bérek;szakszervezetek;közszféra;bértorlódás;
2017-01-18 06:22:00
Nagyjából egyetlen dologban értenek egyet a kormányzat, a munkavállalók és munkaadók képviselői: vége az olcsó munkaerő csáberejének Magyarországon is. Ma már sikerült a visegrádi 4-ek között is a bérlista legaljára leküzdenie magát hazánknak. Az átlagbérekben a lemaradás eléri a 30 százalékot. Néhány éve még Szlovákiából jártak át tömegével dolgozni például az esztergomi Suzuki gyárba, hamarosan azonban hazánkból indulhat roham a nyitrai Jaguár-összeszerelőbe, ahol 1225 eurótól (árfolyamtól függően 370-380 ezer forinttól) indulnak a fizetések.
A kormány éveken át az alacsony magyar bérekkel csalogatta a befektetőket, akiknél viszont a több tucat szempont között csupán egy volt a bér, de talán fontosabb az adott ország adórendszere és kiszámítható gazdaságpolitikája.
A szakemberek és az ellenzék hiába követelte a versenyképesebb béreket, a kormánynak majd' 7 év kellett a felismeréshez, hogy nem halogathatja tovább az irányváltást. Ennek eredménye lett a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos, drasztikus emelése. Igaz, most sem vették figyelembe a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét, ajánlásait, így az égető és elengedhetetlen kötelező béremelés hatása is felemásra sikeredett. Talán csak a hivatalos propaganda elégedett maradéktalanul a kialakult helyzettel.
Kötelező elbocsátás
A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is, a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását - mondta Dömötör Csaba, a propaganda minisztérium parlamenti államtitkára keddi tájékoztatóján. Ez utóbbi megállapítással egyetértett Antalffy Gábor is, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) elnöke. Igaz, árnyaltabb képet rajzolt az államtitkárnál.
Az általunk képviselt 50-60 ezer kis és közepes vállalkozás (kkv) számára nem a bértorlódás a fő gond, hanem a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kigazdálkodása - nyilatkozta a KISOSZ elnök a Népszavának. A béremelés költségeit elsősorban a forgalom növekedéséből kellene kitermelni, ám a fogyasztás mindössze 3-4 százalékkal bővül az előrejelzések szerint. Márpedig ebben a szegmensben az alkalmazottak zöme garantált bérminimumot kapott eddig is, mivel a boltokban, illetve a vendéglőkben is főleg szakképesítést igénylő munkakörök vannak.
Van olyan családi vállalkozás - és persze ez csak egy kiragadott példa -, ahol a tulajdonos házaspárra is vonatkozik a garantált bérminimum 25 százalékos emelése. Eddig négy alkalmazottal vitték a boltot, A kötelező béremelés után azt latolgatják, melyik munkatársuktól váljanak meg, hogy kitermelhessék a saját és a három megmaradó alkalmazott bérét.
A béremelés és a bérmegállapodás jó dolog, de gazdasági háttér is szükséges lett volna hozzá - vélte Antalffy Gábor. A feldolgozó iparban, a járműgyártásban, a bedolgozóknál előteremthető a fedezet, ráadásul a multiknak jelentős segítség a társasági adó 10 százalékos csökkentése. A hazai kkv-k esetében viszont ez az adócsökkentés mindössze 1 százalékos teherkönnyítést jelent. A szociális hozzájárulás 5 százalékos visszavágása pedig nincs arányban a 25 százalékos béremelés jelentette bérköltség növekedéssel. A bérmegállapodás peremfeltételeit nem dolgozták ki kellő körültekintéssel. Ahol a bérköltség legalább 50 százaléka a minimálbérből, illetve a garantált bérminimumból áll össze, differenciáltan kellett volna a járulékot csökkenteni, azaz ezeknél a kkv-knál a szociális hozzájárulást nagyobb mértékben kellett volna mérsékelni - vélte Antalffy Gábor.
A szakemberhiány miatt, mintha a kormány sem bánná különösebben, ha a kkv-knál csökken a létszám a kényszerű elbocsátások miatt, mert azok pótolhatják a nagyobb vállalatoknál hiányzó szakembereket. A munkavállalók ma már kiszolgáltatottabbak mint korábban, mert a Brexit miatt nagyobb a bizonytalanság a szociális ellátás, a nyugdíj ügyében, nem indulnak olyan könnyen külföldre az emberek. Ráadásul feszültséget kelthet a munkavállaló és a munkáltató között, ha nem sikerül a bérigényt kielégíteni, vagy ha elküld valakit.
