emberrablás;Nigéria;CNN;terrorszervezet;Boko Haram;

2016-04-18 07:37:00

Megtalálhatják az elrabolt lányokat?

Két év után először találtak valamiféle életjelet a nigériai terrorszervezet, a Boko Haram által két évvel ezelőtt elrabolt mintegy kétszáz lányról, vagy legalábbis néhányukról. A CNN felvételén 15 fejkendőt viselő lány volt látható, akik saját nevüket mondták el, majd azt, hogy 2014-ben rabolták el őket. „Mindnyájan jól vagyunk” – mondta az egyik lány a kamerába. Három anya és egy osztálytárs ismerte fel őket – közölte a CNN. A nigériai diáklányok elrablásának ügye az egész világban felháborodást keltett.

Első ízben fordul elő, hogy reményt keltő híreket hallani azokról a diáklányokról, akiket éppen két évvel ezelőtt raboltak el a Boko Haram szélsőséges dzsihadista szervezet fegyveresei. Ugyan korai lenne azt mondani, hogy a több mint kétszáz tinédzser nyomára bukkantak, de arra talán van esély, hogy néhányukat megtalálják.

A lányok tragédiája az egész világot megrázta. A nigériai hatóságok először 2014. április 19-20-án tettek említést a túszejtésről, akkor azonban még 85 16-18 év közötti lány elrablásáról beszéltek. Később a hadsereg azt állította, a 129 túszul ejtett lány közül száznak sikerült kiszabadulnia. 2014. április 21-én azonban a szülők közlése alapján derült fény a valóságra: 234 lánynak veszett nyoma. Az akciót alaposan előkészítették, a lányokat teherautókon szállították el Konduga térségébe, feltehetően a Sambisa erdőbe, amely a terrorszervezet fellegvára, s ahol egy valóságos erődöt alakított ki. A dzsihadista fegyveresek nem ismertek könyörületet, egy sor házat gyújtottak fel Chibokban. Az iskolát négy hétre zárták be, sok diák maradandó lelki sérüléseket szenvedett azok közül is, akiket nem raboltak el.

A rendőrség csak a lányok elrablását követő két héttel ismerte el: 276 gyermeket ejtettek túszul, akik közül 53-nak sikerült elmenekülnie. Az Amnesty International szerint a helyi hatóságok súlyos mulasztásokat követtek el, mert a rendőrség még időben figyelmeztethette volna az iskola vezetését a készülő túszejtésre. A brit szakértő, Jonathan N. C. Hill tanulmányában úgy vélte, a Boko Haram túszejtő akciója mögött az állhatott, hogy a szervezet ekkoriban egyre inkább az al-Kaida befolyása alá került.

Az elrabolt lányok szülei keményen nekimentek a hatóságoknak. Úgy vélték, a kormány lassú és nem is megfelelő választ adott. 2014 áprilisának végén és májusának elején több városban tüntettek a kabinettel szemben. Később a világ más részein is megmozdulásokat rendeztek a lányok elengedéséért, a Twitteren pedig #BringBackOurGirls címszó alatt indult kampány. Eddig összesen 6,1 millió alkalommal tweetelték tovább az üzenetet. A kampányba Barack Obama amerikai elnök felesége, Michelle Obama is bekapcsolódott. A fellépés eredménye azonban megkérdőjelezhető. Egy idén megjelent újságcikk megállapította: sajátos módon a nagy médiakampány megnehezítette a lányok megtalálását, mert a Boko Haram egyfajta trófeaként, saját erejének demonstrálásaként kezelte őket.

Éles bírálatokkal illette a helyi hatóságokat a szélsőséges afganisztáni tálibok által elfoglalt területeken élő lányok jogaiért küzdő Malala Juszafzai is, aki ellen néhány éve épp az iszlám szélsőségesek hajtottak végre merényletet, úgy vélte, a nigériai vezetők, illetve a világ illetékesei nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a lányok kiszabadításáért. „Többet tehetnének és többet is kellene tenniük, hogy megoldják a válságot – írta blogján. – Ha ezek a lányok politikai vagy pénzügyi szempontból befolyásos családok gyermekei lennének, sokkal jobban szívén viselnék a politikusok a sorsukat. Ám Nigéria északkeleti részéből, egy igen szegény vidékről rabolták el őket, s sajnos igen kevés változott azóta, hogy a szélsőségesek túszai lettek” – írta Malala Juszafzai. A pakisztáni diáklány felszólította a következő, az elnökválasztás után megalakítandó nigériai kormányt arra, hogy prioritásává tegye meg a lányok kiszabadításának ügyét, s erre koncentráljon a hivatalba lépését követő száz nap folyamán.

