Orbán megfojtja kritikusait?

A kormányfő ugyan kiadta köreinek, hogy Simicska Lajos orgánumait gazdaságilag el kell lehetetleníteni, ám egykori barátja kijelentette: a Magyar Nemzetet nem hagyja elveszni. Forrásaink szerint Orbán az ellenzéki sajtó hangvételén is enyhítene a közelgő választások miatt.

Ha nem tudja is megsemmisíteni, legalább simulékonyabbá akarja tenni az ellenzéki médiát Orbán Viktor, hiszen már a 2018-as választások is közelednek, és a túlzottan erősödő kritikus hangok szerinte veszélybe sodorhatják az újabb kétharmadot - értesült lapunk több fideszes forrásból. Korábban ugyan szakértők kifejtették, a kormányfő - már csak Brüsszelre tekintettel - ha kisebb lánggal is, de hagyja működni a kritikus médiát, így a kormány hivatkozhat a magyar sajtó szabadságára. Ezzel szemben információink szerint Orbán célja, hogy ha lehet, baráti kezekbe juttatva semlegesítse az ellenzéki sajtót, elcsitítva a kritikákat, a médiának azt a részét pedig, amelyet nem sikerül befolyása alá vonni, gazdasági présbe szorítja. "Úgy gondolja, a "kisebb" ügyekről, például "Voldemortról", vagy az eltűnt Farkas Flóriánról lehet kritikusan írni, ám a Fidesz-kormány általános politikájához sokkalta enyhébben kellene hozzáállni" - állította informátorunk.

A közmédia legelőre került

Mivel a közszolgálati televízió adóinak nézettsége elmaradt az elvárásoktól, tavaly úgy módosították a médiatörvényt, hogy a szolgáltatóknak kötelező az első programhelyekre tenni a közmédia csatornáit. A változás a nézők több mint kétharmadát érintette: hiszen csaknem hárommillió otthonban van digitális tévészolgáltatás. Volt olyan piaci szereplő, amelyik úgy vélekedett, törvényi erővel próbálják növelni a köztévé nézettségét: "az első hónapokban sokan még a régi helyükön keresték a kereskedelmi adókat, de a köztévére kapcsoltak, és ha éppen egy film vagy egy sportközvetítés ment, akár ott is ragadhattak". Ráadásul a nézettségmérő műszerek azt is figyelik, ha valaki legalább egy percet tölt a csatorna előtt: ez az úgynevezett „elérés”, amit a kereskedelmi tévék nem figyelnek, az MTVA viszont ezt kommunikálja.

Találgatásokra adott okot például, hogy mi lesz a kormányzati pikszisből kikerült Spéder Zoltán üzletember sajtóbirodalmával, hiszen az ő tulajdonában van a legnagyobb ellenzéki hírportál, az Index is, míg a korábban olvasottságban a vezető portálok közé tartozó Origo nemrégiben Matolcsy György jegybankelnök családjának érdekeltségébe került, s korábban kritikus hangja elcsitult. Az Index-szel kapcsolatban is felmerült, hogy kormánykézre kerülhet Spédertől, ám erről azóta nem hallani. Orbán szándékait az is bizonyíthatja, hogy információink szerint a Mediaworksöt tulajdonló osztrák cég, a Vienna Capital Partners (VCP) tulajdonosa, Heinrich Pecina találkozót kért a miniszterelnöktől a vállalat jövőjével kapcsolatban. Nem tudni, valóban beszéltek-e már, ám a hírek szerint a kormányközeli Duna Aszfalt Kft. szerezheti a meg a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és a - választások előtt létfontosságú, nagy olvasottságú - tucatnyi vidéki napilapot kiadó vállalatot. A VCP tagadta, hogy eladná a médiaportfólió egyes lapjait.

A kormányfő azt sem nézte jó szemmel, hogy a nemzeti hírcsatornává avanzsált M1 nem hozta a várt nézettséget, így a kormánypropaganda széleskörű terjesztéséhez cselekhez kellett folyamodni. Ilyen például az M4 Sporton is vetített egyperces híradók sorozata, amelyekben hír-üzenetként sulykolják a kormány álláspontját. Ennek hatása ugyan felmérhetetlen - médiakutatók kontraproduktívnak mondják az eltúlzott agymosást -, de sokat mondó adat: a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia alatt a köztévé sportadóját naponta több millióan nézték.

