Kísért a narancsos forradalom

A hatályba lépett ukrán-EU szabadkereskedelmi egyezmény jótékony hatásai helyett egyelőre csak a hátrányokat érzi az ukrán lakosság, a remélt és megígért vízummentesség pedig még várat magára. A gazdasági nehézségek szaporodnak, a kelet-ukrajnai konfliktus pedig gyakorlatilag "befagyott". A kezdetben töretlennek tűnő, Kijev mögötti európai támogatás megingani látszik. Félő, hogy a Majdan is a narancsos forradalom sorsára jut.

Oroszország belépése a szíriai háborúba, amint az előre borítékolható is volt, „átértékelte” a kelet-ukrajnai konfliktust, és nem Ukrajna javára. Az Európai Unió ugyan még tavaly december 18-án automatikusan meghosszabbította a Moszkva elleni szankciókat, arra hivatkozva, hogy a közel két éve kirobbant ukrán válság rendezetlenségéért Oroszországot terheli a felelősség, de egyre nagyobb ellenállásba ütközik ez az álláspont.

Decemberben még csak Matteo Renzi olasz kormányfő sürgette, hogy ne az uniós nagykövetek döntsenek automatikusan a szankciókról, hanem kerüljön a kérdés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács asztalára s a legmagasabb szinten szülessen döntés a kérdésben. Azóta növekedett a szankciók fenntartását elutasító európai politikusok tábora, mindenekelőtt azért, mert az az európai országok gazdaságainak is komoly károkat okoznak a büntetőintézkedések.

S ezzel egyidőben mintha csökkenne a Kijev melletti töretlen kiállás is, sokasodnak az intő jelek az új ukrán hatalom irányába, s erősödnek azok a hangok, miszerint az ország vezetésének is megvan a maga felelőssége a kelet-ukrajnai konfliktus befagyásában. Egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy a Porosenko-rendszer, a Jacenyuk-kormány sem teljesítette maradéktalanul a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a Donbász különleges státusát biztosító törvény még várat magára.

Ám Porosenkoék helyzete e téren rendkívül kényes, hiszen tavaly augusztusban egy jóval szerényebb alkotmánymódosítás is erőszakos tüntetésbe, vérontásba torkollt Kijevben. A keleti háború során megerősödött és önkéntes fegyveres alakulatokat létrehozó szélsőjobb ugyanis vehemensen támad minden ilyen irányú lépést, az ukrán nemzeti érdek elárulásának tekinti. Ezek az önkéntes alakulatok egyre komolyabb biztonsági fenyegetést is jelentenek, ugyanis annak ellenére, hogy a keleti fronton, ha nem is teljes mértékben, de elhallgattak a fegyverek, szolgálataikra immár nincs szükséges Kijevnek, lefegyverzésük egyelőre megoldhatatlan feladatnak tűnik. Jelenlétük rontja a közhangulatot és a kormány iránti bizalmat a gazdasági nehézségek miatt amúgy is egyre elégedetlenebb lakosság körében.

Hollandia elutasíthatja Ukrajna társulását

Hollandiában április 6-án népszavazást tartanak az EU-Ukrajna társulási szerződésről, ugyanis a lakosság háromnegyede elutasítja a tavaly aláírt szerződést. Három euroszkeptikus holland szervezet kezdeményezte a referendumot, és sikerült összegyűjteniük az ehhez szükséges 300 ezer támogató aláírást. A népszavazás nem lesz kötelező erejű, de ha a részvétel meghaladja a 30 százalékot, akkor a kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel. Márpedig úgy tűnik, hogy így lesz, az előrejelzések szerint 53 százalékos biztos részvétel várható és még 17 százalék valószínűnek tartja azt. Mark Rutte liberális miniszterelnök máris jelezte, mérvadónak fogja tekinteni a referendumon megszülető eredményt.

A gazdasági helyzet aggasztó. Ukrajna az összeomlás és államcsőd szélén táncol hónapok óta. Szerdán Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze, mert újra kezdett elszabadulni a hrivnya árfolyama. A háború kitörése óta a lakosság (és természetesen az ukrán gazdaság is) folyamatosan küszködik a pénzromlással. Most egyetlen hét alatt egy hrivnyát esett az ukrán fizetőeszköz dollárhoz és euróhoz viszonyított árfolyama, s a kormányzati felelősök – a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a nemzeti bank elnöke - egymást, illetve a sajtót hibáztatják a reformok hiányáért és a pénzpiacon kitört pánikhangulatért. A kormányfő most a pénzügyi-gazdasági stabilitásért felelős tanácstól várja a megoldást, de szakértők szerint jelen körülmények között nem állítható meg a hrivnya jelentősebb romlása.

