Jeges ár fenyegeti a Tiszát

Évtizedek óta nem látott jeges áradás következhet be napokon belül a Tisza magyarországi szakaszán: a Felső-Tiszán már zajlik a jég, és amikor hazai területre ér, az adott sodrás és jégvastagság mellett a mederben maradva és a hullámtérbe kilépve is hatalmas károkat okozhat. A szakértők szerint ezen a ponton már minimális a lehetőség az emberi beavatkozásra.

Jeges árhullám vonul le a Tiszán és a mellékfolyóin. A ritkán előforduló ár kialakulását idén két meteorológiai tényező segítette: a tartós hideg miatt a Tiszán vastag hóréteg alakult ki, a vízgyűjtőn pedig a laza, még nem összetömörült hótakarót a hirtelen jött felmelegedéssel érkező eső elolvasztotta. Emiatt rendkívül agresszív jégzajlás alakult ki a felső szakaszon, amely lejjebb érve mindent elsodorhat, ami az útjába akad: a nagy táblás, olykor akár fél focipályányi darabokból álló, 30-40 centiméter vastag zajló jég az áradó víz nyomása alatt akár egy házat vagy egy hídlábat is könnyedén eltol. A hullámtérre kilépő jég talajgyaluként simítja el a terepet, ha pedig jégdugó alakul ki, a szilárd jeget megkerülő víz amúgy jól védett városokat is elérhet, ahogyan ez korábban például Szegeden is megtörtént.

A zajló jég már Magyarországon van: a felső szakaszon elindult érhullám tetőzése Záhonynál tart, Dombrádnál torlódik a jég, és Kisköre alatt is elkezdődött a jégzajlás. A lapunk által megkérdezett vízügyi szakemberek szerint A jeges ár veszélyeztetheti a Tisza-tavi csónakkikötőket, problémát okozhat a tiszalöki és a kiskörei duzzasztó működésében, valamint megrongálhatja a szolnoki vízkivételi művet is. Ezen kívül komoly pusztítást vihet végbe a hullámtér állat- és növényvilágában, ha kilép a mederből.

Megpróbáltuk megtudni, hogy a hazai illetékesek hogyan készülnek a jeges ár fogadására – a katasztrófavédelemtől a megkeresést az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (OVF) továbbították, onnan viszont egyelőre nem érkezett válasz a kérdéseinkre. Az OVF honlapjáról ugyanakkor a fentieken túl az is kiderül, hogy a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet nagyjából a kétszerese a sokéves átlagnak, vagyis egy gyors olvadás valóban rendkívüli árvízkockázatot jelent, akár a jégtől függetlenül is.

Azt, hogy az időjárási helyzet jégzajlást indíthat el, a szakemberek két-három napja tudják, ehhez képest a vízügy tegnap adta ki az első figyelmeztetéseket a jég és az uszadék okozta várható károkról. A jégzajlásba műszaki eszközökkel nehéz beavatkozni (a jégtörés ilyenkor keveset segít, legfeljebb a jégdugók fölrobbantása jöhet szóba), az időben elkezdett felkészüléssel azonban jelentősen mérsékelni lehet a jég kártételét.

Balaton: most ne csússzanak át, lesz még átcsúszás

Senki se csússzon át a Balaton jegén egyik partról a másikra – figyelmeztetett az egy héttel ezelőtti, minden várakozást felülmúló érdeklődéssel kísért, több ezer embert megmozgató Badacsony és Fonyód közötti átcsúszás főszervezője. Kardos Gábor, a Balatoni Kör szóvivője megállapodott a vízimentők szervezetének elnökével, Bagyó Sándorral, valamint a két érintett település polgármesterével: amint az időjárás és a jéghelyzet lehetővé teszi, megismétlik a rendezvényt.

Közösen hívják fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt napokban tavasziasra fordult időjárás miatt gyorsan olvadó jégre menni veszélyes és a hatályos jogszabályok értelmében tilos is. A 30 centiméternél is vastagabb jégpáncél teljes kiolvadása ugyanakkor a napokban nem valószínű, sőt, a prognózis alapján bízni lehet abban, hogy a most vizes-kásás jég visszafagy. Arra is figyelmeztetnek: a szilárd, kellően vastag jégen sem ajánlatos kellő biztosítás és felkészülés nélkül nekivágni a túrázásnak. Erre a legutóbbi Balaton-átcsúszáshoz hasonló rendezvény keretében, előre bejárt és felmért útvonalon, a regisztrált túrázók számának megfelelő biztosító személyzettel kívánnak lehetőséget biztosítani.