Orbán Viktor: óriási segítséget kaptam a brüsszeli csatához

Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, idővel elbuknak azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást. Ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő az Ab szerdai határozata által tovább erősítette a "nem mondhatja meg más" kezdetű mondókáját. Az energiaárakkal kapcsolatban ismét Brüsszelt bírálta, majd hősiesen - a 2018-as választásra kampányolva - kijelentette, hogy ő megvédi a rezsicsökkentést.

Ma nincs demokrácia

A kormányfő az interjút ismét a menekültek ellen buzdító kampánybeszédével kezdte. Szerinte csak idő kérdése, amíg helyreáll a demokrácia, mert ma Európában a demokrácia megbomlott, nincs demokratikus egyensúly, a nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni - mondta a miniszterelnök, aki szerint a demokrácia szabályai alapján ez a "különbség" el fog tűnni, "ez vastörvény, be fog következni". Akik az elején nem ebből a "demokratikus attitűdből" indultak ki, azok is rá fognak jönni, hogy vagy demokraták lesznek, vagy elbuknak - üzente, megjegyezve, hogy ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is. "Ki kell tartanunk, amíg végül mi leszünk többen", a bevándorlás ellenzői - mondta.

Megemelte a kalapját az Ab előtt

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett, az uniós kvótarendszerrel összefüggő határozatát Orbán Viktor úgy kommentálta: amikor meghallotta az Ab döntését, megemelte a kalapját a testület előtt, mert "óriási segítséget" kapott a brüsszeli csatához. "Most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is" - fogalmazott.

Az Ab világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény szövege alapján - alkotmánymódosítás nélkül is - joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett. "Nem mondhatja meg más rajtunk kívül, hogy ki éljen velünk együtt, csak a magyar Országgyűlés meg mi magunk. Ez jó hír mindenkinek, aki nem akarja, hogy "elfoglaljanak bennünket" - fordította le saját szájíze szerint a határozatot Orbán, holott ahogy lapunk is megírta, az Alkotmánybíróság mindössze azt mondta ki, hogy a testület tagjainak jogában áll az uniós döntések és a magyar jogszabályok összhangját vizsgálni.

Az Ab döntése a jogász szemével

Valki László nemzetközi jogász a Népszavának azt mondta: erős túlzás azt állítani, hogy az Ab megerősítette a Fidesz álláspontját, amely szerint az alkotmányos önazonosság alapján Magyarországra nézve nem kötelező minden uniós döntés. Mindössze annyit állapítottak meg, hogy ha a magyar kormány bizonytalan annak eldöntésében, hogy vajon az Európai Unió bármelyik Magyarországot érintő rendeletével túllépte-e a hatáskörét, akkor a kérdés eldöntésére kérheti a magyar Ab állásfoglalását. Az Ab véleményét aztán a magyar kormány arra használhatja, hogy ennek megfelelően válaszol uniós kérdésekre. Most annyi biztos, hogy ha a luxemburgi bíróság elutasítja a magyar álláspontot, akkor – ahogyan ezt már Orbán Viktor kormányfő is többször elismerte – kötelesek leszünk befogadni a menekülteket, ha mégsem tesszük, az EU Bizottsága fordulhat az uniós bírósághoz, megtámadva a magyar döntést. Az Ab döntéséről bővebben ide kattintva tájékozódhat!

Góliátként azonosította Brüsszelt

A december közepén esedékes európai uniós csúcstalálkozón a bevándorlás ügyében várható fejleményekről azt mondta: a mérkőzés egyelőre döntetlenre áll. Az erőviszonyokat Dávid és Góliát példájával jellemezte, azzal a megjegyzéssel, hogy a visegrádi négyek jelentik Dávidot. "Az EU döntéshozatali rendszere azonban olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, így tehát még Dávidnak is van lehetősége" - fogalmazott. Kérdezték őt Törökországról is, amelynek szerinte "jó esélyei" vannak arra, hogy megőrizze a stabilitását. Ez a magyarok érdeke szempontjából a legfontosabb, mert ha Törökországban "zűrzavar" van, akkor azt Európa súlyosan meg fogja szenvedni - hangsúlyozta.

Újabb kampánybeszéd: megvédi a rezsicsökkentést

Miután Orbán Viktor a napokban bejelentett tízezer forintos karácsonyi Erzsébet-utalvánnyal és a nyugdíjemeléssel próbálta manipulálni a legjelentősebb magyar szavazóréteget, a nyugdíjasok számára a másik kardinális kérdésről, a rezsicsökkentésről - amivel sikerült megnyernie a 2014-es választást is -, azt mondta, hogy ő megvédi azt Brüsszeltől. A kormány nem engedi, hogy kivezessék a hatósági energiaárakat - jelentette ki, ugyanis szerinte a hatósági árszabályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené. Az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem "mindenfajta háttéralkuk" miatt inkább az emelkedésükhöz. A kormány megvédi a rezsicsökkentést, és bár nehéz küzdelem lesz, de "van esélyünk a sikerre" - fogalmazott a 2018-as választásra kampányoló kormányfő.

Az dolgozik, aki akar

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma már 5 százalék alatti a munkanélküliség, vagyis aki akar, az dolgozhat. A helyzet azonban még nem ideális - jelezte -, mert vannak regionális különbségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, "de azt azért mondhatjuk, hogy valamilyen munkához, legrosszabb esetben közmunkához, mindenki hozzájuthat". Most az a cél - folytatta -, hogy Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni, a kormány döntéseinek logikája pedig az, hogy mindenki kap adócsökkentést, ha cserébe bért emel.

"Győztes ország" vagyunk, bezzeg a németek...

"Nem arról van szó, hogy megérkeztünk, hanem arról, hogy úton vagyunk, és az irány, amely szerint haladunk, sikerrel kecsegtet" - jelentette ki a kormányfő a gazdasági helyzetünkről, hangsúlyozva: "a győztes országok közé tartozunk", amiben régóta nem volt részünk. A kormány sorra nyerte meg azokat a csatákat, amelyeknek gazdaságfilozófiai dimenziói is voltak, "fekete bárányból Magyarország lassan, de biztosan egy sikertörténetté vált", amit "fanyalogva" ugyan, de lassan az ellenfelek is elismernek - mondta, megjegyezve, hogy az ellenzék ugyanakkor "egyetlen ügyben sem" támogatta a kabinetet.

Arra a felvetésre, hogy a németek 2018-ig saját gazdaságuk lassulásával számolnak, Orbán Viktor úgy reagált: a világ nem csak Németországból áll, vannak más sarkai is. Erre példaként említette a keleti és a déli nyitás politikáját. Ha lassul a világgazdaság növekedése, akkor elvárható, hogy a kormány, a gazdasági kamara és a szakszervezetek találjanak olyan irányvonalat, amely a gazdaság növekedését ilyen külgazdasági feltételek mellett is megvédi, fenntartja - mondta, kijelentve: "nem tesszük le a fegyvert, igenis nagyobb növekedést akarunk".