, hogy néhány szerző a nemzetállam egyre kisebb szerepét követelte. Szerintük az egyén és a nemzetek feletti szuperállam között egyre kevésbé van szükség a nemzetállamra, új típusú kapcsolatot szorgalmaznak. Az európai baloldal és a radikális amerikai demokraták kiötlöttek egy elméletet ezen új világ számára. Túl felszínes lenne azt mondani, hogy ez a migráció mögötti motívum; de biztosan összefügg a migrációs kérdéssel” - mondta a kormányfő.

Közben élénk diplomáciai vita robbant k a szlovének által a horvát határra épített kerítése miatt. A szlovének egy 80 kilométeres szakaszon tervezik a műszaki zár megépítését, amelyből már 1,5 kilométernyi szakasz készült el, a horvátok szerint horvát területen, amit a szlovének vitatnak, s ami ellen a horvátok jegyzékben tiltakoztak. (Vesna Pusic horvát ügyvezető külügyminiszter szerint korábban Magyarországnak is adtak át hasonló jegyzéket, és a magyar hatóságok lebontották a vitatott kerítésszakaszt, majd távolabb húzták fel újra. "Ugyanezt várjuk Szlovéniától is" - mondta, majd hozzáfűzte, hogy szerinte "meg fogják tenni".) Ranko Ostojic horvát ügyvivő belügyminiszter reagált a német belügyminisztérium kijelentésére is, hogy a dublini egyezmény szerint az október 21. után érkezett migránsokat visszaküldenék azokba az országokba, ahol először léptek be az Unió területére. "Valakinek be kell bizonyítani, hogy Horvátország volt az az ország" - mondta, majd hozzátette: "először Magyarországra kellene visszaküldeni azt a félmillió migránst, aki még a határzár létrehozása előtt lépett be az országba".

Az osztrák kormány egyelőre nem döntött az úgynevezett szárnyas kapu kibővítéséről a Sentilj-Spielfeld átkelő közelében. Amennyiben pénteken megszületik a döntés, akkor egy 700-800 méteres szakaszon zárják le a zöldhatárt a határátkelő környékén - hangzott el.

Már megint itt a járványriogatás

Ha elfogynak a politikai érvek, a legegyszerűbb elővenni a járványtémát és máris biztos a lakossági egyetértés menekültügyben, hisz az egészség a legfontosabb mindenki számára. Tegnap reggel az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott riogató negyedórát az M1-en, amikor azt fejtegette, hogy a migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszer hasonló veszélyeket rejt, mint a menekültáradat, mert az eltérő kulturális környezetből érkező emberek letelepítésének egészségügyi kockázatai is vannak. A kérdést hosszan fejtegették kormánytagok a nyár végén is, hogy megindokolják, miért kell törvényben felhatalmazni az országos tisztifőorvost a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok elrendelésének jogával, ha menekültügyi válsághelyzet alakul ki. Ezzel kapcsolatban épp a napokban emlékeztetett Kökény Mihály korábbi miniszter, hogy a tisztséget betöltő főorvos asszony józansága szerencsére túllépett a napi politikai érdekeken, amikor folyamatosan azt nyilatkozta, Magyarországon nincs járványveszély. Nemcsak azért nincs, mert ma gyakorlatilag nem jön hozzánk senki – kedden 14-en lépték át illegálisan a déli határt -, hanem a legnagyobb menekültáradat közepén sem mutatott erre semmilyen bizonyíték. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a befogadó állomásokra került emberek szűrővizsgálatát ugyan sokszor kezdeményezte, de mindössze néhány ezer szűrést tudtak ténylegesen elvégezni, köztük néhány száz hozott pozitív eredményt, az is olyan betegségek esetében, amelyek ellen a magyar lakosság átoltottsága gyakorlatilag 100 százalékos. Ilyen a gyermekbénulás is, amire hivatkozva Beneda Attila óva intett mindenkit az afgán vagy pakisztáni menekültektől, akik körében magas a járványveszély, hisz hazájukban nem kaptak védőoltásokat. Az egészségpolitikáért felelős államtitkár pontosan ismeri ezeket a tényeket, mint ahogyan azt is, hogy a magyar egészségügyi rendszer – a kijelentésével ellentétben nemhogy jelesre nem vizsgázott, hanem az ellátás megszervezésében egyszerűen megbukott. A menekülthullám legsűrűbb heteiben civil szervezetek önkéntesei, egyházi szervezetek orvosai és ápolói kezelték a betegeket a határon és a fővárosi pályaudvarokon lerakott konténerekben és sátrakban.

Ami pedig a bélflórákat illeti, amiben biztosan vannak eltérések a magyar és a szíriai menekültek között, ez a migránsok legyengült szervezetét komolyabban veszélyezteti, mint a hazai lakosságot. Tehát járványügyben megint nincs semmi újdonság, csak a kormány most éppen a kvótarendszer elleni keresztesháborúban tartotta célszerűnek elővenni a fertőzés veszélyét.

G. E.