Borulhat a migrációs egyezmény

Amint az előre látható volt, Ahmet Davutoglu török kormányfő lemondásával valós veszélybe került az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodás. Recep Tayyip Erdogan többek között azért volt elégedetlen miniszterelnökével, mert túl megengedőnek tartotta az általa jegyzett egyezményt. Erdogan valóságos nyilatkozatháborút indított Brüsszel ellen, az EU már alternatív megoldásokat keres.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöke múlt hét végi lemondása után kerek-perec kijelentette, hogy Ankara nem fog eleget tenni Brüsszel kérésének, nem fogja a vízummentesség feltételéül szabott terrorellenes törvényt az uniós elvárásokhoz igazítani. Ez azonban nyilván azt is jelenti, hogy akkor Törökország nem kapja meg a vízummentességet a schengeni övezetbe, Ankara pedig a vízummentesség nélkül nem hajlandó teljesíteni a menekültügyi megállapodást. Az Európai Parlament több illetékes a tegnap is jelezte, a testület nem is tűzi napirendre a kérést, amíg a török terrorellenes törvény módosítása nem történik meg.

A német Bild napilap hétfői információja szerint az Európai Unió hozzálátott az alternatív megoldások kereséséhez, Brüsszelben máris folynak az egyeztetések arról, hogy a törökökkel kötött migrációs megállapodás kudarca esetén hogyan lehetne kint tartani Európából az újabb menekülthullámot. A körvonalazódó elképzelések szerint a görög szigeteken alakítanának ki új központi befogadó állomásokat, felfüggesztik a szigetek és a szárazföld közötti kompforgalmat. A menedékjogi kérelmeket a szigeteken bírálnák el, és onnan toloncolnák vissza hazájukba az elutasított kérelmezőket, az Ankarának ígért hatmilliárd eurót pedig Athén kapná meg, hiszen a feladat is Görögországra hárulna.

Recep Tayyip Erdogan tegnap is folytatta az utóbbi időben szinte mindennapossá vált vádaskodásait az EU-val szemben. Nem kevesebbet állított, mint hogy az európai országok biztonságos menedékhelyet nyújtanak a terrorszervezetek politikai szárnyainak. Erdogan nyilván nem az iszlamista terrorszervezetekre utalt, hanem a kurdokra, hiszen az EU már több ízben figyelmeztette Ankarát a kiújult török-kurd fegyveres konfliktus miatt. A török államfő azt is kifogásolta, hogy bár az Európai Unió megígérte az anyagi segítséget, Törökország mindeddig semmit sem látott belőle. Erről egy ankarai nyilvános rendezvényen beszélt, ahol a Reuters hírügynökség szerint megismételte már többször hangoztatott álláspontját, miszerint nem fogad el tanácsokat saját terrorellenes törvénye kapcsán Brüsszeltől és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy országa legkésőbb októberig megkaphatja a vízummentességet.

Növekedhet a török-orosz feszültség

Ejtette tegnap a vádat a törökországi Izmir ügyészsége a török állampolgárságú Alparslan Celik ellen, akit a szíriai-török határon tavaly novemberben lelőtt orosz vadászbombázó pilótájának meggyilkolásával vádoltak. A Szu-24-es típusú orosz vadászbombázót török vadászgépek lőtték le november 24-én a szíriai-török határon, ami komoly feszültséget keltett az orosz-török államközi kapcsolatokban. Az orosz pilótának, Oleg Peskov alezredesnek sikerült katapultálnia a lelőtt gépből, de szíriai lázadók földet érés közben lelőtték. Nem ő volt az egyedüli áldozat, a vadászbombázó navigátora túlélte, mert katapultált, de egy, az ő kiszabadítására küldött orosz katona meghalt a mentési akció közben. Orosz illetékesek szerint türkmén lázadók lőtték le mind a pilótát, mind a katonát. Alparslan Celik az egyik szíriai türkmén osztag helyettes parancsnoka volt, ő azt állítja, hogy minkét pilótát holtan találta egysége.

A vádlott a felmentés ellenére, egyelőre még 37 napig vizsgálati fogságban marad, a török hatóságok törvénytelen fegyverviselés gyanúja miatt tovább nyomoznak. Celiket többedmagával március 31-én vették őrizetbe a török biztonsági erők a fegyvertartási törvény megsértése miatt egy törökországi étteremben.