Retkes Attila írása a Népszavának;

opera;koncertek;Renée Fleming;Erkel Színház;Papp László Budapest Sportaréna;José Carreras;

2017-01-20 06:45:00

Operasztárok hétvégéje

Igazán szép hétvégéjük lesz a hazai operabarátoknak. José Carreras, a hetvenéves, legendás katalán tenor – világkörüli búcsúturnéja keretében – ma este lép színpadra a Papp László Budapest Sportarénában. Szombaton pedig napjaink egyik meghatározó dívája, Renée Fleming ad ária- és dalestet az Erkel Színházban. Összegyűjtöttünk velük kapcsolatosan néhány érdekességet, illetve azokat a válaszokat, amelyeket – e-mailben és egy sajtóbeszélgetés keretében – adtak a Népszava kérdéseire.

José Carreras A Life in Music (Egy élet a zenében) című világkörüli búcsúturnéjának budapesti állomásán közreműködik Jelena Stikhina orosz szoprán, valamint a Budafoki Dohnányi Zenekar, David Giménez vezényletével. Carreras a turnéra igencsak könnyed repertoárt választott: az operairodalom slágerszámai mellett operett, musical, katalán népdal és amerikai örökzöldek is szerepelnek repertoárján. 

Azt mondja, ma már megengedheti magának, hogy ne legyen sznob, hanem azt énekelje, ami igazán kedves a szívének. Verdi és Puccini nagyáriái mellett pedig szerinte jól megférnek Leonard Bernstein és Frank Sinatra dallamai. A katalán folklór kihagyhatatlan számára, mert büszkén vállalja, hogy nacionalista. Kolléganőjével, barátjával és példaképével, Montserrat Caballéval együtt régóta küzd azért, hogy Katalónia elszakadjon Spanyolországtól. „Ami tegnap még utópia volt, holnapra megvalósulhat: független állam lehetünk” – vallja a a szenvedélyes Barca-drukker hírében álló operaénekes.

Carreras egész pályafutását meghatározta három évtizeddel ezelőtt diagnosztizált súlyos betegsége (leukémia), amelyből hittel, akaraterővel és nagy-nagy szerencsével épült fel. Isteni ajándéknak tartja, hogy a kezelések következtében nem veszítette el a hangját – igaz, bizonyos szerepeket soha többé nem tudott elénekelni, s pályáján az operaelőadások helyett azóta a koncertek, dalestek kerültek előtérbe. A minden idők legsikeresebb klasszikus zenei projektjének tartott Három tenor (Carreras, Domingo, Pavarotti) is az ő ötlete volt. Látszólag rivalizáltak a színpadon, de valójában azért dolgoztak, hogy olyan közönségréteget is meg tudjanak szólítani, amelyet egyébként teljesen hidegen hagyna az operajátszás. Ez sikerült is: az 1990-es olaszországi focivébé nyitóünnepségén adott koncertjüket kétmilliárd ember látta, s közös lemezeikből csaknem százmillió példány fogyott, ami a legnagyobb popsztárok eladási adataival vetekszik.

Carrerasnak van azért komolyabb arca is: a katalán függetlenség mellett azt is régóta szorgalmazza, hogy vizsgálják ki a Franco-diktatúra rémtetteit, és büntessék meg a ma is élő felelősöket. Éppen ezért vállalt főszerepet a közelmúltban egy kortárs osztrák zeneszerző, Christian Kolonovits A vizsgálóbíró (El Juez) című darabjában, amely a Franco-korszak hétköznapjait, a rendszer ellenségének tekintett szülők gyermekeinek elrablását állítja fókuszba. A leukémiával kapcsolatos kutatások támogatására pedig már két évtizede létrehozta alapítványát – a színpadtól való visszavonulása után minden energiáját erre szeretné fordítani.

A Carrerasnál tizenkét évvel fiatalabb (58 éves) amerikai lírai szopránt, Renée Fleminget még egyáltalán nem foglalkoztatja a visszavonulás – számos terve van, noha pályája delelőjén már kétségkívül túljutott. Három évtizedes karrierje során rendkívül széles, több mint ötven főszerepet magában foglaló repertoárt épített fel. Igazi all round énekes: a bécsi klasszikus és romantikus operaprodukciók mellett barokk szerepekben, illetve 20. századi és kortárs zenedrámákban is bizonyította felkészültségét.

„Udvariasság nélkül mondhatom, hogy Eötvös Péter napjaink egyik legnagyszerűbb operaszerzője, magyar kolléganőim közül pedig Rost Andreát becsülöm a legtöbbre, de folyamatosan figyelem, kutatom a fiatal tehetségeket is” – mondja. 2011-es operaházi koncertje után most az Erkel Színházba tér vissza, ahol egy igazán intim kamarazenei műfajban, zongorakíséretes ária- és dalesten bizonyíthatja, hogy mit sem veszített hangjának vivőerejéből, muzikalitásából és művészi érzékenységéből. Kamarapartnere ezúttal is Hartmut Höll német zongoraművész lesz, aki több mint tizenöt éve világszerte kíséri Fleming dalestjeit.

A koncerten nem lesznek könnyed bravúrdarabok: Brahms, Massenet, Fauré, Saint-Saëns, Delibes, Verdi, Cilea és Leoncavallo dalai, áriái igen megterhelő feladatot rónak az énekesnőre. „Nem akarok kompromisszumot kötni: ha ezekkel nem tudnék megbirkózni, akkor inkább visszavonulnék” – mondja Fleming. Erről azonban nincs szó, sőt Richard Strauss-főszerepekben még ma is meghódítja a világ nagy operaszínpadait.

Az 1990-es évek eleje óta a New York-i Metropolitan Opera meghatározó művészének számító Renée Fleming rendkívül tudatosan építette fel karrierjét. Erzsébet királynő és Károly herceg meghívására visszatérő vendég a Buckingham Palotában, fellépett a Super Bowl döntőjében és Barack Obama elnöki beiktatásán (Trumpról nem volt hajlandó nyilatkozni), sőt Vaclav Havel néhai cseh elnök invitálására Prágába is elment, hogy fellépjen a bársonyos forradalom 20. évfordulóján tartott ünnepségeken. Nevét viseli Daniel Boulud sztárséf egyik desszertje (La Diva Renée), egy virágfajta (Renée Fleming Iris) és egy parfümmárka (La Voce by Renée Fleming). Fellépőruháit Gianfranco Ferré, John Galliano és Karl Lagerfeld tervezi – ezért olykor divatbemutatókon is találkozhatnak vele a felső tízezer tagjai.

Aki mindezek alapján azt gondolja, hogy Fleming sznob, utálatos és megközelíthetetlen operadíva, az téved – budapesti sajtóbeszélgetése kifejezetten kedélyes légkörben zajlott. Egy amerikai dalszínház (a chicagói Lyric Opera) és egy koncertközpont (a washington Kennedy Center) művészeti tanácsadójaként tudatosan törekszik arra, hogy formálja a fiatal generáció ízlését. Nem veti meg a könnyűzenét, de nem a szirupos operettek vonzzák, hanem olyan karakteres előadók, mint Björk, Peter Gabriel, Leonard Cohen vagy a Jefferson Airplane. Hosszabb ideje foglalkozik zeneterápiával is: különösen a muzsikának a kisgyerekek fejlődésére gyakorolt hatása, illetve az Alzheimer-kórosok életminőségének javításában játszott szerepe érdekli.