Azért zenél, hogy nyugodtan halhasson meg

Chuck Berry, a rock and roll feltalálója 90. születésnapja alkalmából készítette el búcsúalbumát, pedig az elmúlt szinte negyven évben nem adott ki lemezt. Azt hihetnénk, visszatetsző és horrorisztikus a közönség szemében, ha egykori kedvencük megváltozott (vagy elkopott) hanggal zenél tovább, de ha a művészben van kellő akarat és alázat ahhoz, hogy "új időknek új dalaival" szórakoztassa rajongóit, nincs ok az aggodalomra.

A múlt hét közepén, 90. születésnapján Chuck Berry, a rock and roll élő legendája maga jelentett be, hogy jövőre újabb albumot ad ki. A zenész meglepte a világot, hiszen harmincnyolc éve nem állt elő új lemezzel: legutóbbi - nem teljesen véletlenül elfeledett - albuma, Rock It címmel 1979-ben jelent meg. Persze, Berry igazi természeti csoda, már csak azért is, mert egészen augusztusig adott koncerteket, néhány évvel ezelőtt pedig még évi több tucat fellépése volt.

Az új albumról, amelynek szimplán Chuck a címe, egyelőre nem sokat tudni. Annyi azonban biztos, hogy a CD-n hallhatóak lesznek Berry új szerzeményei, amelyeket maga énekel és gitározik el. Az albumot St. Louis stúdióiban rögzítették Berry együttesével, a St. Louis Banddel, amivel a rockpionír az elmúlt húsz évben koncertezett. Csak érdekesség, de nagyon helyes dolog: Berry gyerekei közül Charles Berry Jr. gitáron, Ingrid Berry harmonikán játszik a bandában, és ők is hallhatóak lesznek az albumon.

Az albumnak Berry maga a producere, s azt egyfajta búcsúajándéknak szánja. Nejének, Thelmettának ajánlja a készülő lemezt, aki hatvannyolc éve a felesége. "Ez az album szeretett feleségemé, Toddyé. Szívem, öregszem. Hosszú ideje dolgoztam ezen az albumon, de most már felakaszthatom a cipőmet!" - közölte.

Azt hihetnénk, a rajongókat megosztotta a hír, miszerint az aggkorú zenész új terveket szövöget. Berry menedzsere működtet egy hivatalos Facebook-felületet, ott 2,1 millió ember követi a Johnny B. Goode előadóját. Habár sok fiatal rajongó akad a felhozatalban, igazán ők sem viszolyognak attól, hogy egy kilencvenéves gitárt ragad és énekel. Nekem is van elvetemült zeneőrült ismerősöm, aki néhány évvel ezelőtt, egészen Missouri államig ment, hogy élőben láthassa-hallhassa az akkor már nyolcvanas Chuck Berryt.

Azt mondta, a legenda csak egy órát töltött a színpadon, de felejthetetlen este volt. És valóban, a YouTube-on találni több koncertfelvételt az elmúlt évekből, amelyeken öröm látni Berryt, ahogyan a nagy slágereit adja elő, viszont a viszontlátás vegyes érzeteket szül. Berry több mint fél évszázada történelmet írt, fenomenális gitárszólója közben feltalálta és védjegyévé tette a „kacsajárását” (duck walking), szétrobbant az energiától, éppen ezért szomorú szembesülni lassabb, fáradtabb hangú verziójával. Mindenesetre a művész azt kommunikálta, hogy új lemeze széles zenei spektrumot ölel fel. Elsősorban rock and rollos lesz, de kemény és feszes rock mellett lírai melódiákat is tartalmaz.

Persze, nem Chuck Berry az egyetlen, aki idős kora ellenére aktív maradt a korszakformáló zenészek közül. A Columbia Records pénteken jelentette meg Leonard Cohen kanadai dalszerző-énekes új albumát, amelynek You Want It Darker a címe. Az albumon jellegzetes hangja ezúttal minden korábbinál nyersebb és mélyebb. A másfél órás cd szerzeményei jórészt szomorúak, lemondás és reményvesztettség jellemzi őket, Cohen sokszor már-már kántál, mintsem énekel - igaz, ez cseppet sem válik az új munka élvezhetőségének kárára.

Néhány dal abszolút a végső búcsú, a gyónás képét erősíti a befogadóban, ezekre templomi kórusok és az orgona hangja erősít. Nem túlzás azt állítani, hogy a 82. születésnap idejére időzített album elköszönés és feloldás, amely - még ha morbid is a kijelentés -, azért készült, hogy Leonard Cohen nyugodtan halhasson meg.

Nyilván felmerülhet a kérdés, hogy vajon képes-e utat találni magának egy öregember hangja a közönséghez. Erre egyrészt példa lehet Johnny Cash, akit hatvanas éveiben Rick Rubin fedezett fel újra. Kettejük kollaborációjának eredménye volt Cash 2003-as haláláig az a négy American Recordings-album, amelyet két újabb követett akkor, amikor Amerika nemzeti ikonja már nem élt. Mondani sem kell, a hat lemez a könnyűzene megkerülhetetlen állomása, s nagyon jó kritikai fogadtatásra, masszív közönségszeretetre talált.

Cohen sincs máshogy a sikerrel: hiába a sok örökzöld dal, a legmagasabb slágerlistás helyezést mégis a 2012-es Old Ideas című albumával érte el. Új albumának címadószáma, a You Want It Darker pedig egy hónappal a dal közzététele után már 1,7 milliós nézettségnél tart a YouTube-on, és nemrég Paul Kalkbrenner, napjaink divatos dj-je készített hozzá remixet.

Petula Clark neve egyet jelent a Downtown című hatvanas évekbeli dal kedves dallamával, mesebeli sikerével. Csakhogy a brit énekesnő nem tétlenkedett az elmúlt években sem. Új albuma, From Now On címmel szeptemberben, nyolcvanhárom éves korában jelent meg. A Sacrifice My Heart című diszkós lírai popdalhoz Clark elkészítette élete első videoklipjét is, sőt, hangja tiszta és igazán fiatalos, mégis elmaradt a nagy dobás. (Az album az angol lemezeladási lista 70. helyén nyitott, majd gyorsan eltűnt onnan.)

Van Morrison új albuma, a Keep Me Singing megjelenésének még nincs egy hónapja sem. Az észak-ír blueskirály albuma olyan ütős, mint korábbi munkái, erre hallgatósága is ráérzett. Az Egyesült Királyságban az albumtoplista negyedik helyén nyitott, Amerikában pedig az első héten huszonötezer példányban fogyott. Hogy mi lehet a titok? Az Entertainment Weekly újságírója például meg van arról győződve, hogy a siker kulcsa nem más, mint az, hogy a hetvenegy éves művész mély-őszintén és frissen, megújulva szól közönségéhez. Ez Tom Jones titka is. A hetvenes walesi énekes búcsút mondva az érzelmes popdalok világának - Ethan Johns produceri irányítása alatt - tavaly ősszel harmadik megváltozott hangzású lemezét jelentette meg. A gyökerekhez, a blueshoz, a soulhoz és a gospelhez való visszatalálás Jones munkásságának legjavát adja.