A Boko Haram szélsőségesei arra kötelezték a nem muzulmán diáklányokat, hogy vegyék fel az iszlám vallást. Sok lányt arra kényszerítettek, menjenek feleségül a terrorszervezet egyes tagjaihoz. Adták-vették őket, egy lány „ára” körülbelül 10-12 dollár volt. Többjüket a szomszédos Csádban és Kamerunban „értékesítették”.

Goodluck Jonathan immár csak volt államfő először hetekkel az eset után, 2014. május 4-én szólalt meg először. Azon kijelentése azonban, amely szerint a kormányzat mindent megtesz a lányok kiszabadításáért, nem igazán nyugtatta meg a közvéleményt. Az aggodalmat csak fokozta, hogy egy nappal később videofelvétel jelent meg az interneten, amelyen a Boko Haram vezére, Abubakar Shekau vállalta a felelősséget a túszejtő akcióért. Shekau azt közölte, „Allah parancsára” cselekedett. „A rabszolgaság megengedett a vallásomban, ezért el kell fognom az embereket, s rabszolgáimmá kell tennem őket” – hangoztatta. Azt is kifejtette, szerinte nem lett volna szabad iskolába járatni a lányokat, mert már kilenc éves koruktól fogva férjhez kellene adni őket. Mivel Chibok nagyrészt keresztények által lakott település, Shekau elismerte, hogy a lányok nagy része nem iszlám hívő volt. „Azokat a lányokat, akik nem voltak hajlandóan felvenni az iszlám vallást, úgy kezeljük, ahogy Mohamed próféta a hitetleneket” – jelentette ki nem csekély cinizmussal.

A túszejtő akciók ezután sem értek véget, néhány nappal később 11 lányt raboltak el egy északkeleti településről. 2014. május 26-án a nigériai vezérkari főnök azt állította, hogy a biztonsági erők lokalizálták a lányokat, de kizárta a lehetőségét az erőszakos túszszabadításnak, azzal ugyanis csak súlyos károkat idéznének elő – vélekedett. Május 30-án két „félholtra vert” lányra bukkantak, s a helyi településen azt mondták, négy lányt megöltek a Boko Haram fegyveresei, mert nem voltak hajlandóak engedelmeskedni nekik. Brit értesülés szerint az amerikaiak a Sambesi erdőben műholdas technikával lokalizáltak nyolcvan lányt. 2014. október 12-én azt közölték, hogy négy túszul ejtett lánynak sikerült elmenekülnie, akik szabadulásuk után elmondták, egy kameruni táborban tartották fogva, s minden nap megerőszakolták őket.

Tavaly februárban meglepetésre úgy látszott, döntő fordulat történik az elrabolt lányok ügyében. Goodluck Jonathan előző elnök ugyanis az állami NTA csatornának reményét fejezte ki, hogy a „következő hetekben” legyőzik a terrorszervezetet, s megtalálják a lányokat. Hogy derűlátását mire alapozta, azt nem árulta el. „Nézzék csak meg a következő három hetet. Minőségi fegyverekkel rendelkezünk, s együttműködünk szomszédainkkal” – fejtette ki. Ígéretéből semmi sem valósult meg. Bár a nemzetközi fellépésnek köszönhetően a Boko Haram egyre kisebb területre szorult vissza, ez inkább amolyan kampányígéret volt részéről, hiszen javában készült a 2015. márciusi elnökválasztásra. Végül azonban veszített Muhammadu Buhari ellen, akit 2015. május 29-én iktattak be.

Tavaly egy volt anglikán lelkésznek, Stephen Davis-nek sikerült kapcsolatba lépnie a nigériai terrorszervezet három parancsnokával, akik állítólag egy videofelvétellel bizonyították, hogy a lányok még életben vannak, ugyanakkor 18-an súlyos betegek, néhányuk a HIV vírust hordozza - állították. A Boko Haram ígéretet adott arra, hogy elengedi a beteg lányokat, de ez máig nem teljesült. Valószínűleg elvitték őket Nigériából.

Májusban aztán azt közölték a hatóságok, hogy a nigériai hadsereg ellenőrzése alá vonta azon területek nagy részét, amelyet korábban a Boko Haram tartott ellenőrzése alatt, így több olyan tábort is a Sambisa erdőben, ahol korábban a fiatal lányokat tarthatták fogva. Csakhogy egyik diáklányra sem sikerült rátalálni. 2016 januárjában ugyan ezer nőt sikerült kiszabadítania a hadseregnek, de nem volt közöttük chiboki lány.

A chiboki diáklányok ügye ma is érdekli a közvéleményt, félő azonban, hogy ha egy-két kivétellel sosem sikerül a többség nyomára bukkanni.