Trump újabb frontokat nyit

Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal menesztette az ügyvezető igazságügyi minisztert, Sally Yates ugyanis megkérdőjelezte a hét muszlim-többségű ország polgárainak beutazását tiltó elnöki rendelet törvényességét. A rendeletet közleményben bírálta Barack Obama volt elnök. Tiltakoztak a külügyminisztérium diplomatái is. A milliárdos tegnap közzétette, kit jelöl a legfelsőbb bíróságba.

Szembeszállt Donald Trumppal az ügyvezető igazságügyi miniszter. Sally Yates arra utasította az igazságügyi tárca ügyvédeit, hogy ne védelmezzék az új amerikai elnök által kiadott, hét muszlim többségű ország polgárainak beutazását korlátozó rendeletét. A jogásznőt az elnök azonnal hatállyal felmentette, s egy virginiai ügyészt állított a helyébe. Jeff Sessions alabamai republikánus szenátor, Trump miniszterjelöltje kinevezését még nem hagyta jóvá a szenátus.

A demokraták ünnepelték az 57 éves Yatest, akinek volt mersze, hogy kimondja, Trump elnöki rendeletének jogi, alkotmányos megalapozottsága megkérdőjelezhető. „Én vagyok a felelős azért, hogy a minisztérium bíróságokon képviselt álláspontja összhangban legyen intézményünk magasztos kötelezettségével, az igazságosság állandó keresésével és az igazság melletti kiállással” – írta a többi között az ügyvezető miniszter.

A sors fintora, hogy 2015-ben, egy szenátusi meghallgatáson épp Jeff Sessions szenátor faggatta az igazságügyi tárca helyettes vezetőjét, hogy kellőképpen független-e, ha szükséges, hajlandó-e szembeszállni akár az elnökkel is. „Ha az igazságügyi miniszter vagy a helyettese úgy látja, hogy az elnök törvénytelen intézkedést akar elfogadtatni, készek nemet mondani?” – tette fel a kérdést Sally Yatesnek.

A Fehér Ház a jogásznő fellépését árulásnak minősítette, s rövid úton menesztette a még Barack Obama által kinevezett miniszterhelyettest. Dana Boente virginiai ügyész hétfőn este letette a hivatali esküt, s rögtön kinyilvánította, tiszteletben tartja az elnöki rendeletet, s visszavonja Yates ellenkező értelmű utasítását. Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere Twitteren a jogásznő fényképe mellé azt írta, a szakmai tudás, az ítélőképesség, és a bátorság megtestesítője. A New York Times beszámolója szerint az igazságügyi tárcát múlt pénteken sokként érte az elnöki rendelet, s három nap szakmai vitái után hozták meg a döntést. Noha a rendelkezés formailag törvényes, szándékát illetően vallási diszkriminációt tartalmaz, erre jutottak a tárca illetékesei.

Magyar tanácsadó Trump mellett

Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő tegnap Twitter-oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy helyettes tanácsadó lesz az új amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsában.

Gorka Sebestény az Antall-kormány idejében a védelmi minisztériumban dolgozott, s 2006-ig Orbán Viktornak is adott tanácsokat. A későbbiekben Új Demokratikus Koalíció néven pártot próbált alapítani.

Tanított Rómában a NATO egyetemén, dolgozott az amerikai Rand Corporation szakértőjeként, legutóbb pedig a Breitbart szélsőjobboldali portálnál. Eddigi főnöke, Steve Bannon is tagja lett Trump nemzetbiztonsági tanácsának.

Nő a tiltakozás a washingtoni külügyminisztériumban is, több mint kétszáz diplomata írta alá azt a feljegyzést, amelyben élesen bírálták Trump beutazási tilalmát. „Amerika jobb ennél!” – írták egyebek mellett, hangsúlyozva, hogy az új elnök előkészítés nélkül meghozott döntése nem erősítette, hanem gyengítette az Egyesült Államok biztonságát. „A tilalom 200 millió ember utazását akadályozza, abban a reményben, hogy kiszűr néhányat, akik vissza akarnak élni az amerikai vízummal” – hangsúlyozta a feljegyzés.

