Brüsszeli ultimátum a lengyel kormánynak

Az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos ajánlásait. Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek. Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban, ezért konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására.

A brüsszeli testület kiemelten fontosnak tartja, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításakor tartsák tiszteletben a varsói alkotmánybíróság december 3-i és 9-i, illetve március 9-i ítéleteit, valamint a Velencei Bizottság márciusi állásfoglalását. Emellett az alkotmánybíróság ítéleteinek teljes körű végrehajtására és a bíróság döntéseinek automatikus közzétételére is felszólították Lengyelországot.

Az Európai Bizottság, amely a mechanizmus első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, három hónapot adott Varsónak arra, hogy rendezze a problémás kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Elhamarkodottnak minősítette az Európai Bizottság (EB) lépését a lengyel külügyi tárca. A lengyel külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint az EB lépése azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. Az EB így "saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi ki kockára" - áll a dokumentumban.

Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről "kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét". A varsói állásfoglalás szerint a vitatott törvény "számos, az alkotmánybíróságok működésére vonatkozó európai szabályozással teljességgel egybehangzó államberendezkedési megoldást" tartalmaz, ezen belül azokat is, amelyek összhangban vannak a Velencei Bizottság korábban megfogalmazott javaslataival.

Beata Szydlo lengyel kormányfő már kedden egy sajtóértekezleten azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a brüsszeli testületnek a szerdai ülésén nem a lengyel jogállamisággal, hanem a legégetőbb európai problémával, mégpedig a terrorizmussal kellene foglalkoznia.