ellenzék;Matolcsy;vádaskodás;Orbán;

2016-06-08 07:25:00

Minden ellenzéki hazug, csaló

Adócsaló - könnyen kicsúszik a kormányfő száján, ha egy ellenzéki képviselő a Házban azonnali kérdést tesz fel Orbán Viktornak a napvilágra került gazdasági botrányokról. Érthetetlen, ugyanakkor, hogy a kormányfő honnan értesül a főként ellenzéki képviselők "adóügyeiről", amelyekről az adóhivatal nem szokott beszámolni. Miközben a Fidesznek is akadnak máig tisztázatlan ügyei.

Kicsoda Habony Árpád? - kérdezte Volner János Orbán Viktort hétfőn a parlamentben. A kormányfő a válasznál - "nem tartom magam illetékesnek" - is fontosabbnak nevezte megjegyezni, hogy a Jobbik új frakcióvezetője "adócsaló". Volner erre csak annyit jegyzett meg, nem igaz, amit Orbán állít. Kerestük a frakcióvezetőt, hogy megtudjuk, a tagadáson kívül nem érzi-e szükségesnek jogi lépések megtételét a kormányfővel szemben, de nem értük el.

Ritkaság, hogy a kormányfő "leadócsalózzon" egy képviselőt, mert az azonnali kérdéssel meri zaklatni. Még akkor is, ha 2013-ban öt cég gyanús ügyeit kapcsolta Volnerhez az ATV, amiről a politikus akkor azt mondta: "köztartozással soha nem értékesítettem vállalkozást, az adóhivatal sem keresett rajtam közpénzt".

Matolcsy György nem volt ennyire visszafogott: a jegybank elnöke a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt polgári pert indított Bárándy Gergely ellen. Egyebek mellett 1 millió forint sérelemdíj megfizetését kéri a szocialista képviselőtől. Matolcsy szerint túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, hogy Bárándy az Országgyűlés plenáris ülésén lopással - azaz egyértelmű bűncselekménnyel - vádolta meg őt. Bárándy válasza szerint jól látszik, hogy Matolcsy fél attól, hogy a lavinaszerűen kibukó jegybanki visszaéléseket az MSZP feltárja és nyilvánosságra hozza. Fél, hogy számon kérik rajta, elnöki ciklusa alatt rokonai hogyan juthattak sok milliárd forinthoz az MNB és alapítványai pénzéből.

A kormányfő személyeskedő hangnemét az utóbbi hónapokban megszokhatta a közvélemény. A miniszterelnök márciusban Vona Gábornak is nekiment, amikor a pártelnök azt kérdezte tőle, mitől gazdagodik a környezete, s hogy strómanja-e Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. Orbán érdemben nem válaszolt, ám kifejtette, a Jobbiknak saját háza táján kellene söprögetnie, mert a nyolctagú elnökségben hét olyan ember is van, akinek családtagjaihoz pártpénzek kerültek. Hozzátette, "ha minden jobbikos botrányra vizsgálóbizottságot állítanánk fel, nem maradna szabad képviselő a parlamentben". Orbán szerint azzal, hogy Vona a strómanjának állította be Mészárost, bűncselekménnyel vádolta meg őt.

Orbán korábban egy szocialistával, Harangozó Tamással is személyeskedett, s hozta fel "korábbi ügyeit" a Házban. Május elején az MSZP-s képviselő azt kérdezte, hogyan lehet, hogy Polt Péter legfőbb ügyész családtagjai érintettek a Quaestor-ügyben és miért maradhat még mindig a posztján Matolcsy. A kormányfő érdemben nem válaszol, de kifejtette, ritkán találkozik olyannal, aki a kérdéseiben is hazudik. Miután Orbán tagadta, hogy Polt és Matolcsy az ő kinevezettje lenne (a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki az MNB elnökét - a szerk.), azzal vágott vissza, hogy Harangozó 2009-ben energetikai képzettség nélkül 13 hónap alatt 3,3 milliós fizetést vett fel a paksi atomerőműtől.

Érthetetlen, hogy a kormányfő honnan értesül a főként ellenzéki képviselők "adóügyeiről", amelyekről az adóhivatal nem szokott beszámolni. Továbbá, ha Orbánnak sejtései vannak, miért nem tesz feljelentést. Ugyanakkor ha az ellenzék tesz eleget ilyen esetekben a kormányfői felszólításnak - "tegyenek feljelentést, ha bűncselekményről van tudomásuk" - az ügyészség azokat lesöpri az asztalról.

Rövid Orbán emlékezete
Rövid a kormányfő emlékezete, pedig a Fidesznek is akadnak máig tisztázatlan ügyei. A legemlékezetesebb a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy. 1998-ban derült ki, hogy Schlecht Csaba 1995 júliusában 14 Fidesz közeli vállalkozást adott el egy magát Kaya Ibrahim, 1997 szeptemberében pedig kettőt egy magát Josip Tot útlevelével igazoló, máig ismeretlen személynek. A vállalkozások több százmillió forintos köztartozást hagytak hátra. Schlechtet tanúként hallgatták ki, de Simicska Lajos korábbi üzlettársa nem emlékezett az adásvételre.
A fantomizált cégek többsége Simicska Lajoshoz, a Fidesz egykori gazdasági mindeneséhez és Varga Tamáshoz köthető, de maga Orbán, Kövér László és testvére Szilárd, illetve Stumpf István is feltűnt a vállalkozásokban. Simicska és Varga közösen szignálták a Fidesz részéről 1993-ban MDF-fel közös székházügyletet, a volt Tiszti Kaszinó eladását.
Érdekes a Centum Kft. sorsa, amelyet Schlecht 1995 júliusában adott el. A Centum köztartozása a fantomizáláskor 26 millió forint volt, amelyet a kamatokkal együtt később 100 millió forintra tettek. A Centumot vizsgálta a rendőrség is, ám a nyomozást megszüntető határozat szerint a kft. a vélelmezett bűncselekmény, vagyis az adócsalás és a csődbüntett elkövetésekor nem rendelkezett vagyonnal, holott a bűncselekménynek ez a törvényi feltétele, az pedig - a nyomozás szerint - nem volt bizonyítható, hogy a cégeladásokkor történt-e közokirat-hamisítás. A Centum Kft.-ben szerepet vállalt Kövér László, Orbán Viktor, Stumpf István és Varga Tamás.
Schlecht amúgy régi motoros a Fidesz közeli cégeknél. Egy ideig felügyelőbizottsági tagságot vállalt az Orbán Győző - Orbán Viktor édesapja - többségi tulajdonában lévő gánti székhelyű Dolomit Kft.-ben. A nyilvános cégadatok szerint az ugyancsak fantomizált Quality Invest Rt. egy időben üzletrészt vásárolt a Dolomit Kft.-ben. Orbán Győző később azt mondta a Népszabadságnak: "Ki máshoz fordulhattam volna, mint a fiamhoz és az ő baráti köréhez: Simicska Lajoshoz, Győri Tiborhoz, Schlecht Csabához?"