Amnesty International: a gazdag államok önzősége miatt egyre súlyosabb a menekültválság

A világ gazdag országai a vezetői képesség és felelősségvállalás teljes hiányát mutatják, miközben alig 10, a globális GDP mindössze 2,5 százalékát adó ország a világ menekültjeinek 56 százalékát fogadta be – áll az Amnesty International hétfőn megjelent, a globális menekültválságot bemutató átfogó jelentésében. A Globális menekültválság megoldása: a felelősség hárítástól annak vállalásáig című jelentés a világ 21 millió menekültjének kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. Miközben sokan rettenetes körülmények között élnek Görögországban, Irakban, Nauru szigetén vagy a szír-jordán határon, mások Kenyában és Pakisztánban az egyre nagyobb teret nyerő kormányzati zaklatások áldozatai.

A világ 21 millió menekültjének kiszolgáltatott helyzetét mutatja be azt Amnesty International hétfőn közzétett, átfogó tanulmánya. A globális menekültválság megoldása: a felelősség hárítástól annak vállalásáig című jelentés megállapítja: a világ gazdag országai a vezetői képesség és felelősségvállalás teljes hiányát mutatják, miközben alig 10, a globális GDP mindössze 2,5 százalékát adó ország a világ menekültjeinek 56 százalékát fogadta be. Miközben sokan rettenetes körülmények között élnek Görögországban, Irakban, Nauru szigetén vagy a szír-jordán határon, mások Kenyában és Pakisztánban az egyre nagyobb teret nyerő kormányzati zaklatások áldozatai.

A jelentés tisztességes és gyakorlati megoldást is kínál a válságra, egy olyan rendszert, amely releváns, objektív kritériumok alapján határozná meg, az országoknak mennyi embert kellene befogadniuk, hogy évente a menekültek 10 százaléka otthonra leljen.

A világ 193 országából 10 fogadta be a menekültek több mint felét. Egy maroknyi országnak a kelleténél sokkal többet kell tennie, pusztán azért, mert a származási országok szomszédai. Ez a megoldás fenntarthatatlan, a háborúk, üldöztetések elől menekülő emberek millióit teszi ki nyomornak és szenvedésnek - mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. Itt az idő a világ vezetői számára, hogy komoly és konstruktív vitát kezdjenek arról, hogyan fognak a társadalmaink segíteni a háborúk és üldöztetések elől menekülőknek. Meg kell magyarázniuk, hogyan lehet, hogy a világ képes a bankok adósságait átvállalni, új technológiákat felfedezni és háborúkat viselni, miközben képtelen otthont találni a világ népességének 0,3 százalékát kitevő 21 millió menekültnek. Ha az országok összefognak és megosztják a felelősséget, akkor biztosítani lehet, hogy az otthonukat és országukat nem a saját hibájukból elhagyni kényszerülők biztonságban újra felépíthessék az életüket egy másik helyen. Ha nem lépünk, emberek fognak meghalni a tengeren, megelőzhető fertőzésekben vagy azért, mert visszaküldték őket a háborús övezetekbe - tette hozzá a főtitkár.

Kiszolgáltatott helyzetben

A jelentés bemutatja a menekültek helyzetét az egyes kontinenseken, ezzel is azt hangsúlyozva, milyen azonnali égető szükség van arra, hogy a kormányok jelentősen növeljék a befogadott menekültek számát. Tragikus következményekkel jár, hogy a menekülteket visszaküldik konfliktus zónákba és olyan helyekre, ahol sérülnek az emberi jogok.

- Mind több ember menekül az egyre hevesebbé váló afganisztáni harcok elől Pakisztánba és Iránba. A menekültek a pakisztáni hatóságok zaklatásainak vannak kitéve, eddig több mint 10 ezer embert kényszerítettek arra, hogy visszatérjenek a háború szabdalta országukba.

- A kenyai Dadaab táborban élő menekülteket vissza akarják küldeni Szomáliába. A kormány 2016 végéig 150 ezer emberrel akarja csökkenti a tábor lakóinak számát. A Dadaab táborból eddig több mint 20 ezer ember tért vissza a Szomáliába.

