BKV;közlekedés;főváros;Orbán Viktor;finanszírozás;Tarlós István;Rogán Antal;

2015-12-16 06:00:00

Rogán Antal átverte Orbánt is?

Miközben Tarlós István továbbra is vár arra, hogy jövő hétfőn tárgyalhasson Orbán Viktor kormányfővel, a parlament - két miniszter javaslatára - egyetlen nap alatt "rendezte" a BKV finanszírozását. Rogán Antal szerint legalábbis megoldja a közlekedési vállalat gondjait, hogy a kormány megcímkézte az iparűzési adóbevételeket, melyeket a fővárosnak kötelező lesz erre fordítani, s amihez további mintegy 3 milliárd forintot adnak majd a fővárosi kerületek. Tarlós szerint viszont évi 31 milliárd forint hiányzik a BKV kasszájából, az átcsoportosítandó összeg ennek csak töredéke. Elemzők szerint az a kérdés, hogy Rogán a kormányfőt is megtévesztve a tudta nélkül erőltette át a javaslatot az Országgyűlésben, vagy Orbán játszik a főpolgármesterrel.

A főpolgármester szerdán  megerősítette lapunknak, hogy a végleges álláspontját csak a 21-i miniszterelnökkel folytatandó tárgyalás után alakítja ki. Mindezt annak kapcsán nyilatkozta Tarlós - aki egyébként Szentpéterváron tárgyal - hogy erősen tartja magát a hír, miszerint Budapest és maga a város vezetője is be lett csapva a BKV finanszírozásával kapcsolatban. A "jelenlegi helyzet" az - mondta lapunknak Tarlós, hogy ha a keddi parlamenti döntések érvényesülnek, akkor a főváros számláján 3 milliárd mínusz fog mutatkozni. Miközben a látszat az, hogy adtak pénzt a BKV-nak, a valóság az, hogy elvettek tőle. 

Rogán megtévesztette Orbánt?

A kérdés most az - találgatják az elemzők -, hogy hihető-e egy olyan forgatókönyv, amely szerint Rogán Antal Orbán tudta nélkül verte keresztül a változtatást, és tudatosan hagyta, Orbánt is megtévesztve hagyta figyelmen kívül a hétfői miniszterelnök-főpolgármester tárgyalást. Megfigyelők szerint ez a teória teljesen elképzelhetetlen, sokkal inkább valószínű, hogy a kormányfő játszik a főpolgármesterrel. Tarlós erre az esetre tartogatja azt a lépést, amelyről már beszélt, mely szerint megszüntetné a BKV-járatokat az agglomerációba, tehát a buszok csak Budapest határáig közlekednének. A főpolgármester szerint ha itt bármiféle átverés történt, az nem az ő, és nem is Orbán jellemhibájából fakad. 

Amikor a miniszterelnökkel tárgyal, az sosem szokott teljesen eredménytelen lenni - ezt a múlt héten mondta Tarlós, amikor bejelentette, december 21-én találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy hosszabb egyeztetést folytassanak az aktuális budapesti ügyekről, elsősorban a BKV, illetve a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásáról.

Ehhez képest az Országgyűlés már tegnap kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott javaslatát. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosítása szerint a főváros jövőre és 2017-ben is 1,5 százalékponttal növelheti részesedését a - kerületi önkormányzatokkal osztottan megillető - bevételekből. A főváros ezzel 2017-re az osztott bevételek 54 százalékával rendelkezhet majd, amiből a jelenlegi 4 százalék helyett annyit fordít közösségi közlekedésre, amennyit szükségesnek lát - sőt, valójában első helyen erre kell fordítania a rendelkezésre álló pénzt.

Még a javaslat zárószavazása előtt, az előterjesztés parlamenti vitájában a fővárosi forrásmegosztásról Rogán azt mondta, a kormány teljesíti Tarlós kérését, a főpolgármester elérte a célját: a fővárosi kerületek az eddiginél nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához. A miniszter azt is mondta, a főváros és a kerületek tárgyalásai több mint fél éve tartanak, de nem jutottak dűlőre: a főváros kérése az volt, hogy a következő két évben 2 százalékkal, a kerületek kérése az volt, hogy évente 1 százalékkal térítsék el a forrásmegosztást a főváros javára a tömegközlekedés finanszírozása érdekében. "A kormány a mértani közepet választotta: évente 1,5 százalékkal téríti el a forrásmegosztás arányait". A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hozzátette, a javaslatban azt is világossá teszik, hogy az iparűzésiadó-bevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Közölte: a fővárosnak az iparűzési adóból származó bevétele ezzel az eltérítéssel együtt lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye. Ezzel a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan biztosítva van - állította Rogán.

