Jean-Claude Juncker;Martin Schulz;kvótarendszer;kvótareferendum;kvótanépszavazás;
2016-09-14 20:17:00
Juncker: nem vagyunk nihilisták
Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, Európa nem válik egységes állammá, nem vagyunk nihilisták, mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott évértékelő beszédében, amivel Orbán Viktor kormányfő kötcsei beszédével szállt szembe. Szijjártó Péter folytatta Európa elleni csörtéjét, ismét nekitámadt a luxemburgi külügyminiszternek és Martin Schulz, EP-elnöknek is.
Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség - hangsúlyozta szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott évértékelő beszédében.
"Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy azzá váljon" - jelentette ki, leszögezve: "nem vagyunk nihilisták", amivel Orbán Viktor kormányfő kötcsei beszédével szállt szembe. Juncker úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni.
"A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz" - mondta. "Nincs minden rendben, az Európai Unió legalább részben egzisztenciális válságban van" - ismerte el, kiemelve: a következő év döntő fontosságú, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottságot Európa keleti és nyugati fele között. A bizottság elnöke kijelentette, az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet. Ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie.
"A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen" - tette hozzá. Juncker az év végéig javaslatot tesz európai védelmi alap létrehozására, hogy élénkítsék a haditechnikai kutatást és fejlesztést, mert "létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart".
Juncker leszögezte, olyan Európára van szükség, amely "meg tudja védeni magát és a határait", továbbá kiemelte az együttműködés fontosságát a terrorizmus elleni küzdelemben. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szíriára vonatkozó európai stratégián dolgozik. Juncker az Egyesült Királyság uniós kilépéséről (Brexit) szólva leszögezte: "sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét". Ismételten a kilépési szándék mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel a szigetországot, mert véget kell vetni a bizonytalanságnak.
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője írásos hozzászólásában hangsúlyozta: "Juncker pozitív megközelítését különösen nagyra értékelem egy olyan tagállam ellenzéki képviselőjeként, amelyben sajnálatos módon a kormányzati politika szintjére emelkedett az Európa-ellenes politikai demagógia, az idegenellenesség, az európai integráció értékeinek és jövőjének aláásása, s ezzel a nemzeti érdek elárulása".
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az évértékelőt kommentálva úgy vélte, hogy "ha az Európai Unió ma egzisztenciális válságban van, akkor annak az egyik legfőbb oka az az önző, csak a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, korlátolt, populista politika, amelynek egyik legfőbb képviselője ma Orbán Viktor" miniszterelnök. Szájer József fideszes képviselő a vitában elmondta: “álláspontunk világos és emberséges, nem a bajt kell Európába behozni, hanem helyben kell segíteni a bajbajutottakon, és nekik is főként abban, hogy minél előbb hazatérhessenek, a mások által „beengedetteket vagy behívottakat” nem szabadna szétosztani, és erről máshol is népszavazást kellene tartani.
Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő erre reagálva felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a fideszes képviselő “emberséges magatartásról” beszélt, miközben Magyarországon olyan kampányt folytat a kormány, amelyben “Juncker úr fotója rá van montírozva a brüsszeli terrortámadás összerombolt repülőterének várójára”.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A kötelező betelepítési kvótáról szóló októberi 2-i népszavazás időszerűbb, mint valaha - kommentálta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az EB elnökének beszámolóját. Dömötör Csaba szerint Juncker beszéde jól mutatja, Brüsszel továbbra sem tett le arról, hogy létrehozzon egy eljárást a bevándorlók elosztására a tagállamok között.
Ostobaság Magyarország uniós tagságának megvonásáról beszélni - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke szerdán a ZDF német országos köztelevíziónak, kommentálva Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben Magyarország átmeneti vagy örök kizárását javasolta az Unióból, mert megszegi az európai normákat.
A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa kiemelte: Orbán "a provokáció nagymestere", a napokban "nihilistának, és tudom is én, még minek" nevezte őt, Junckert, és más politikusokat, köztük az EP liberális frakciójának vezetőjét, Guy Verhofstadtot. Asselborn véleménye "érzelmileg érthető", de "hogyan akarjuk kizárni Magyarországot, amikor azt sem tudjuk, hogy a briteknek miként kellene távozniuk" az EU-ból? Ez az egész "tiszta ostobaság" - Martin Schulz, aki a pénteki informális pozsonyi EU-csúcson találkozik Orbánnal. Arról beszél majd vele, hogy "nincs értelme a kölcsönös provokációnak", mert az emberek nem azt várják a politikusoktól, hogy egymást provokálják, hanem azt, hogy megoldják a problémákat. Az ilyen ügyekre kell összpontosítani, nem azzal foglalkozni, "ki kit hajít ki" az EU-ból.
Asselborn a Süddeutsche Zeitungban némileg enyhítette a Dei Welt interjújában megfogalmazott kritikáját, azt mondta, ébresztőnek szánta kijelentését a pozsonyi csúcs előtt. "Nem egy nép, vagy egy ország ellen" akart felszólalni, de úgy érzi, nagy veszélybe került az Unió, mert "alapító atyáink és anyáink tudták, hogy a közösséget nemcsak struktúrákra kell felépíteni, hanem értékekre is". Őt pedig mélyen felkavarja, hogy egy egész országot teleplakátolnak menekültellenes lózungokkal, a közöny ellen szólaltam meg. Egész Európának meg kell mozdulnia, különben mindent tönkreteszünk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter külügyminiszter, aki már előző nap nagyképű, frusztrál alaknak írta le Asselbornt, aki rendes nihilistaként, fáradtságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán, ismét felháborodott a luxemburgi külügyminiszter újabb szavain és Schulz Die Weltnek adott interjúján: "Asselborn - hiába tagadja - aljas támadást indított Magyarország ellen". A magyar embereknek azzal a döbbenetes ténnyel kell szembenézniük, hogy az illegális bevándorlás veszélyeivel szembeni védekezés miatt az Európai Unión belülről is támadják az országot.
Orbán Viktor hétfőn a parlamentben kész tényként beszélt arról, hogy az Európai Bizottság már döntött a kötelező betelepítési kvótáról, a brüsszeli testület viszont a Magyar Nemzet megkeresésére leszögezte, csak jogszabályjavaslattal éltek. A kormányfő országgyűlési felszólalásában azzal is érvelt az október 2-i kvótaellenes népszavazáson való részvétel mellett, hogy az EB már döntött a kötelező betelepítésről, amit meg kell állítani. Az EB azonban arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a biztosi testület mindössze egy javaslatot fogalmazott meg, amelyet az Európai Parlamentnek (EP) és az uniós állam- és kormányfőkből álló tanácsnak terjeszt elő.
Mint írták, ebben nem a menedékkérők állandó szétosztásáról van szó, hanem egy „méltányossági” mechanizmusról, amelyet a bizottság elképzelése szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha egy tagállamban aránytalanul nagy számban érkeznek menedékjog iránti kérelmek. A bizottsági javaslatról és esetleges módosításairól most az EP-nek és a tanácsnak mint közös jogalkotónak kell döntenie. Az EB azt is leszögezte, a bizottság csak jogszabályjavaslatokról dönthet, amelyek a tagállamok számára akkor válnak kötelezővé, ha az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadja őket. Hozzáfűzték azt is, hogy a legtöbb esetben módosulnak az eredeti felvetések a jogalkotási folyamatban.