Sunyi pénzek vándorúton

Teljesen követhetetlen a magyar városok és falvak támogatási rendszere. Ez ellen a települési szövetségek is egyre gyakrabban emelik fel a hangjukat, de a kormányban káosz van, a szaktárcák nem tudták összeszedni, milyen jogcímen, mekkora összeghez jutnak hozzá az önkormányzatok.

A települések az utóbbi években kitanulták ugyan a Fidesz zavaros pénzelosztási rendszerét, de nagyon utálják a rendezetlen viszonyokat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) néhány hete közleményben fogalmazta meg, hogy nem ért egyet az év végén itt-ott megmaradt pénzek pályáztatás nélküli szétosztásával, mert az megkérdőjelezi a hivatalos évközi pályázatok létjogosultságát. A szervezet elnöke a kérdésen is csodálkozott, hogy vajon kaptak-e választ a felvetésre. Szinte soha nem reagál kéréseikre a kormány – ismerte el Schmidt Jenő, hozzátéve, hogy évek óta kiszámíthatatlanok az év végi települési támogatások, de tavaly a kormány minden korábbi határt túllépett, amikor ötször annyi pénzt osztott szét, mint amihez a tervezett költségvetési pályázatokon hozzájuthattak az önkormányzatok.

Belterületi utak felújítására például szerinte a 3200 magyar településből 2500 pályázott, de megyénként általában csak három igényt fogadtak be, azokat is csak nagyjából 15 millió forintos összegben, majd az év végi pénzesőben ennek sokszorosát kapták meg más települések. A kiválasztás logikájára a települési szövetségben sem kaptak magyarázatot, ahogy nem reagált a Belügyminisztérium (BM) a Népszava kérdésére sem, vajon a jövő évi költségvetés tervezésekor figyelembe veszik-e az önkormányzati kifogásokat és változtatnak-e a maradvány pénzek szétosztásának gyakorlatán. A pénzhez jutott települések felsorolását tartalmazó karácsony előtti kormányrendelet értelmében „pályázat és támogatási kérelem benyújtása nélkül, támogatási előlegként” osztják szét az egymilliótól 2 és fél milliárdig terjedő összegeket.

Schmidt Jenő úgy látja, a kormány és a Fidesz erős embereinek körzeteibe jutottak megint nagy pénzek, Pest megyébe pedig azért, mert sok vezető lakik az agglomerációban. Tab fideszes polgármestere szerint a bizonytalan pénzforrás abban az értelemben kedvező az önkormányzatoknak, hogy nem kell összehívniuk a képviselőtestületet, és nem kell előre beszerezniük az engedélyköteles terveket sem. Végiggondolt mutyizás ez.

Sződliget polgármestere sem érti, miért kap az év végén több helyről összelapátolt keretből nagy összeget az egyik település és miért nem a másik. Juhász Béla úgy tudja, az erősen kormánypártinak számító Vác is szeretett volna fejlesztési pénzeket kapni, mégsem került fel a listára, amit a járási székhely szomszédságában fekvő Duna parti kistelepülés ellenzéki vezetője azzal magyaráz, hogy a térség parlamenti képviselője, Harrach Péter sokat veszített lobbierejéből. Nem véletlen, hogy a napokban bejelentette, nem méreti meg magát egyéniben a következő választáson. Juhász azonban a pályázati rendszerről sincs jobb véleménnyel. Igazi „óriási disznóságnak” tartja, hogy a pályázatírók tanácsára manapság mindenki támogató levelet kénytelen beszerezni az országgyűlési képviselőjétől, mert az terjedt el, hogy e nélkül nem veszik komolyan a kérést. Nekem, mint ellenzéki polgármesternek nem írja alá Harrach ezt a levelet – indokolja, miért csak brüsszeli uniós pályázatokon indul Sződliget.

A kiegészítő támogatás címén osztott év végi pénzek egy részét év közben is el lehetne juttatni a településekre, hiszen a maradványban benne van az önkormányzatok működésének általános támogatására szánt keret egy része is. Korábban az ellenzék is hevesen tiltakozott viszont, hogy majdnem 6 milliárd forint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokból, 1,6 milliárd a gyermekétkeztetési feladatokra szánt összegből, 1,1 milliárd a szociális kiegészítő pótlék forrásaiból, 1,4 milliárd pedig a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak pénzéből származik. A több mint 50 milliárdos maradványból ezek helyett most 317 helyen építenek valamit: a budapesti Belváros vagy Győr útjainak és közterületeinek felújítását valósítják meg belőlük, felújítják a ceglédi, befejezik a csurgói sportcsarnokot, Döge turisztikai vonzerejét és a harkányi fürdőt fejlesztik, Hódmezővásárhely polgármesteri hivatalát, sportcentrumát, gimnáziumát, térfigyelő rendszerét és közlekedését újítják meg.

Az önkormányzatok felügyeletét ellátó BM és a humántárca tudott pontos listát küldeni az önkormányzatoknak szóló pályázati lehetőségekről. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelezte, olyan sok területen van ilyen lehetőség, hogy nem tudják vállalni az összesítés elkészítését. A Miniszterelnökség később ígért választ, míg a fejlesztési tárca nem is reagált kérdéseinkre. A költségvetés szövege kiszámíthatóságot és a stabilitást ígér a településeknek, de a kiegészítő támogatások kusza rendszere, a pályázatok dzsungele és a cimboráknak kínált segítség hálója minden korábbinál áttekinthetetlenebbé teszi az önkormányzati támogatásokat.

A Belügyminisztérium összesítése a kizárólag önkormányzatok számára kiírt pályázatokról
feladat	elérhető keretösszeg (forint)
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás	4,5 milliárd
A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzati ellátásának támogatása	100 millió
A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása	2,05 milliárd
Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása	300 millió
Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása	300 millió
A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása	3 milliárd
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	300 millió
Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések	5 milliárd
Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása	2,5 milliárd
Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása	806 millió
Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása	1 milliárd
Önkormányzatok rendkívüli támogatása	11 milliárd
Vis maior támogatás	7,7 milliárd

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesítése önkormányzatok számára elérhető uniós pályázatokról

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében meghirdetett pályázatok
feladat	elérhető keretösszeg (forint)
Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben	15 milliárd
Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek	35 milliárd
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben - kedvezményezett térségek	10 milliárd
A közösségi művelődési intézmény- és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései	2 milliárd
A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései	2 milliárd
A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései	1 milliárd
Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért	5 milliárd
Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása	7,75 milliárd
Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése	16,24 milliárd
A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és nem formális tanulásban	1,19 milliárd
Elsőként lakhatás	1,4 milliárd
Integrált térségi gyermekprogramok	15 milliárd
Jó kis hely - Biztos Kezdet Gyerekházak és kistelepülési komplex gyermekprogramok támogatása	5,5 milliárd
Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)	22 milliárd
Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében	3 milliárd
Gyerekesély programok infrastrukturális háttere	5,5 milliárd
Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás	35 milliárd
Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA)	22,85 milliárd

Egyéb forrásból meghirdetett pályázatok
Pályázati felhívás fejlesztő foglalkoztatást végző szolgáltató befogadására és állami támogatására	4,6 milliárd
Érdekeltségnövelő pályázat	0,3 milliárd
Könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatás	0,3 milliárd
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése	4,7 milliárd