Ez azonban nem igaz, sőt, információink szerint Budapest az eddigieknél is rosszabb helyzetbe kerül e változással, amelyet ráadásul a kormány vélhetően nem egyeztetett Tarlóssal. Kerestük ugyanis a főpolgármestert, hogy megkérdezzük a véleményét, ám ő hétfő óta Szentpéterváron van. Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy Tarlós István "az adóügyi törvények megszavazásával kapcsolatban a miniszterelnök úrral való december 21-i megbeszélése után fog nyilatkozni, előtte még tájékozódik. (...) Ha valóban az a helyzet, ahogy most értelmezik, akkor az rosszabb, mint amilyen volt. Az agglomerációs járatok finanszírozása - úgy tűnik - a továbbiakban sincs megoldva."

Nagyobb a hiány

Ugyanakkor a főpolgármester az utóbbi hónapokban már többször elmondta, hogy a fővárosi tömegközlekedés hatékonyságának javításával 2010 óta 10 milliárd forint megtakarítást és ugyanekkora bevételnövekedést ért el a BKV, ám annak költségvetéséből még mindig 30-31 milliárd forint hiányzik az állami díjkedvezmények és az agglomerációs közlekedés miatt - utóbbi önmagában 15 milliárd forint. Ez utóbbira nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, ezért állami támogatást sem kapnak ezen kiadásaikra. Tarlós szerint mindezek miatt az eddigi 24 milliárd forint állami feladattámogatás is kevés, a kabinet jelenlegi szándéka alapján pedig ez az összeg jövőre 6 milliárd forinttal, a következő két évben pedig további 3-3 milliárd forinttal csökkenne. Az állam ugyan átvállalta a társaság 53 milliárdos adósságát, és 24 milliárddal valóban hozzájárult az idei működési költséghez, további 16 milliárd forinttal pedig támogatja a kormányrendeletben megállapított kedvezményes vagy ingyenes utazásokat, de az is tény, hogy ez nem fedezi annak összköltségeit. Tarlós szerint tehát évente mintegy 31 milliárd forint kellene ahhoz, hogy legalább a jelenlegi színvonalon fenntarthassák a fővárosi közösségi közlekedést. Az agglomerációs közlekedés biztosításához szükséges 15 milliárd forint felfüggesztését, illetve korlátozását is "belengette" már a főpolgármester, s erre utal a kommunikációs igazgatójának tegnapi tájékoztatása is.

Így azonban korántsem lehet igaz, amit Rogán állított, hiszen a fővárost érintő kormányzati elvonások továbbra is érvényben maradnak, s ha hatályba lép az egyetlen nap alatt keresztül vert törvénymódosítás, akkor is gondot okoz majd a BKV finanszírozása.

Drágul a metrófelújítás: ottfelejtett jegyzetek
Utolérte a négyesmetró-betegség a 3-as metrót is: még csak a tervezésnél tartanak, de egyre emelkedik a vonal felújítási költsége - írta tegnap az Index. A portál arra emlékeztetett: szeptemberben Tarlós István 125 milliárd forintos becsült költségről beszélt, a múlt héten pedig már 132 milliárd forintra emlékezett. A sajtótájékoztató után otthagyott jegyzeteiben viszont 139 milliárd forint szerepel, ráadásul a minimálisan 15 százalékos önkormányzati önrész nélkül számítva - írta a portál, mely azt is hozzátette: az "otthagyott szövegjegyzetet azért hoztuk el, hogy pontosan idézhessük a főpolgármester szavait". Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra is, ha azt vesszük, hogy az önkormányzati önrész minimálisan a beruházás értékének a 15 százaléka szokott lenni, akkor a 3-as metró felújításának az ára aktuálisan 163,5 milliárd forint. Ebben az összegben nincs benne a metrópótlásra beszerezni kívánt 150 csuklós busz ára, ami további több mint tízmilliárd forint lesz a főpolgármester szerint. Sőt nincs benne a 37 metrószerelvény (222 metrókocsi) felújításának az ára sem, ami plusz 69 milliárd forint. Összegezve 242,5 milliárd forintnál jár a metrófelújítás költsége úgy, hogy maximális uniós támogatást feltételeztünk, amire a 3-as metrónak jelenlegi információink szerint nem nagy az esélye - figyelmeztettek.

