Ha elzárják a csapot

Valami baj van az uniós pénzekkel. A sok össze-vissza beszédből körülbelül ennyit szűr le az utca embere, Brüsszel hallatán pedig a még mindig sorjázó plakátokra asszociál, az Üzenjük, hogy... kezdetű strófákra. Így mosódnak egybe a menekültek és az uniós támogatási milliárdok, pedig semmi közük egymáshoz. Lehet, hogy még találkoznak, de biztosak lehetünk abban, hogy ez ismét beépül a kormányzati retorikába. Hogy így lesz-e, az attól függ, hogyan döntenek a brüsszeli ellenőrök a hazai uniós pályázatok szabályosságáról, a pénzfelhasználás tisztaságáról. Ha elmarasztalnak bennünket, és netán a kósza híreknek megfelelően fel is függesztik a 9000 milliárd forint folyósítását, a kabinet azzal támadna vissza, hogy ez bosszú azért, mert a menekültkvóta ügyében borsot tört az Európai Bizottság orra alá.

Pedig a kettőnek tényleg semmi köze egymáshoz, ahogy a népszavazásnak sem volt a menekültkérdéshez. A Bizottság évente megvizsgálja és osztályozza, hogy mennyire szabályos a pályázatok kiírása, egyenlő feltételekkel indulnak-e a pályázók, nem részrehajló-e a bíráló, mekkora a hibák aránya. Mondhatni adminisztrációs ellenőrzés folyik, és a végén az ország kap egy helyezést a négyfokozatú skálán. Brüsszeli források egyeseknek azt súgták, bizony 3-as, de lehet, hogy 4-es lesz az osztályzat, ez utóbbi gyakorlatilag egyet jelent a források teljes felfüggesztésével, amíg a hibákat ki nem javítja Magyarország.

Kormányzati tényezők csak legyintenek, ilyen rémisztgetés korábban is volt, mégsem történt semmi. Nem tartanak attól, hogy Brüsszel megelégeli egyszer a folyamatos renitenskedést, már ami az uniós pénzek pályáztatása, odaítélése, felhasználása körül történik, és beváltja fenyegetését.

A bajok gyökere onnan ered, hogy a kabinet átalakította a pályázati rendszert és a minisztériumokhoz telepítette az irányító hatóságokat, valamint az operatív programok felügyeletét. Brüsszel most arról vár bizonyítékokat a kormánytól, hogy ezek a minisztériumi szervek befolyástól mentesen döntenek a pályázatokról. A gyanú szerint nem, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy túlzottan is irányítanak ezek a hatóságok, mondhatni már kormányrendeletbe foglalják: ki, vagy mely szervezet indulhat a pályázaton, azaz a nyertes már a kiíráskor ismert. Lefordíthatjuk úgy is: Brüsszelnek elege van abból, hogy a közbeszerzéseken folyamatosan nyerő kormányközeli oligarchákat uniós pénzzel tömik. Nincs verseny, és szinte a teljes hétéves keretre igaz ez a fajta pályáztatás, hiszen a horribilis összeg túlnyomó részére már megszülettek a kiírások, vagy a pályázat is lezajlott.

Az sem tetszik Brüsszelnek, hogy a kormány a nyerteseknek 50 - esetenként 100 - százalékos előleget fizet hozomra, míg íratlan szabályok szerint bankgaranciával 30, anélkül 10 százalékos előlegfizetés lenne elfogadható. A kormány védekezése, hogy ez a költségvetés kockázata, igencsak sántít, mert a közpénzzel való hazardírozást hűtlen kezelésnek hívják. Így nem csoda, hogy az amúgy nagy tűrőképességű brüsszeli bürokraták akár drasztikus lépésre is elszánhatják magukat.

Ha elzárják a pénzcsapot, furcsa dolgok történhetnek. Az, hogy nem jön pénz, nem lesz meglepetés, mert néhány milliárd forintot és az előlegeket leszámítva eddig sem jött a 2014-2020 pénzügyi ciklus keretéből. A költségvetés terhére fizetett előlegek már elérték az ezer milliárdot és az összeg tovább dagad, a megvalósított projektek számláit ki kell fizetnie valakinek. Ha elfogy a kormány (költségvetés) pénze, de Brüsszellel szemben még kitart az ellenállás, hitelt kell felvenni, ami az amúgy is vontatottan mérséklődő államadósságot duzzaszthatja vissza. Vagy jöhet a megszorítás.