Sean Spicer, Trump szóvivője közölte: ha nem tetszik az elnök politikája, mondjanak le. Ha a diplomaták tényleg távoznának, ugyancsak nehéz helyzetbe hoznák az új külügyminisztert, Rex Tillersont, akinek kinevezéséről az igazságügyi tárcavezetőhöz hasonlóan kedden (lapzártánk után) szavazott a washingtoni szenátus.

A Fehér Ház menesztette a bevándorlási és vámhivatal (ICE) ügyvezetőjét, Daniel Ragsdale-t is, az ő távozásának okát nem indokolták. A helyére állított Thomas Homan eddig az illegális bevándorlók elleni fellépést irányította a hivatalnál.

Barack Obama volt elnök közleményben bírálta a bevándorlók befogadásáról, az utazások felfüggesztéséről hozott, vallási diszkriminációt alkalmazó döntést. Az amerikai elnökök hagyományosan nem kritizálják utódukat, Obama azonban már korábban jelezte, ha szükségét érzi, felemeli a hangját a visszásságok ellen. Obama üdvözölte, hogy az emberek Amerika-szerte aktívan véleményt nyilvánítanak.

Új jelölt a legfelsőbb bíróság élére

Donald Trump tegnap jelentette be döntését arról, kit jelöl a legfelsőbb bíróság megüresedett posztjára, a tavaly február 13-án elhunyt konzervatív főbíró, Antonin Scalia helyére. Trump két nappal előrehozta a bejelentést, alighanem azért, hogy az utazási tilalom miatti botrányról próbálja elterelni a figyelmet. A legfelsőbb bírósági jelölés azonban további viharokat kavarhat.

Az amerikai elnökválasztás egyik legnagyobb tétje az volt, hogyan alakul a legfelsőbb bíróság összetétele. A kilenc tagú taláros testületnek ugyanis döntő szava van számos - az amerikai társadalmat megosztó - kérdésben, így abban, legális maradhat-e a terhességmegszakítás, újra betiltják-e a meleg párok egybekelését, szigorítják-e a fegyvervásárlás, fegyverhasználat jogát.

Barack Obama megpróbálta betölteni Scalia helyét, a republikánus többségű szenátus azonban tavaly egész évben obstruálta, még csak napirendre sem volt hajlandó venni a középutasnak tartott Merrick Garland jelölését. Tegnap még csak találgatták, hogy a Trump által még a kampány idején kiadott listáról ki lesz a befutó, a három fő esélyesnek tartott jogász egyaránt fellebbviteli bíró, mindhármukat republikánus elnök, George W. Bush nevezte ki posztjára. A 49 éves Neil Gorsuch eddig Denverben dolgozott, Harvardon és Oxfordban végzett, Scalia legméltóbb utódjának tartják. Az 51 éves Thomas Hardiman a pittsburgh-i fellebbviteli bíróság bírája volt, a fegyvertartás eltökélt hívének számít, a halálbüntetés híve, abortusz-ügyekben nem ítélkezett. Az 54 éves William Prior lenne a legellentmondásosabb választás, a legkonzervatívabb a jelöltek közül. A CNN úgy értesült, Neil Gorsuch lesz a befutó.

A szenátusi demokraták már bejelentették, obstruálni fogják a döntést. „Ez egy elrabolt bírói poszt, első alkalommal fordult elő, hogy egy elnöktől megtagadták a jogot, hogy bírát nevezzen ki a legfelsőbb bíróságba" - nyilatkozta Jeff Merkley oregoni demokrata szenátor. Chuck Schumer, a szenátus demokrata kisebbségi vezetője szerint „foggal-körömmel" harcolnak majd Trump jelöltje ellen. A republikánusoknak 52 voksuk van a 100 tagú szenátusban, a legfelsőbb bírósági jelöléshez 60 szavazat kell, azaz, demokrata voksokra is szükség lesz. De egy demokraták által elfogadtatott szabály révén ez a követelmény megkerülhető.