Megkötötték a kezét

A tegnap elfogadottak értelmében ugyanis a fővárosi - kerületi - helyhatóságokat megillető adóbevételekből a fővárost megillető rész az ideinél 1,5 százalékponttal nagyobb, 52,5 százalékos lesz. 2017-től a fővárosi részesedés további 1,5 százalékponttal 54 százalékra növekszik, míg a kerületekre jutó részesedés értelemszerűen ugyanilyen arányban csökken. A törvény ugyanakkor előírja, hogy a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből annyi pénzt köteles a helyi közösségi közlekedésre fordítani, amennyire szükség van. Magyarán a kabinet megkötötte Tarlós kezét, s arra kötelezi a főpolgármestert, hogy az önkormányzat valamennyi iparűzési adóból származó bevételét első helyen a BKV-ra fordítsa. Ezzel nem is lenne hatalmas probléma, ha a fővárosnak nem lennének a közlekedési vállalaton kívül is intézményei, alkalmazottai, valamint szociális jellegű kiadásai, amelyekre így már nem jut majd keret, hiszen más bevételi forrással nem rendelkezik. A városházán, információink szerint, eluralkodott a pánik a kormányzati döntés nyomán, hiszen az új feltételekkel kényszerűen előbb kell finanszírozni a BKV-t, mintsem mondjuk béreket fizetnének.

Nem jön ki a matek

Ráadásul nem pontos a kormányzati számítás a forrásemelkedés mértékét illetően sem, hiszen míg most a fővárosi iparűzésiadó-bevételek (hipa) négy százaléka kerül a közlekedési társaság kasszájába, addig ez a következő években másfél-másfél százalékponttal emelkedve évi három, legfeljebb három és félmilliárd forintos pluszforrást hozna, s ugyanennyi kiesést jelenthet összesen a 23 kerületben. A fővárosnak évente több mint százmilliárd forint bevétele származik az iparűzési adóból, amelyből napi 15 milliárdot (!) ad át a központi költségvetésnek, magyarán a kormány egyetlen napi fővárosi befizetésről "lemondva" is jobban rendezhette volna a helyzetet.

Így azonban a kerületek és a főváros is pórul jártak, hiszen míg az előbbi önkormányzatok 2013 óta évente 8,4 milliárd forintot fizetnek a BKV finanszírozására, miközben erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket, ezentúl legfeljebb plusz négymilliárdot adnak majd erre a célra, ám a BKV gazdálkodásából ezzel együtt is körülbelül 14-15 milliárd forint hiányzik. Eközben a budapestieknek valóban csaknem 16 milliárd forintos kiadást jelent, hogy a BKV járatai elhagyják a főváros közigazgatási határait. Ezzel szemben mindössze alig 4 milliárd forint bevétel keletkezik ugyaninnen: 600 millió forintot fizetnek összesen a települések és nagyjából 3,5 milliárdot az utasok. A keletkező 12 milliárd forintos hiánynak nincs fedezete, amit a most "befolyó" iparűzési adó átcsoportosítás sem old meg.

Képtelenség, veszélyeztet
Az MSZP szerint képtelenség az iparűzési adóból finanszírozni a BKV-t, az erről szóló törvény veszélyezteti a budapesti közösségi közlekedés jövőjét. Kunhalmi Ágnes, az ellenzéki párt fővárosi elnöke tegnap előre közölte, a szocialisták nem is vesznek részt az erről szóló szavazáson. Hozzátette, a közösségi közlekedést sehol a világon nem lehet rentábilisan működtetni, de a világon egyetlen másik kormány sem engedte meg azt magának, hogy kiszálljon a közösségi közlekedés finanszírozásából. Közölte, 2010-ben az MSZP úgy adta át a városvezetést és a kormányzást, hogy volt egy megállapodás a mindenkori kormány és a város között a BKV finanszírozásáról, amit most a kormány felrúg. A politikus arról beszélt, az ország bruttó nemzeti termékének, a GDP-nek negyven százalékát Budapesten állítják elő, ebből a fővárosiak csupán 8-10 százalékot használnak fel évente, a maradékból a vidék részesedik. "Budapest tehát az ország szíve, ha károsodás éri, akkor károsodik az egész ország, tehát aki ma BKV finanszírozását veszélyezteti, az az egész ország finanszírozását veszélyezteti, és nemzetgazdasági károkat okoz" - jelentette ki.
Eközben az Együtt - a Korszakváltók Pártja költségvetési módosító javaslatot terjeszt be a parlamentnek azért, hogy a fővárosi önkormányzat a BKV üzemeltetésére 2016-ban legalább a 2015. évivel azonos mértékű támogatást kapjon. A párt a hatmilliárd forintot a Városliget és a Bozsik stadion fejlesztésére szánt forrásokból venné el - közölte a párt budapesti elnöke. Pataki Márton közleményében úgy indokolt: Budapestnek és Magyarországnak nagyobb szüksége van működő közösségi közlekedésre, mint egy újabb stadionra vagy egy eltúlzott presztízsfejlesztésre.