Orbán Viktor;Putyin;csúcstalálkozó;

2017-02-02 21:00:00

Rutinná fakult csúcstalálkozó

Orbán ismét segítséget kínált Oroszország nemzetközi elfogadtatásához, Putyin ezt kevéssé lelkesen ugyan, de megköszönte a csütörtöki rövid munkalátogatás után. A két vezető sajtótájékoztatóján kiderült, hogy az oroszok a mostani 80 százaléknyi hitel helyett készek lennének teljes egészében finanszírozni a 2018-ban kezdődő paksi fejlesztést, de ennek feltételeit még nem merték szóba hozni.

Munkalátogatásnak nevezett rutinviziten volt csütörtökön Budapesten az orosz elnök, mosolytalan kézrázogatásokkal kísért egyeztetésen, ahol alig került szóba valami, amit ne lehetett volna miniszteri szinten elrendezni. Elemzők nem véletlenül fintorogtak napok óta azon, hogy a látogatás a kontinens és a világ nyugati felének szóló üzenet díszlete, az előadáshoz pedig a magyar fél csak asszisztál. Ehhez képest a fél főváros megbénult hosszabb-rövidebb ideig, az emberek a latyakban gyalogolva szidták a politikusokat, akik miatt nem jártak BKV járatai, kerülgették a kordonokat és a delegáció lehetséges útvonalai mentén még a mellékutcák sarkára is kiállított rendőröket. A szerkesztőség szomszédságába például Komáromból hoztak egyenruhásokat hajnalban, szegények reggel 6-tól délig már csontig átázva remegtek, elvesztették elriasztó jellegüket.

A két évvel ezelőtti Putyin-Orbán találkozóhoz képest mégis rutinosabbnak látszott a budapesti szervezés – legalábbis magyar szemmel. A sajtó beléptetése például majdnem gördülékenyre sikerült, a tudósítóknak a parlamenti ereszekből csöpögő hatalmas vízcseppek alatti háromnegyed órás várakoztatása semmi nem volt a 2015-ös több órás fagyoskodáshoz képest. Csak a nemzetközi sajtó ne dohogott volna folyamatosan, hogy Bécsben ezt nem merik megtenni velük egy sajtótájékoztató előtt. A magyar újságírók megnyugtatták őket: ez itt Magyarország. Az akkori két és fél órás várakozáshoz képest most alig több mint félórát csúsztak a megbeszélések, ami persze azt is jelzi, hogy nem volt sok kérdőjeles téma, amiben döntésre kellett volna jutniuk a feleknek.

A 444.hu továbbra sem jut be
A parlament épületéből korábban kitiltott 444.hu internetes portál munkatársait erre az alkalomra sem engedte be Kövér László házelnök, holott nem az országgyűlés munkájáról kívántak tudósítani. A szerkesztőség tagjai a portálon tiltakoztak az eljárás ellen.

Orbán Viktor is a találkozó rutin jellegét emelte ki, amikor jelezte, hogy egy ideje évente találkoznak Putyinnal, hol a magyar, hol az orosz fővárosban, hogy áttekintsék az egyébként mindenben nyílt és „transzparens” kapcsolatokat. A tavaly és azelőtt kötött megállapodásokat mindkét fél teljesítette és rendben halad a hazánk gázellátását 2021-ig biztosító szerződés végrehajtása is. Így tegnap a két ország első embere már arra utasította a munkatársakat, hogy kezdjenek egyeztetést az azt követő periódus gázszállításairól.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalások középpontjában energetikai és egyéb gazdasági kérdések voltak. Megemlítette, hogy az eddigi élelmiszeripari beruházások után vízipari építkezések is elindulhatnak, szólt a magyarországi ortodox templomok felújításáról, egyéb kulturális együttműködésről, az új paksi blokkok építésének megkezdéséről 2018-ban, de a legfontosabb üzenete az volt, hogy az Európai Unió oroszellenes hozzáállása a felelős a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok drasztikus visszaesésért.

Orbán azt üzente a nyugati diplomáciának az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókkal kapcsolatban, hogy „gazdaságon kívüli konfliktusokat nem kellene átvinni a gazdaság területére”. Mielőtt azonban önteltséggel vádolta volna valaki, a miniszterelnök gyorsan hozzátette, tisztában van vele, hogy a két ország méretei és világpolitikai súlya „más dimenzióban” van, ezért csak annyit tett hozzá, reméli, hogy a világ hamarosan visszatér az együttműködéshez és ez javítja a magyarok pozícióit is.