Gondban a közszféra
A Szakszervezeti Együttműködési Fórum (DZEF) ma ül tárgyaló asztalhoz a kormány képviselőivel az Országos Közszolgálati Tanácsban, hogy egyeztessenek a kialakult helyzetről. A kormány által küldött meghívóban azonban az szerepel, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum fedezetéről kívánnak beszélni. Ez a kormány dolga, adja meg a szükséges fedezetet a kötelező emeléshez - hangsúlyozta a Népszavának Földiák András, a SZEF elnöke.
Minimálbért, illetve garantált bérminimumot összesen 230 ezren kapnak a közszférában. A közszférában, közszolgáltatásban, a kormányzati állításokkal szemben nem 1 millióan, hanem csak 700 ezren dolgoznak. A bértorlódás mintegy 470 ezer embert érint. Egyelőre semmiféle hivatalos ígéretet nem kaptak az érdekvédelmi szervezetek a lehetséges további béremelésekről. A szociális ágazatban pótlékokkal helyettesítették a béremeléseket, ám a pótlékok adhatók és bármikor elvehetők. Az állami vállalatoknál, ha van rá fedezet, a bértábla felett is fizethetnének a cégek, de erre csak nagyon kevés esetben van lehetőségük - fűzte hozzá Földiák.
A jelenlegi bértábla alapján egy 30 év alatti, felső fokú végzettséggel rendelkező közszolga a garantált bérminimum emelése miatt, ugyan annyit kap, mint egy 8 osztályt végzett és valamilyen tanfolyamot elvégzett kollégája. A bértorlódás ilyen abszurd helyzeteket idézett elő - említette Földiák András. A bértábla alapján egyébként ennél alacsonyabb fizetés járna neki, de a törvény előírja a végzettsége miatt a garantált bérminimumot.
A bértábla megváltoztatásához törvénymódosításra lenne szükség. Jelenleg a közszféra átlagbérei 30-40 ezer forinttal maradnak el a versenyszféra szintjétől.
Kezdődik az elvándorlás
A kötelező béremelések okozta bértorlódás feloldásáért a szakszervezetek is igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányra és a munkáltatókra, változó sikerrel. Több ágazatban is sikerült két számjegyű béremelést elérni. Elsősorban természetesen azokban az iparágakban, ahol nagyon égető a szakemberhiány. Ilyen egyebek mellett a kereskedelem és a telekommunikáció. A béremelési hajlandóság persze függ az adott cég piaci helyzetétől és hatékonyságától. Így azonos ágazatokban is eltérő mértékű béremelésekről sikerült megállapodni - mondta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ha viszont ezt az ütemet nem képes tartani a közszolgáltató szektor, akkor nagyon hamar ellátási gondok jelentkezhetnek - tette hozzá az érdekvédelmi szervezet vezetője. Erre lehet számítani egyebek mellett a közlekedésben. Az eddigi 0-5 százalékos béremelést, ha nem követi érdemi intézkedés, az emberek a lábukkal fognak szavazni. Ezeknek a dolgozóknak a pótlása sem időben, sem költségben nem egyszerű feladat. Az első fecskék pedig már kirepültek és akár eredeti szakmájuktól is megválnak a magasabb fizetésért. Tudni olyan Volán buszvezetőről, aki a magasabb fizetésért inkább elment egy preparáló céghez targonca vezetőnek. Az a fontos, hogy a családjának mennyit tud hazavinni és hogy azt nem a szakmájában keresi meg, az ma már másodlagos - jegyezte meg Kordás László. Ezért is várják a szakszervezetek, hogy a kormány végre jelentse be, milyen bérfejlesztésre nyújt fedezett az állami vállalatoknak. Erre nincs sok ideje a kormányzatnak, mert februárban utalják a januári béreket és ha nem rendezik időben a béreket, akkor jelentős elvándorlásra lehet számítani nem csak Volántól, de az amúgy is munkaerőhiánnyal küszködő MÁV-tól, a BKV-tól.
A jó hír az, hogy fideszes és szocialista irányítású települések vezetőivel is sikerült megállapodni. Kaposvárott a hulladékgazdálkodás területén két számjegyű béremelésről sikerült megállapodni és a városi tömegközlekedési dolgozók is reménykedhetnek. Szegeden is biztatóan haladnak a tárgyalások - fűzte hozzá Kordás László. A MASZSZ elnöke azonban arra is figyelmeztetett, hogy a közszolgáltató cégeknél egyre nagyobb a feszültség a munkavállalók körében. Ez a helyzet akár sztrájkokhoz is elvezethet. "Már emelgeti a gőz a fedőt, előbb-utóbb ledobhatja" - jegyezte meg Kordás.
A kormány január 20-ig ígérte a béremelések mértékének bejelentését. A MASZSZ az állami és a vresenyszféra területén tevékenykedő szakszervezetek számára 15 százalékos béremelési ajánlatot javasolt. Ezt a mértéket több éven át szeretné megtartani az érdekvédő szervezetek szövetsége.