oktatás;káosz;szakképzés;MKIK;

2016-06-22 07:01:00

Közoktatás - A szakképző iskolák a legnagyobb vesztesek

Nehéz bármit is mondani arról, milyen hatásai lesznek a szakképzésben a kormány által tervezett változtatásoknak, de az már most látszik, hogy a szakképző iskolák a legnagyobb vesztesei az oktatási rendszernek - hangzott el azon a keddi konferencián, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Stiftung rendezett, hogy világosabb képet kaphassunk arról, mi is várható szeptembertől a közoktatás egyik legfontosabb szegmensében.

A szakképzés átalakításáról évek óta folyik a vita, a kormány már több fontos változtatásról is döntött, tavaly év végén szakképzési koncepciót is elfogadtak, aminek csupán rövidebb kivonata nyilvános, a konkrét tervek nemhogy az iskolák, de a szakma számára sem elérhetőek. Csak a bizonytalanság a biztos; két és fél hónappal a tanévkezdés előtt sem tudni, milyen feltételek szerint indul majd meg szeptembertől az új rendszer.

Nyílt titok, hogy a szakképzési rendszerben tervezett (illetve a már levezényelt) átalakítások kidolgozásában döntő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnök "jobbkezeként" is emlegetett Parragh Lászlónak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke - aki a PDSZ konferenciájára is meghívást kapott, és szakítva a kormányoldalon bevett gyakorlattal épp nem volt más elfoglaltsága, így el is fogadta azt - ugyanakkor már többször kijelentette: ő nem Orbán "szekértolója". A keddi fórumon ismét nyomatékosította: a szakképzés átalakítását nem a kamara irányítja, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek ellenére Parragh gyakran kifejti álláspontját a témában, az MKIK képviselői pedig a köznevelési kerekasztal döntéshozó grémiumának soraiban is ott ülnek.

Parragh mindig határozottan kiállt azon kritikák ellen, amelyek a szakképzés átalakításának irányát tévútnak, az újnak tervezett rendszer filozófiáját idejétmúltnak nevezték. A konferencián több minden továbbra is homályban maradt, ám arra választ kaphattunk, miért gondolja azt Parragh, hogy minden a jó irányban halad: kiderült, hogy azt sem tudja, melyik században él. Előadása megkezdése előtt azt mondta: a konferencia címét ("Mit szól ehhez a XXI. század?") kicsit eltúlzottnak tartja, mert "még a XX. században sem vagyunk igazán benne. De talán majd haladunk egy kicsit előre". A hallgatóság soraiban többen összenéztek, de még a moderátor sem vette a bátorságot, hogy felvilágosítsa az iparkamara elnökét: száz évvel később járunk már.

Parragh sem zavartatta magát, el is kezdte sorolni a szakképzési rendszer azon hibáit, amelyek egy részére a kormány szerinte megoldást talált. Úgy véli, a szakképzésben nagy a kapacitásfelesleg: sokkal több a meghirdetett férőhely mint amennyi diák jelentkezik. 2012-2016 között 86 ezerrel csökkent a tanulók száma, ami szerinte elsősorban a lemorzsolódás, valamint a "gimnáziumok elszívó hatása" miatt van. Parragh szerint ez pazarlás, sokkal több szakmunkásra, több technikusra lenne szükség. Parragh hibának tartja, hogy a szakképzésre sokan zsákutcaként tekintenek, ahol nem lehet érvényesülni.

Hasonlóról beszélt Demján Sándor is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke "A munka tisztelete" című előadásában elmondta: a hiba ott kezdődik, hogy a szülők, tanárok azt mondják a gyereknek, "tanulj, különben dolgoznod kell". Hangsúlyozta: a munka és a munka közti különbségtételt meg kell szüntetni, aki hozzájárul a bővített újratermeléshez, azt nem lenézni, hanem tisztelni kell - és nem utolsó sorban meg is kell fizetni. Demján szerint az ország boldogulása múlik azon, milyen lesz a szakképzés, a minőségi oktatáshoz viszont minőségileg megfizetett oktatók is kellenek. Figyelmeztetett: a politika próbálja bekebelezni a pedagógustársadalmat, ha nem vigyáznak, megvezetik őket.

Parragh szerint már kész a megoldás: a szakmát és érettségit adó szakgimnáziumokat kell erősíteni (az átalakítások után a szakiskolák új neve szakközépiskola lesz, a jelenlegi szakközépekből lesznek ősztől a szakgimnáziumok), nagyobb átjárhatóság kell a szakképzés és a felsőoktatás között, erősíteni kell a duális képzést. Ez leírva, elmondva mind nagyon szép, csakhogy a valóságban nem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok: mint arra Szebedy Tas, az Országos Köznevelési Tanács elnöke felhívta a figyelmet, a képzés teljesen elavult, a közismereti óraszámok tervezett csökkentése is tovább ront a helyzeten, emiatt a szakgimnáziumi érettségi értéke is romlik, pedig a diákok már így is egyre kisebb eséllyel "szállhatnak szembe" gimis társaikkal a továbbtanulásért.

Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke pedig arról beszélt: a duális képzés erősítése valóban fontos lenne, ám az csak ott lehetséges, ahol annak lehetőségei maradéktalanul megvannak. Magyarországon ez nincs így: Szenes szerint a kis- és középvállalkozások alig 3 százaléka tudja vállalni a szakiskolások gyakorlati képzését. "A feltételek abszolút hiányoznak a duális képzésben. 2007 óta a szakképzésben semmilyen fejlesztés nem volt" - erről már Fügedi Beatrix beszélt. A PDSZ szakképzési szakértője beszámolt arról is, hogy amikor a szakiskolák még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alá tartoztak, a finanszírozás is radikálisan csökkent, de még a cégek által befizetett szakképzési hozzájárulás sem jutott el sok iskolához, azt elnyelte a Klik.

"A tervezhetőség, a kiszámíthatóság nem jellemzője a mostani átalakításoknak sem" - tette hozzá Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: problémát fog okozni, hogy egyre nagyobb a hiány jó szakoktatókból, a pedagógus továbbképzések sem biztosítottak, nem tudni, hogyan fognak felkészülni a tanárok az új rendszerhez. A legnagyobb káosz valószínűleg amiatt lesz, hogy a közismereti és szakmai kerettantervek még mindig nem jelentek meg, így az iskolákban a tantárgyfelosztást sem tudták elkészíteni. Fügedi Beatrix ezt kiegészítette azzal, hogy a szakmai vizsga tartalmáról sem tudni semmit, vagyis a diákok úgy kezdik az új tanévet, hogy a kimeneti követelményekkel sem lesznek tisztában.

A kormány azonban nem lassít, pedig Parragh László is "szinte" biztos benne, hogy szeptemberre nem fog minden elkészülni. De szerinte ez nem baj, mert "ami készen van, azt be kell vezetni". Parragh szerint egyébként a rendszer sosem lesz kész, az mindig változik, s mint mondta, még az is lehet, hogy már jövőre más szabályozás lesz. "Remélem, senkit nem bántottam meg. Én csak a mi álláspontunkat mondom, ami a gazdaság álláspontja. Ahonnan önök is kapják a fizetésüket" - búcsúzott.