kémkedés;Demján Sándor;

2016-02-25 15:33:00

Kémkedtek a vállalkozók? - Reagáltak Demjánék

A Demján Csoport két éve büntetőfeljelentést tett a most kémkedéssel megvádolt üzletember ellen - közölték csütörtökön. A cég azokra a hírekre reagált, amelyek szerint előzetes letartóztatásba került két férfi, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon.

Az atlatszo.hu hétfőn írt arról, egy ügyvédre hivatkozva, hogy a hatóságok az Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkedéssel gyanúsítják M. N.-et, az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát és a cég magyarországi képviselőjét, B. B. Sz.-t. Az üzletember ügyvédje nonszensznek minősítette az eljárást, ezt egyebek mellett azzal indokolva, hogy az ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más kémkedési esetekben szokásos. Állítása szerint a nyomozati anyagban semmi olyan nincs, ami alátámasztaná a gyanút. A valasz.hu szerdai cikkében azt írta: úgy tudják, egyikük Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk pedig a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, majd 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott.

A Demján Csoport közleményében azt írta: a vállaltcsoporthoz tartozó EUROINVEST Zrt. 2006-ban hozott létre közös vállalatot, az IBM magyarországi disztribútorával, a Polygon Kft.-vel DAIS Információtechnológiai Zrt. néven. A vállalat célja olyan szoftverek fejlesztése volt, amelyek segítettek volna a bevásárlóközpontok pénztárrendszereinek korszerűsítésében.

Hozzátették, hogy a DAIS Zrt. operatív menedzsmentje és vezérigazgatója - M. N. - elérhetetlenné vált, és 2013-ban az EUROINVEST részéről delegált vezetők lemondtak tisztségükről. A DAIS Zrt. 2014-ben felszámolás alá került, azóta felszámolóbiztos irányítja. Az EUROINVEST 2014. január 18-án büntető feljelentést tett M. N. ellen. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva szerdán nem nyilatkozott.

Csütörtökön Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta: a két gyanúsított előzetes letartóztatását december 2-án rendelte el a bíróság, majd azt három hónappal meghosszabbították, így a kényszerintézkedés április 2-áig tart.

A kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. A törvényszéki szóvivő azt is elmondta, hogy az egyik gyanúsított elfogását követően kitépte magát az őrzője fogásából, megkísérelt elfutni. Ez a magatartás megfelel "a szökés kísérletének" - fogalmazott Póta Péter, hozzátéve: ez indokolja az előzetes letartatás elrendelését. Megjegyezte továbbá, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadták rá életvitelszerű tartózkodási helyére. A bűncselekmény tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére és a szökés kísérletére tekintettel a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított szabadlábon megszökne, elrejtőzne, ezért a legsúlyosabb kényszerintézkedésre van szükség - fejtette ki Póta Péter. A végzés rögzíti azt is, hogy mindkét gyanúsított esetében tartani kell a bizonyítás megnehezítésétől is. 

A szóvivő elmondta: az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozóhatóságok adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének - fejtette ki a törvényszéki szóvivő.