A Simicska Lajossal történt összetűzése után Orbán azt is célul tűzte, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse egykori kollégiumi szobatársának zászlóshajóját, a kormánykritikussá váló Magyar Nemzetet. Mindezt úgy akarták kivitelezni, hogy a miniszterelnökhöz lojális Liszkay Gábor, a Nemzet volt főszerkesztője és résztulajdonosa a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től megvásárolta a Napi Gazdaságot kiadó céget. Az újság azóta Magyar Idők néven fut, s a legnagyobb kormánypárti napilapként tartják számon. Arról keveset tudni, hányan olvassák, ilyen adatokat nem közölnek. A Nemzet pedig tartja magát, anyagilag biztos lábakon áll, ameddig a tulajdonosa bírja: Simicska korábban kijelentette, nem áll szándékában megválni tőle.

Nem volt ilyen szerencsés a Simicska-kör Metropol című ingyenes napilapja, amelyet sikerült kiszorítani a piacról. A lap helyét nyáron a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group Zrt. (MMG) Lokálja vette át a közterületeken. A BKV azért nem hosszabbította meg Simicskáék terjesztési szerződését, mert kifogásolták, hogy a Metropol annak idején nem nyílt pályázat útján kapta meg a terjesztési jogot, ám mint később kiderült, Habonyék sem.

A Lokált állami hirdetésekkel tömik ki. A korábbi pártpénztárnok legnagyobb - és az ország leghallgatottabb - rádiója sem maradt érintetlen, a Médiahatóság nem hosszabbította meg a Class FM novemberben lejáró frekvenciaengedélyét. Simicska körei még a döntés előtt eladták a rádiót üzemeltető Advenio Zrt.-t a Sláger Rádió Zrt.-nek. A tranzakcióban részt vett az amerikai Emmis Communcation International médiabefektető cég is, amely korábban a Sláger Rádiót is vitte. Az új tulajdonosok kijelentették: indulnak az országos frekvenciáért, s hosszú távra terveznek. Ugyanakkor arra is megvan az esély, hogy a frekvencia a Fidesz-érdekkörhöz kerüljön át. A kormányzati körök legutóbb újabb Simicska-rádió, a Lánchíd ellen indítottak hadjáratot, konkurenciájaként a Magyar Idők Kft. vételi opciójával élve megszerezték a Gazdasági Rádió frekvenciáját, amelyen Karc FM néven folytatják a műsorsugárzást.

Bekebelezett kereskedelem FOTÓ: TÓTH GERŐ

A lappiac mellett a kereskedelmi tévés szegmensből is nagy falatot haraptak ki Orbánék azzal, hogy Andy Vajna az év elején megvásárolta a TV2-csoportot - a tranzakciót ugyanakkor Simicska körei vitatják, a bíróság még nem döntött az ügyben. A filmügyi kormánybiztosnak ehhez 6,7 milliárd forintos hitelt biztosított az állami tulajdonú Eximbank, s további egymilliárdot kapott kölcsön a vállalat működtetésére. Vajna nem tétlenkedett, új csatornákat indított, amelyek egy részének sugárzását Romániába vitte ki.

Cenzúra miatt távozik a főszerkesztő

Terjedelmes publicisztikában jelentette be Tom Popper, a Budapest Business Journal (BBJ) főszerkesztője, hogy távozik a posztjáról - szúrta ki a 444.hu. Popper a megfélemlítéssel operáló fideszes médiapolitika tipikus áldozataként írja le az üzleti lapot. Állítja, a kiadó arra utasította, a publicisztika rovatban a továbbiakban csak üzleti kérdésekről írjon, és tartózkodjon minden politikai véleménytől: ne írjon közéletről, különösen kerülje a menekültkérdést, s ne említse a népszavazást sem. Popper szerint egyre több magyar újságíró veszíti el az állását, mert morálisan elfogadhatatlannak tartja azokat a kompromisszumokat, amiket a kormányzati nyomás alatt cselekvő kiadóik rájuk kényszerítenek: "belőlük egyre több van, miközben a kormánykritikus lapból egyre kevesebb". Az 1992 óta kéthetente megjelenő, néhány ezer példányban terjesztett angol nyelvű lapot az Absolut Media Zrt. adja ki, vezetője Román Balázs, a Kreatív egykori főszerkesztője - ő egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.