- Több mint 75 ezer szíriai menekült esett csapdába a szír-jordán határon egy szűk, Peremként ismert sávon.
Nyomorúságos körülmények között tartva

- A mianmari rohingya menekültek és menedékkérők folyamatos rettegésben élnek Délkelet-Ázsiában: félnek, hogy letartóztatják, bebörtönzik, üldözik vagy visszaküldik őket. A malajziai őrzött befogadó központokban nagyon rossz körülmények között tartják a rohingyákat és más menekülteket, menedékkérőket. A túlzsúfoltság, fertőzésveszély, fizikai és szexuális erőszak, sőt időnként halál fenyegeti őket a nem megfelelő orvosi ellátás miatt.

- A jelentés azzal vádol néhány EU-s országot és Ausztráliát, hogy “a szisztematikus jogsértéseket és bántalmazásokat közpolitikai eszközként használják” arra, hogy kívül tartsák az embereket. Az Amnesty International 2016 júliusi jelentése mutatta be, hogy 1200 nő, gyerek és férfi szenved bántalmazástól, embertelen bánásmódtól és a hatóságok hanyagságtól a Nauru szigetén lévő ausztrál zárt táborban.

- Az EU továbbra is gyanús alkukat köt olyan országokkal mint Líbia vagy Szudán, hogy azok megállítsák a menekültek, migránsok áramlását. A menekültek a számos jogsértést szenvednek idegenrendészeti őrizetben, ahol jogtalanul, ügyvéd segítsége nélkül tartják fogva őket, miután a líbiai partiőrség, fegyveres csoportok vagy a biztonsági erők elfogták őket. A szudáni hatóságok migrációt korlátozó intézkedései összefüggésbe hozhatóak a Darfurban elkövetett jogsértésekkel.

Veszélyes utakra kényszerítve

- 2014 januárja és 2015 júniusa között az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 1100 tengeren bekövetkezett halálesetet dokumentált Dél-Kelet Ázsiában. Főleg rohingyák haltak meg. Ez a szám a valóságban valószínűleg sokkal magasabb.

- 2015-ben több mint 1 millió menekült és migráns kelt át a tengeren Európába, csaknem 4000 ember nem élte túl az utat. Az idén eddig több mint 3500 ember fulladt bele a tengerbe.

- 2016-ban a Líbián keresztül utazó, szubszaharai térségből származó nők azt mesélték az Amnesty Internationalnek, hogy a csempészútvonalak mentén a nemi erőszak annyira mindennapos, hogy az utazás előtt fogamzásgátlót kezdtek szedni, hogy ne essenek teherbe a megerőszakolóiktól. Menekültek és migránsok azt mesélték, hogy az embercsempészek foglyul ejtették őket, hogy így csikarjanak ki váltságdíjat a családjaiktól.

- Emberek menekülnek Mexikón keresztül az Egyesült Államok határa felé Közép-Amerika “északi háromszögéből” (Guatemala, Honduras, San Salvador) az emberrablások, zsarolások, szexuális támadások és emberölések elől.
A menekültválság nemcsak a Földközi-tenger medencéjét érinti. A világon mindenhol menekültek élnek veszélyes helyeken, zsúfolják össze őket már megtelt hajókba, szenvednek kiszolgáltatva szörnyű körülmények között vagy vállalnak veszélyes utakat, amelynek során a csempészek és fegyveres csoportok 'kegyelmére' vannak bízva. A világ vezetőinek ki kell találniuk azt a tisztességes rendszert, amely segíteni tud rajtuk - mondta Salil Shetty.

A konfliktusokkal szomszédos országok magukra maradtak a menekültek befogadásában. A jelentés szerint a felelősség egyenlőtlen megoszlása súlyosbítja a globális menekültválságot és a menekültek problémáit. Az Amnesty International felszólít minden államot, hogy a kapacitásuk objektív kritériumokon alapuló meghatározása után fogadjanak be arányos mennyiséget a világ menekültjei közül. Ez egy józan észen alapuló rendszer, amellyel megállapítható lenne, hogy egy ország mekkora mennyiségben tud menekülteket befogadni. A gazdasági teljesítmény, népesség és munkanélküliség aránya világossá tenné, hogy melyik az az ország, amely cserben hagyja a menekülteket.

