A magyarok fele ellenzi a melegházasságot

A magyar lakosság harmada támogatja, míg több mint fele ellenzi az azonos nemű párok házasságkötését a Budapest Pride és az Integrity Lab kutatása szerint. Az eredmények ugyanakkor cáfolják a sokakban élő konzervatív képet a házasságról: a válaszadók túlnyomó többsége nem talál kivetnivalót abban, hogy egy pár házasság nélkül éljen együtt.

A magyar társadalom többsége, mintegy 60 százaléka szerint a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak, ennek ellenére csak 36 százalékuk támogatja az azonos nemű párok házasságkötését - derült ki a Budapest Pride és az Integrity Lab legújabb, országos reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok több mint fele (56 százalék) pedig kifejezetten ellenzi a melegházasságot. Ugyanakkor az örökbefogadáshoz való jog támogatása számottevően magasabb, mint korábban: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki az azonos nemű párokat ebből a lehetőségből.

A kutatás szerint a nők és a diplomások jóval támogatóbbak: a nők mintegy negyven százaléka támogatja az egyenlő házasságot, szemben a férfiak egyharmados arányával. Mellettük a felsőfokú végzettségűek között átlag feletti a támogatók aránya: a diplomások 43 százaléka helyeselné, ha az azonos nemű párok is házasodhatnának. A válaszokból kiderült, hogy a vallásosság polarizáló hatású: a magukat egyházian vallásosnak tartók utasítják el a legmagasabb arányban az azonos nemű párok házasságának lehetőségét, háromnegyedük nem adná meg ezt a jogot. Ezzel szemben a határozottan nem vallásosok körében kimagasló, 47 százalékos a támogatottság - ebben a körben összeér a támogatók és ellenzők aránya.

A válaszadók között egyértelműen érezhető volt a jobb-bal törésvonal, vagyis a különbség a jobb és baloldali-liberális pártok szimpatizánsai között: előbbiek elutasítóbbak, míg utóbbiak támogatóbbak az azonos nemű párok házassága kapcsán. Az ellenzők a Fidesz-szavazók között vannak a legnagyobb arányban (71 százalék). Az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok, valamint az LMP és a DK szavazóinak abszolút többsége helyeselné az egyenlő házasságot. Az MSZP szavazói a leginkább megosztottak, bár körükben is az országos átlagot meghaladó a támogatók aránya.

Érdekes, hogy az eredmények alapvetően cáfolják a házasság kiemelt fontosságát egy kapcsolatban: a magyarok 80 százaléka szerint rendben való együtt élni házasság nélkül, és kétharmaduk a házasságon kívüli gyermekvállalást is elfogadhatónak tartja. A megkérdezettek 60 százaléka elutasítja azt - az ellenzők körében gyakran felmerülő érvet - is, hogy az azonos nemű párok házassága veszélyeztetné a magyar családokat és gyermekeket. Ugyanakkor a válaszadók döntően nem politikai mozgalomnak látják az egyenlő házasságért való kiállást: mindössze 13 százalék vélte úgy, hogy politikai állásfoglalás lenne a motivációjuk. Ezzel szemben a magyarok kétharmada válaszolt úgy, hogy az azonos nemű párok azért szeretnének megházasodni, hogy szeretetüket és elköteleződésüket kifejezzék.

A megkérdezettek mintegy 26 százaléka válaszolta, hogy van leszbikus, meleg vagy biszexuális ember az ismeretségi körében. Ők a teljes társadalomhoz képest jelentősen, 10 százalékponttal nagyobb arányban, 46 százalékban támogatják az azonos nemű párok házasságát. Ez hazánkban is igazolja azt az összefüggést, hogy aki személyesen ismer LMBTQ embereket, az támogatóbb lesz akár a házasság, akár más jogegyenlőségi, jogkiterjesztési kérdésekben. A válaszadók abszolút többsége szerint a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket ma rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés - minden második ember értett ezzel egyet. Ugyanakkor bár a társadalom hatoda szerint rendszeres az LMB emberek hátrányos megkülönböztetése, mégsem támogatják az azonos nemű párok jogegyenlőségét.

Szabadon házasodni egész Európában

Az azonos nemű párok házasodásának kérdését 2015 tavaszán Eurobarometer kutatás is vizsgálta. Az EU-s fókuszú kutatás nemcsak a felmérésben részt vevők saját országára, hanem általában Európára kérdezett rá (Az azonos nemű emberek házasságkötését engedélyezni kellene egész Európában). Akkor a magyar megkérdezettek 39 százaléka felelt igennel (a kutatásban szereplő 28 ország közül a 18. helyre kerültünk), ez nagyságrendileg megegyezik a most mért 36 százalékkal. Ezzel a 39 százalékos eredménnyel a régió több országát is megelőzzük (Szlovákia például 24, Románia 21 százalékon áll), de a nagyobb ugrás csak utánunk jön: Magyarországot követően csak olyan országok vannak, ahol az engedélyezés a többségi álláspont. A legtámogatóbb ország Hollandia (91 százalék), Svédország (90 százalék) és Dánia (87 százalék). Az EU-átlag 61 százalék.