Csak Orbán akarata számít

Attól, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, még nem mondtunk le a szuverenitásunkról és az alaptörvény feletti szabad rendelkezési jogról. Az Alkotmánybíróság korábban már egyébként is rögzítette, hogy az uniós jog autonóm jogrendszert képező belső jog, ezért a tervezett referendum kérdése nem ütközik nemzetközi jogba. Trócsányi László igazságügyi miniszter így védte az Orbán Viktor által szerdán bejelentett kvótaellenes referendumot, az EU-t viszont "lopakodó hatáskörelvonással" vádolta. Eközben a népszavazás ügyében rendezett ötpárti egyeztetésre a kormánypártokon kívül csak a Jobbik ment el.

Igazságos, jogszerű és a demokrácia elvén alapul a kormány népszavazási kezdeményezése, mert a népet kérdezi meg. Az európai uniós jog amúgy sem része a nemzetközi jognak, hanem autonóm jogrendszert alkot, ezért a tervezett kötelező kvótákról szóló referendum nem ütközik a nemzetközi jogba. Trócsányi László ezzel igyekezett csitítani a szerdán bejelentett népszavazással kapcsoltban már elkezdődött vitát. Az igazságügyi miniszter arról beszélt, attól, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, még nem mondtunk le a szuverenitásunkról és az alaptörvény feletti szabad rendelkezési jogról. A magyarok olyan erős EU-ban érdekeltek, amelyben érvényesülnek a nemzetállamok jogai és tiszteletben tartják a tagországok szuverenitását. Arra figyelmeztetett, az Unió nem kapott olyan hatáskört, hogy egy országba embereket akarjon betelepíteni. Ez szuverenitást érintő kérdés, a kvóták ügyében a miniszter szerint "lopakodó hatáskör-elvonásról" van szó. Magyarország és az Unió viszonyát rendező alaptörvényi passzust idézve Trócsányi közölte, az csak a szükséges mértékig engedi át a döntési jogköröket az EU-nak.

Fidesz: Martin Schulz hazudik

Martin Schulz "hazudik", be akarja csapni a magyarokat és akaratuk ellenére akarja rájuk erőltetni Brüsszel bevándorláspárti politikáját. A Fidesz frakciója szerint a kötelező betelepítési kvóta nem 1294, hanem szegednyi bevándorló betelepítését jelentené, és automatikus, állandó mechanizmussá tenné a bevándorlók betelepítését. Az unió vezetőinek nincs joguk eldönteni a magyar emberek helyett, hogy milyen országban akarnak élni, kikkel akarnak együtt élni és akarják-e, hogy Budapestből is Kölnt csináljanak. A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója így reagált arra, hogy az Európai Parlament elnöke a Népszabadság pénteki lapszámában úgy nyilatkozott, az EU áthelyezésekről szóló döntése szerint Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene letelepítenie. Népszavazást tartani arról, hogy befogadjanak-e ennyi embert, önmagáért beszél, és bizonyítja, hogy ennek a döntésnek ideológiai okai vannak.

A kvótáról szólva kifejtette: az Uniónak vannak kizárólagos és osztott hatáskörei. Előbbiek közé sorolta például a vám- és kereskedelempolitikát, utóbbiak közé a jog, a szabadság és a biztonság kérdésével összefüggő ügyeket, amelyeknél a tagállamok nem akartak lemondani valamennyi döntési kompetenciájukról. Utóbbira említette példaként az alaptörvény "E" cikkelyét, amely a "szükséges mértékig" határozza meg a hatáskörök átengedését. Arra figyelmeztetett, a nemzeti alkotmány védelmezése fontos, a népszavazás arra irányul, hogy miként viszonyuljon az ország a kvótához. A kérdés, amit Orbán Viktor szerdán ismertetett egyértelmű, a jogalkotó és a jogalkalmazó szempontjából is, és azt nem nehéz megérteni a választóknak sem - fogalmazott a tárcavezető. Véleménye szerint a referendumot el kell választani attól a pertől, amelyet a kvóta ellen indított az Európai Bíróságon. Trócsányi elismerte, Magyarország nem kapott felmentést az őszi uniós döntés végrehajtása alól. Hozzátette, bízik abban, hogy az év végéig ítélet születhet a kérdésben.

