cafeteria;

2016-11-24 06:22:00

Ellehetetlenülhet a cafetéria - Hamis indokok

A legnépszerűbb béren kívüli juttatások közterhe magasabb lesz 2017. január 1-jétől. Köztük található az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás mellett az önkéntes nyugdíj- illetve az egészségpénztári befizetés is. A jelentősebb munkáltatók mégsem gondolkodnak a cafeteria-rendszerük megszüntetésén, de a növekvő bérterhek miatt a kis- és közepes vállalkozásoknál mégis nagy változások várhatóak.

Teljesen átszabta az Országgyűlés a nyári és az őszi adócsomag megszavazása során a béren kívüli juttatások eddigi adóterhét. Ezúttal kivételesen nem improvizált a kormány, de a megfelelő időráfordítással elkészített törvényjavaslatban - az előzmények ismeretében - még sincs sok köszönet. Az átalakítás ugyanis hamis indokok alapján történt. Mint ismeretes az év elején egy évek óta húzódó vitában az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdetett, kimondták, hogy a magyar cafeteria-rendszer bizonyos elemei sértik az uniós jogot, mert az Erzsébet-utalvány és a Szép-kártya bevezetésével monopolhelyzetet teremtett az állam a maga számára, a korábbi piaci szereplőkkel szemben.

A kötelezettségszegési eljárásban Magyarország pert vesztett, így - a kormány tudatosan félreértelmezett indíttatástól vezéreltetve - úgy döntött, hogy az adótörvénynek a béren kívüli juttatásokra vonatkozó paragrafusait újraírják, arra hivatkozva, hogy, így tudunk igazodni az uniós jogszabályokhoz. Ezzel szemben Brüsszel nem a magyar cafeteria-rendszer egésze ellen emelt kifogást, hanem az üdülési kártya és az étkezési utalvány forgalmazás monopolizálása ellen. Ennek a kívánalomnak a magyar kormány most úgy tett eleget, hogy alapítványokhoz delegálta a vitatott termékek forgalmazását, és ezzel párhuzamosan csökkentette a kedvező adózású termékeket.

A jelenleg a cafeteria-elemekre háromféle adózás vonatkozik: van, ami normál adózással (49,98 százalék), van, ami kedvezményes adózással (34,51 százalék) adható, és vannak adómentes juttatások is. Jövőre is megmarad ez a hármas felosztás, de az adóalap változása miatt a teher is változik. Az eddigi 1,19-es helyett 1,18-as szorzóval számolják a béren kívüli juttatások adóalapját 2017-ben. Ezért a kedvezményes adózású cafeteria-elemek után 34,51 helyett 34,22 százalékot kell adózni, 15 százalék személyi jövedelemadót (szja), és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho). A normál adózásúak mellett pedig 49,98 helyett 49,56 százalékot (15 százalék szja, és 27 százalék eho).

Jövőre csak a Szép-kártya és a 100 ezer forintos készpénz kifizetés marad kedvezményes adózású, ezeknek viszont együttes értéke nem haladhatja meg az évi 450 ezer forintot a versenyszférában, a közszférában pedig a 200 ezer forintot. Csak magasabb, 49,56 százalékos közteherrel lesznek adhatók az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak. Az tapasztalható, hogy a munkáltatók nem a cafeteria-rendszerük megszüntetésén gondolkodnak, hanem egy olyan rendszer összeállításán, amivel továbbra is támogatni tudják a munkavállalókat. Adómentes lesz a bölcsődei ellátást támogatás mellett, az óvodai szolgáltatás és ellátás térítésére is. Megnő a munkába járást is támogatása is, annak módjától függetlenül.

A munkáltatóknak újra kell gondolniuk azt, hogy a béren kívüli juttatásokból mit hagynak meg - mondta lapunknak Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára utalt arra, hogy a bérminimum kötelező, nagy mértékű emelése miatt a többi munkavállaló bérét is emelni kell. Ugyanakkor a bérterhek öt százalékponttal csökkennek. Ezért a munkaadók várhatóan inkább az összességében 10 százalékkal alacsonyabb költségű bérkifizetést választják majd a béren kívüli juttatás helyett. A munkavállaló is jobban jár, ha a nyugdíjalapot is képező bérhez jut, mint ha cafeteriához.

Feltehetően a kis- és közepes foglalkoztatók tömegesen így járnak majd el, a dolgozókban pedig tudatosíthatják: a magasabb adóterhű cafeteria választása elbocsátásokkal járhatna. A nagyobb cégeknél, ahol az érvényes kollektív szerződés előírja a béren kívüli juttatást, természetesen ennek szellemében kell eljárni - mondta Dávid Ferenc, aki hozzáfűzte: a kormány most újabb "szeget vert be" a cafeteria-rendszer koporsójába.

A munkavállalók véleményét tükrözi, hogy életpályamodell kidolgozását, valamint a cafeteriát érintő tervezett adórendszer-változás felülvizsgálatát sürgetik a kormánynál és minden parlamenti pártnál a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közlekedési tagozatának tagjai az ágazatban dolgozók helyzetének rendezése érdekében.

Fata László cafeteriaszakértő tapasztalatai szerint ugyanakkor a nyár óta a munka világa szereplőinek volt idejük a változásokra felkészülni, és ez a legtöbb helyen meg is történt. Ezért a cafeteria-rendszerek tudatos és nagy mértékű átalakítását lehet tapasztalni a cégeknél. Elmondta, hogy a SZÉP-kártya új feltételei a kisebb keresetűeket kevésbé érintik kedvezőtlenül, mert az üdülés járulékos költségeit amúgy sem tudták elviselni.