A jelentés megvilágítja azt az elképesztő aránytalanságot, amely a szíriai menekülteket befogadó szomszédos és a hasonló népességű többi ország között van.

- Az Egyesült Királyság 2011 óta kevesebb mint 8000 szíriait fogadott be, míg Jordánia – ahol tízszer kevesebben élnek, és a GDP-je is csak 1,2 százaléka a szigetországénak - több mint 655 ezret.

- A 10 ezer négyzetkilométeres , 4,5 milliós Libanon, amelynek az egy főre jutó GDP-je 10 ezer amerikai dollár, több mint 1,1 millió szíriait fogadott be. Az ugyanennyi lakosú, de 268 000 négyzetkilométer területű és 42 ezer amerikai dollár GDP-vel rendelkező Új-Zéland eddig 250-et.

- A 4,6 millió lakosú Írország, amelynek a területe hétszer, gazdasága pedig ötször nagyobb mint Libanoné eddig mindössze 758 szír menekültet telepített át.

A jelentés rávilágít, hogy a gazdag országoknak lehetőségük lenne arányosabban részt vállalni a kiszolgáltatott menekültek befogadásából. Ha a területet gazdasági teljesítményt és a munkanélküliséget nézzük, Új-Zélandnak például 3466 menekültet kellene befogadnia. Ez kezelhető létszám lenne, szemben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának mandátuma alá tartozó 1,1 millió menekülttel a hasonló népességű Líbiában.

A probléma nem a menekültek száma, hanem, hogy nagyon sokan a világ gazdag országai közül nagyon keveset tesznek - kommentálta az adatokat Salil Shetty. Ha a leggazdagabb országok befogadnák a méretük, népességük és munkanélküliségüknek megfelelő arányban a menekülteket, akkor a menekültek jó része új otthonra találhatna. Ami hiányzik az az együttműködés és a politikai akarat - tette hozzá.

A kormányoknak többet kell tenniük

A jelentés Kanadát mutatja be példaként arra, hogy vezetői képességgel és vízióval az országok kevés idő alatt is nagy számú menekültet tudnának áttelepíteni. Kanada több mint 30 ezer szíriai menekültet fogadott be 2015 novembere óta. Kicsivel több mint felük a kormány, csaknem 11 ezren pedig magánemberek támogatásával talált új otthonra. 2016 augusztusában további 18 ezer szír áttelepítéséről döntöttek – elsősorban Libanonból, Jordániából és Törökországból.
Napjainkban nagyjából 30 országnak van hasonló áttelepítési programja, azonban az áttelepítésre felajánlott helyek minden évben az ENSZ által meghatározott szám alatt maradnak. Ha 30 helyett 60, vagy 90 ország telepítene át embereket, az már lényleges javulást hozna.

Az Amnesty International egy új, a menekültek áttelepítését szolgáló mechanizmus megteremtésére szólít fel, és egy olyan “tehermentesítő” eljárás létrehozására, amely az olyan akut konfliktusok, mint a szíriai, esetében a szomszédos országokat terhét tudja enyhíteni. A világ nem sétálhat tovább és hagyhatja magára a túlterhelt országokat, mert ha azok nem kapnak támogatást, ők lesznek a következő konfliktus zóna. Miközben kevés ország befogadott több millió embert, sokan semmit sem tesznek értük - mondta Salil Shetty. A világ vezetői kudarcot vallottak abban, hogy elfogadjanak egy tervet, ami segít megvédeni a 21 millió menekültet. Amikor a vezetők elbuknak, a jó szándékú embereknek kell még több nyomást gyakorolniuk a kormányaikra, hogy azok mutassanak némi emberséget azok irányába, akik mindössze annyiban különböznek tőlük, hogy el kellett menekülniük az otthonaikból - tette hozzá.