Bár az igazságügyi miniszternek nincsenek kétségei a kormány népszavazási kérdésével kapcsolatban, Kósa Lajos, a csonka ötpárti egyeztetés után arról beszélt, az "kiállja a próbát", jelezte ugyanakkor, hogy a jogszerűség eldöntése végső soron a Kúria feladata. A Fidesz frakcióvezetője szintén szuverenitási kérdésnek nevezte a kötelező betelepítést. Úgy fogalmazott, a magyar választók és országgyűlési képviselők akarata ellenére, az ő megkérdezésük nélkül senkinek nincs joga arra, hogy "általunk nem ismert, nem ellenőrzött, ismeretlen szándékú embercsoportokat betelepítsenek kényszerrel az ország területére". Arról beszélt, hogy a demokrácia a folyamatos kérdésfeltevésről szól. A diktatúra persze olcsóbb, mert ott nem kérdeznek semmit. Arra a kérdésre, hogy az olasz miniszterelnök uniós támogatások megvonását helyezte kilátásba, ha az ország nem fogad be menekülteket, Kósa azt válaszolta: Magyarország menekülteket hajlandó fogadni, gazdasági bevándorlókat azonban nem.

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Sem az MSZP, sem az LMP nem vett részt az egyeztetésen, aminek összehívását a Fidesz frakcióvezetője a népszavazás körülményeinek tisztázásával indokolt. Tóbiás József szerint nincs miről beszélni, az MSZP-nek vannak olyan kezdeményezései, amelyek társadalmilag hasznosak, jogilag pontosak. A szocialista pártelnök-frakcióvezető szerint a kormányfő népszavazási javaslata félelemtől vezérelt, célja az elterelés és a jogászok is megosztottak a kérdést illetően. Szél Bernadett, az LMP társelnöke pártja távolmaradását azzal indokolta: ha a kormány komolyan gondolta volna, hogy egyeztetni kíván az ellenzéki pártokkal, akkor a népszavazási kérdés benyújtása előtt kellett volna azt megtennie, nem pedig utána. Ezzel cáfolta Kósa állítását, miszerint az LMP-nek az időpont nem volt jó, de a párt nyitott a kérdések megtárgyalására. Az ellenzéki politikus "a Fidesz politikai trükkjének, politikai perverziójának" nevezte a népszavazást, hiszen a kormány egy nappal az után kezdeményezte azt, hogy egy magyar állampolgárt fizikailag akadályoztak meg népszavazási kérdése benyújtásában. Nem pártérdeket képviselnek, hanem nemzeti sorskérdés mellett akarnak kiállni - mondta a végül hárompárti tanácskozás után a jobbikos Z. Kárpát Dániel. A szélsőjobboldali párt, amelyik a napokban már alaptörvény-módosítást is benyújtott, hogy így segítse a kormány referendumát, minden kvótaszerű megoldásról, így a visszatoloncolásról és az uniós relokációról (áttelepítésről) is megkérdezné az emberek véleményét.

Megírtuk, Kósa Lajos tavaly ősszel, amikor a Jobbik akart népszavazást a kvótáról még elutasította a tervet. Azzal érvelt, az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. Kötelező betelepítés egyébként nem létezik az Unióban. Az EU jogszabályai az áttelepítésről szólnak, ami azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárást az adott országban, annak törvényei alapján kell lefolytatni. A tavaly szeptemberben megszigorított magyar jogszabályok olyanok, hogy az 1294 menedékkérő közül vélhetően senki sem kapná meg Magyarországon a menekültstátust.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) igyekszik mielőbb döntést hozni a kormánynak a kötelező betelepítési kvótáról benyújtott kérdéséről – erről Patyi András elnök beszélt a bizottság pénteki ülése után. Magyarországon vita van arról, lehet-e az uniós kvótáról népszavazást tartani. Az Európai Bizottság megvárja ezt a vitát, és az eredményt is tudomásul veszi, ha lesz népszavazás – mondta Navracsics Tibor EU-biztos péntek este.

Az ellenzékre keni a keddi balhét a Fidesz

Érdemi vizsgálatra alkalmatlannak tartotta és ezért elutasította a Nemzeti Választási Bizottság Lukács Zoltán MSZP-s politikusnak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél kedden történtek miatt benyújtott kifogását a testület pénteki ülésén.

Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese kifogásában azt írta, kedd reggel megjelentek az NVI épületénél. A főkapu és a beléptető kapu között "kidobónak tűnő emberek" voltak, akik elállták az útjukat, ezért nem tudták benyújtani beadványukatt. Állítása szerint az NVI semmilyen intézkedést nem tett a helyzet kezelésére. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke azt javasolta a testületnek, ne foglalkozzon a kifogással, mert mert: 1. a beadványban nincs jogszabály szerint is leírva, hogy mi a probléma, csak szó szerint az, hogy Nyakó Istvánt nem engedték oda az egyébként fura dolgokat mondogató férfiak. 2. A kifogáson szereplő lakcím nem Lukács Zoltán lakcím-nyilvántartásban szereplő címe. (Lukács nem is rosszul írta az utcát, hanem csak átnevezték, és a régi nevet írta le, de a lakcím-nyilvántartásban az új néven szerepelt.)

Az NVB ülése előtt Tóbiás József kijelentette: a kormány megijedt a valódi népszavazás lehetőségétől. Az MSZP elnök-frakcióvezetője arra szólította fel a miniszterelnököt, hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben tegye egyértelművé, mi a kormány álláspontja az NVI-nél történt keddi bűncselekményről. A kormány tegye világossá, milyen intézkedéseket tett az NVI-nél történtek ügyében, milyen vizsgálatot indítottak el. Tisztázzák a Fidesz érintettségét! - szólított fel. Kezdeményezik, hogy az NVI hozza nyilvánosságra azokat az iroda épületében készített felvételeket.

"Méltatlannak tartom, ami történt, de egyéni felelősségemet nem érzem benne" - közölte a keddi botránnyal kapcsolatban Trócsányi László, aki emiatt nem mond le, mint azt a szocialisták követelték. Megismételte, amit kormánypártiaktól már hallottunk: a jelenlegi szabályokat azért kellett létrehozni, mert 2007-ben és 2008-ban egyfajta "népszavazás cunami" indult. Az Alkotmánybíróság ezért a megelőzés elve mellett foglalt állást. Azt ugyanakkor elismerte, hogy diszfunkciók maradtak a szabályozásban. Hasonlóan nyilatkozott Kósa Lajos is: szükséges a népszavazás-kezdeményezések eljárási szabályainak esetleges megváltoztatása, mert vannak anomáliák, a népszavazási kezdeményezések beadásának korábbi feltételei sem működtek jól. A felvetésre, hogy sokan a Fideszt sejtik a kedden történtek mögött, a politikus azt felelte: ez egy vélekedés, amit semmi nem támaszt alá, "a politikai érdek alapján inkább valószínű, hogy a szocialisták intézték a dolgot úgy, hogy ebből mindenképpen műbalhé legyen".

Eltűnt ukránok

Kósa Lajost sajtótájékoztatóján a 444.-hu megkérdezte: ha olyan fontos Magyarország szuverenitása, az emberek véleménye, miért nem kérdezték meg őket arról, befogadunk-e százezer ukrajnait, mint arról Orbán Viktor a német Bildnek beszélt, de akiknek nyomukat sem lelni. Kósa szerint erről a kormányfőt kell megkérdezni. Magam is úgy gondolom, hogy a miniszterelnököt kellene megkérdezni, mert ennek a számnak semmi tárgyszerű előzménye nincs – reagált a Népszavának Kósa szavaira Bársony András.

A volt ukrajnai nagykövet kiemelte: Ukrajna felől menekültáradatról nem beszélhetünk, mivel a határterület túloldalán többségében magyarok élnek, nekik sok legális lehetőségük van arra, hogy áttelepüljenek. Meggyőződésem, a százezer ukrán menekült nem létezik, ez csak a szerdán beadott népszavazási kezdeményezés háttérblöffje – vélte Bársony.

A Népszava megkérdezte Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, miről tud vajon kormányfő. A válasz: „Ebben a kérdésben jelenleg csak becslésekre hagyatkozhatunk, 50-80 ezer ukrán állampolgár érkezhetett Magyarországra, aki az ottani kaotikus viszonyok miatt hagyta el az országot. Nincsenek hivatalosan nyilvántartva, például menekültként, de itt vannak, biztonságban vannak, itt élnek, dolgoznak, tanulnak.”