A kormány a 2016-os költségvetésében a dollárhoz mérten 24 hrivnya körüli árfolyammal számol, ami a jelek alapján aligha lesz tartható, hiszen a feketepiacon máris 27 az árfolyam, így csak mesterségesen tartják alacsonyabban. Az idei évtől hatályba lépett Ukrajna és az Európai Unió között társulási és szabadkereskedelmi egyezmény sem hozott enyhülést, sőt. A megállapodás gyakorlatba ültetése ugyanis azt eredményezte, hogy Oroszország megvonta az egykori FÁK-tagállamoknak járó kereskedelmi kedvezményeket Ukrajnától és élelmiszer-embargót vezetett be az Ukrajnából származó termékekre.

Ennek a negatív hatását pillanatnyilag jobban érzi a lakosság, mint azt, hogy az ukrán üzleti szféra számára stabil és kiszámítható kedvezményes hozzáférés nyílt meg egy 500 milliós piachoz. Ukrajnába egyelőre nem özönlenek az európai befektetők, akik a korrupció csökkentését és jogbiztonságot várnának el, ez azonban továbbra is hiánycikk a gazdasági-pénzügyi-szociális válsággal és a fegyveres konfliktus kiújulásának veszélyével egyaránt küszködő országban.

Ugyanakkor a megígért uniós vízummentesség is késlekedik, a szabadkereskedelem előnyeinek kihasználásához azonban mozgásszabadságra is szüksége lenne az ukrán vállalkozásoknak és a szerződés is rendelkezik a vízummentesség bevezetésének lépéseiről. Tavaly december 18-án az Európai Bizottság ugyan javasolta a vízumkényszer eltörlését Ukrajnával szemben, az Európai Uniós országok külügyminiszterei a vízummentesség megadásának kérdését márciusban vagy júniusban vitathatják meg attól függően, milyen gyorsan valósulnak meg az ehhez szükséges reformok.

Pozitív döntésre csak akkor van esély, ha Kijevnek sikerül meggyőznie az igazságügyi és belügyminisztereket arról, hogy a reformfolyamat visszafordíthatatlan. Ez azonban nem lesz könnyű az ukrán belpolitikai viszonyok és az általános európai bezárkózási tendenciák közepette. (Ezt sugallja Románia és Bulgária Schengeni övezeti csatlakozásának öt éves kálváriája is. A két uniós ország is teljesíti a kritériumokat, csatlakozásuk mégis mindmáig, főképp a korrupciós veszélyekre való hivatkozás miatt függőben van.)

2013 novemberében a később Majdanként ismertté vált tüntetéssorozat azért indult, mert a Janukovics rezsim felfüggesztette az uniós társulási egyezmény előkészítését. Az EU-tól a lakosság azonban életszínvonala javítását is remélte. A 2004-es narancsos forradalom utáni gazdasági káosz is a nyugati elkötelezettségű pártoktól való elfordulást eredményezte, könnyen megtörténhet, hogy a Majdan sorsa is ugyanez lesz.

Gőzerővel dolgoznak Minszkben

Január 12-13-án üléseztek először a minszki kontaktcsoport különböző szakbizottságai a holtpontra került békefolyamat újjáélesztése érdekében. Ezen a héten, szerdán újra összeült mind a négy szakbizottság. Ezt megelőzően a békefolyamatot elindító, a minszki egyezményt tető alá hozó német és francia diplomácia egyértelműen jelezte aggodalmát. Hétfőn Kijevbe érkezett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök küldötte, Christoph Heusgen illetve Jacques Audibert, akik személyesen Jacenyuk kormányfővel és Porosenko államfővel tárgyaltak. Az AFP hírügynökség úgy tudja, ezt megelőzően Moszkvában egyeztettek, de hogy kivel, az nem derült ki.

A kérdésben telefonon egyeztetett a német kancellár, a francia és az ukrán elnök, de Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfők is. De hogy komoly gondok vannak a békefolyamattal, és hogy a német diplomácia nem örül annak, hogy Kijev újabb megállapodást, úgynevezett Minszk3-at szorgalmaz, jelzi Frank-Walter Steimeier német külügyminiszter szerdai nyilatkozata is. „Amíg a felek késleltetik a választások lebonyolítását a térségben, elvesztik a lehetőségét a konfliktus végleges rendezésének.

A probléma nem abban van, hogy elhúzódik a minszki egyezmény betartásának időpontja, hanem hogy az idő múlásával mindkét fél türelmetlenebbé válik és nő a veszélye a helyzet további romlásának”, fogalmazott a német diplomácia vezetése. Elmondta, hogy a feleknek minél hamarabb döntést kellene hozniuk a választások mihamarabbi megtartásával kapcsolatban, s azt is elárulta, hogy már hat hete folynak a kétoldalú tárgyalások és az egyeztetések ebben a kérdésben.