Jobbik-Konzervatívok;alaptörvény;elutasítás;Igazságügyi Bizottság;

2016-10-25 14:00:00

Alaptörvény - Nem támogatták a Jobbik javaslatait

A kormánypártok nem támogatták az igazságügyi bizottság keddi ülésén a hetedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó jobbikos módosítási javaslatokat - közölte Répássy Róbert, a Fidesz országgyűlési képviselője a testület ülése után tartott sajtótájékoztatón. A hvg.hu információi szerint már biztos, hogy megszűnik a letelepedési kötvény.

A Fidesz és a KDNP nemzeti ügynek tartja az alkotmánymódosítást, ennek megfelelően nyitottak a jobbító módosító indítványok irányába - mondta Répássy, jelezte ugyanakkor, hogy az igazságügyi bizottságban a kormánypártok két jobbikos módosítási javaslatot elutasítottak, mert álláspontjuk szerint "ezek csak ürügyül szolgálnak a Jobbiknak" az alkotmánymódosítás elutasításához. A Jobbik egyik javaslata azzal kapcsolatos, hogy milyen többségű törvényben határozza meg a letelepedés feltételeit az Országgyűlés. Az ellenzéki párt alkotmányozó többséget akar. Ezt azonban a Fidesz értelmetlennek tartja, mert önmagában is elég garancia, hogy az alaptörvényben rögzítenék: idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra, illetve, hogy azok az idegen állampolgárok, akik itt akarnak élni, azok - saját kérelmük alapján - egyedi elbírálásban részesülnek - fejtette ki.

A letelepedési kötvénnyel összefüggő másik jobbikos felvetésről Répássy Róbert azt mondta: a javaslat mindenféle jogcímen megtiltaná a letelepedést. "Magával az elvvel egyetértünk, azt azonban nem fogadjuk el, hogy a Jobbik zsarol", és az alkotmánymódosítást egy gazdasági kérdéssel, a letelepedési kötvények megszüntetésével köti össze - jelentette ki a fideszes politikus. Hozzátette, hogy az alaptörvény-módosítás zárószavazását november 8-ára tervezik, de elképzelhető csúszás- írta az MTI.

A hvg.hu információi szerint már biztos, hogy megszűnik a konstrukció. Már a kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén belengette a letelepedési kötvény megszüntetését a miniszterelnök. Igaz, Orbán Viktor nem az ellenzék által emlegetett nemzetbiztonsági vagy a párton belüli aggályokban megfogalmazott politikai kockázattal indokolta a lépést, hanem azzal, hogy a megváltozott gazdasági környezetben már nincs feltétlen szükség az addig szerinte egyébként hasznos, de a 2013 óta változatlan kamatfeltételek miatt az államnak egyre drágább konstrukcióra.