Brüsszeli csúcs - Orbán diadalmas

Fizetni hajlandóak vagyunk, de kényszerbetelepítést nem fogadunk el - ezt Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt, majd a tanácskozás után elújságolta: világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat. A rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldásáról szóló, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

Világos garanciát ad Magyarország számára az eu-török csúcstalálkozón született megállapodás - ezt mondta Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök közölte: 3 milliárd eurós támogatást kap Törökország az Európai Uniótól, ebből Magyarországra 18 millió euró jut két év alatt. Orbán Viktor azt is mondta: lát rá némi esélyt, hogy ezúttal jó megállapodás született. A magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - nyilatkozta elégedetten a kormányfő. Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a "migránsok" áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között - közölte a miniszterelnök, aki a Magyarországra háruló 18 milliós hozzájárulást méltányosnak nevezte.

Orbán Viktor még a találkozó megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró akciótervet Magyarország támogatni fogja, és reményét fejezte ki, hogy az eredményes lesz, és könnyíteni fogja az unióra és Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

Brüsszelben, az EU-török csúcstalálkozó előtt a visegrádi országok vezetői - Orbán Viktor magyar-, Robert Fico szlovák-, Bohuslav Sobotka cseh-, és Beata Szydlo lengyel kormányfő külön egyeztetést tartottak.

Kevesebb EU-pénzt kapjon, aki nem működik együtt a menekültválságban

Erről Werner Faymann osztrák kancellár beszélt a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjújában. A politikus kiemelte: Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most azonban azt kérjük, hogy ne hagyjanak minket magunkra a menekültkérdésben. A kancellár javaslata szerint azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.Az interjúban Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt.

"Maximális határbiztonságot" várnak Törökországtól - erről már Jean-Claude Juncker, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek, az Európai Bizottságnak az elnöke beszélt szintén érkezési nyilatkozatában. Meglátása szerint az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a bevándorlást a legális módszerekre kell korlátozni.

Ha nem sikerül rövid időn belül biztosítani a külső határokat, veszélybe kerül a szabad mozgást biztosító schengeni övezet - ezt Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke mondta. Szerinte erős határellenőrzés nélkül Schengen szétesik. A törökökkel való megállapodás önmagában nem elégséges a migrációs válság kezeléséhez, ám Törökország a kulcsszereplők egyike. A csúcstalálkozón új lendületet kap az EU-török közeledés, ami nem csak a migrációs válság megoldását segíti, hanem azt is, hogy Törökország közelebb kerüljön Európához - emelte ki Tusk.

Angela Merkel gyümölcsöző tárgyalást vár Törökországgal, és bízik abban, hogy az EU együtt tud majd működni Törökországgal. A kancellár szerint Németország elkötelezett a legális migráció mellett, az illegális migrációt megszüntető akcióterv pedig sikerülni fog. Merkel megállapodást remél abban is, hogy Törökország emberhez méltó körülményeket biztosít az Európából visszaküldött menekülteknek. Mindennek ellentétele lehet a vízumliberalizáció.

Merkel külön kis-tanácskozást tartott

Az EU-török csúcs előtt egyébként megelőző tanácskozást tartottak azon országok képviselői, amelyek hajlandóak menekültkontingens átvételére Törökországtól. A külön minicsúcs Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország részvételével zajlott Francois Hollande francia elnök időegyeztetési problémák miatt nem vett részt a találkozón, de a fenti államokkal együtt, hajlandó arra, hogy nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

A rendkívüli csúcs valamivel vasárnap 16 óra után kezdődött meg. A találkozót megelőző remények arról szóltak: ez mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak - ahogy Orbán Viktor is jelezte - 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

Ankara az unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulását várja

Partner kíván lenni Törökország a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a vasárnapi EU-török csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata - ezt a török kormányfő közölte a megbeszélésen, annak nyilvánosan közvetített szakaszában. Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától. Ahmet Davutoglu történelmi találkozásnak, "új időszámítás kezdetének" nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.