Az orosz elnök válaszában köszönetet mondott, amiért Orbán Viktor szerepet vállalt Oroszország nemzetközi elfogadtatásában, hálaként azonban csak általánosságban utalt rá, hogy nem szabad hagyni a kétoldalú kereskedelem további visszaesését. Jött Paks, amely munkahelyeket teremt, jöttek az olajvezetékek és a Mol oroszországi olajkitermelése, amire továbbra is megkapták az elnöki áldást. Szenvtelen arccal folytatva a felsorolást, Putyin szóba hozta a nekik épített magyar buszokat, közös vasúti szerelvényeket, az orosz cégek budapesti metrófelújításait, a gyógyszeripari együttműködést és mintegy ráadásként az ukrán konfliktus kiéleződését.

Később kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy természetesen az ukránok provokálják az orosz erőket, mert pénzre van szükségük. A konfliktus élezésében azért érdekeltek, mert ki kell vívniuk a „szenvedő fél iránti együttérzést”, hogy elérjék Trump támogatását, hiszen az ukrán oligarchák nem őt támogatták a választási kampányban. Putyin hangsúlyozta, hogy az oroszok a minszki tűzszüneti egyezmény betartásában érdekeltek, és az ukrán elnök közelmúltban lezajlott magyarországi látogatására utalva ezzel Orbán Viktor is egyetértett, hozzátéve, hogy annak belső reformokhoz kell kapcsolódni, amelyek az ottani magyarok helyzetét javítanák.

Vissza-visszatérő kérdés volt a magyar és az orosz sajtó részéről is az energetikai fejlesztések lehetséges iránya. Az orosz elnök azt hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy az orosz nyersanyagok minden körülmények között eljussanak Magyarországra, míg a miniszterelnök azt részletezte, hogy az orosz fél az egyetlen megbízhat partner ezen a téren, hiszen hiába építettük ki a déli energetikai vezetékeket, a horvátok és románok nem tették ugyanezt, így hazánk egy „déli energetikai blokád” alá került.

Vissza-visszatértek a paksi orosz fejlesztésre is a két ország első számú vezetői, az egyetlen még hiányzó uniós engedély mellett a sajtótájékoztatón szóba került a hitelezés átalakításának lehetősége is. Hivatalosan ugyan nem tárgyaltak a kérdésről, de Putyin jelezte, hogy a megállapodásban 80 százalékos orosz hitel szerepel, amit Moszkva kész lenne 100 százalékra is felemelni egy új megállapodás keretében. A felvetés konkrét válasz nélkül maradt.

A kedvetlennek, kissé kényszeredettnek ható orosz elnök mellett Orbán Viktor sem látszott felhőtlennek a sajtó tájékoztatása közben. Náluk csak a magyar delegáció fásultsága (vagy fáradtsága) volt egyértelműbben érzékelhető, s a magyar sajtó sem mutatott olthatatlan információéhséget velük szemben. Amikor a kiemelt páros érkezése előtt a parlament Vadász termében megjelent a két tárgyalódelegáció, a több mint 30 fős orosz újságíró csapat méhrajként repült rá a moszkvai miniszterekre, hogy részleteket szerezzenek a tárgyalások menetéről. Ezzel szemben a magyar miniszterek szótlan csoportjára senki nem volt kíváncsi. Mindenki tudta, a szerepeket előre kiosztották: két kormánypárti kérdésre van idő, valódi érdeklődésnek nincs helye.

Előre megírt visszhangok
A magyar közélet szereplőit sem érte meglepetés a látogatáson felvetett egyetlen kérdéssel kapcsolatban sem, nem véletlen, hogy még véget sem ért a nemzetközi sajtótájékoztató, amikor a Fidesz máris sikeresnek értékelte a találkozót. Közleményük szerint Magyarország érdeke, hogy gazdaságilag elmélyítse az együttműködést Oroszországgal.
Az MSZP elnöke viszont arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a közvéleményt és a pártokat, pontosan mi hangzott el a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásán. Molnár Gyula szerint ugyanis rövid és "kevéssé informatív" sajtótájékoztatót tartottak, biztosan másról is kellett beszélniük.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke úgy reagált, Magyarországnak az "orosz politika által veszélyeztetett" Európa mellé kell állnia az éppen zajló nagy világpolitikai átalakulásban.
Az LMP szerint Orbán Viktor gázért, valamint vélt vagy valós gazdasági előnyökért elárulta a nemzetet a Vlagyimir Putyinnal folytatott csütörtöki budapesti találkozóján. A Párbeszéd úgy látja, Orbán Viktor miniszterelnök és pártja az orosz nemzeti érdekeket szolgálja ki Magyarország érdekei helyett.
A Jobbik volt az egyetlen ellenzéki erő, amelyik üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatását és azzal is egyetértett, hogy Magyarországnak közvetítő szerepet kellene betöltenie a Nyugat és Oroszország között.